Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-07-07 / 28. szám
Felelősségünk tudatában Kimondhatatlan érzés tölt el, ha nyár elején sárguló gabonatáblák mellett haladok el. Régóta ismerem ezt az érzést. Talán azóta, hogy kislány koromban nadrágszij földünkön az utolsó kalászt is meg kellett keresnem a tarlón. Vagy azóta, hogy alig tizennégy évesen a szövetkezet első gabonatábláján apám után szedtem a markot? Már nem tudnám megmondani. De ha kezembe veszek egy búzakalászt, emlékek törnek fel bennem. Mintha akkor jobban megbecsültük volna a kalászokat, a szemeket. Nem voltunk restek egyért is lehajolni, összegyűjteni. Amíg az ember két kezével ápolta, kaszálta, szedte össze, a viszonya is közelebbi, féltőbb és bizalmasabb volt hozzá, mint most, a gépi begyűjtés korában. A mindennapi kenyér képe ott lebegett az arató ember előtt, s szinte éreztette kétkezi munkájának fontosságát: tőle függ, lesz vagy nem lesz kenyér. Nem sírom vissza a régi aratásokat. A kaszáktól feltört tenyerek égését, a markot szedő lányok derékfájását. Örülök a nagy teljesítményű kombájnok munkájának, az emberi ész fáradságot törlő győzelmének. Csak azt a gondosságot, féltést, körültekintést hiányolom, mely akkor jellemezte az aratást, amikor egész faluk nyüzsögtek hetekig a gabonatáblákon. Ma szinte már észre sem vesszük, hogy az új kenyérnekvaló a magtárba kerül. A gépek tíz-tizenkét nap alatt elvégzik a betakarítást. A tarló közt maradt kalászok, a táblák végén, az utak mentén elhu/lajtott gabonaszemek sem hiányoznak senkinek. Közömbösen megyünk el mellettük, legfeljebb egy megjegyzésre futja figyelmünkből. Miért? Miért lettünk ilyen „nagyvonalúak", a kicsit nem becsülök ? Mert ma már nem kell rettegnünk a mindennapi kenyér, hús miatt? Igaz, de a termésből többre is futhatná: önellátásunkhoz már csak az a három-négy százalék hiányzik, ami évről évre kárba vész, a földön marad, szállítás közben az utak mentén vagy a magtárak, szárítók körül szétszóródik. Az aratás ma sem csupán a mezőgazdasági dolgozókra tartozik. Mindnyájunk érdeke és feladata, hogy a földekről minden egyes szem magtárba kerüljön. H. ZSEBIK SAROLTA Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Ж Főszerkesztő-helyettesek: J NESZMÉRI SÁNDOR, JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Szerkesztőségi titkár lüf» GRENDELNÉ S. ÁGOTA A Szlovákiai Grafikai szerkesztő: Nőszövetség hetilapja Schreiber Katarina GET Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KBZlVENA kiadóvállalata. 897 19 Bratislava; Nálepkova 15 — Szerkesztőség 897 36 Bratislava. Martanoviéova 20. Telefon — titkárság: 585 19; főszerkesztő: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj megyedévre 36.40 Kés — Külföldi megrendelések: a Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaée. 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 180.— Ft — közületi 220.— Ft — Csekkszámlaszám MNB 215-96162 A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaéiarne. n. p.. 042 67 KoSice. Svermova 47. Indexszám: 49413. Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Fotó: Agócs Vilmos Címlapunkon: Nagy László felvétele
