Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-20 / 3. szám
3. számunk riportja Vladimír Zvara professzor: „A nők veszélyeztetettebbek ..." A Dérer-klinikán kilenc müve: látja el a rászorulókat LÁNG ÉVA M n f t B u z g ó f í ú f ja i József Attila Óda című versében buzgó, forró kutaknak nevezte a veséket, s a költői hasonlat nem is nagyon tér el a valóságtól. E rendkívül aktív, szüntelenül „dolgozó“, szivattyúzó — rendszerető — osztályozó szervünk feladata, hogy a rajta áthaladó sejtekből, nedvekből visszatartsa azokat az anyagokat, amelyekből fölösleg mutatkozik — és nagyobb mennyiségben mérgező hatásúak — feldolgozza és vizelet formájában eltávolítsa. „Buzgó kútjaink“ ezzel biztosítják testünkben a víz, a sók, a savak a különféle nedvek állandó egyensúlyát. Vladimír Zvara professzor, az orvostudományok doktora, a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, munkaérdemrendes tudós, nemzetközi hírű vesespecialista, öt kerestük fel a bratislavai Dérer-klinikán. # Professzor úr, a vesebajokról jóval kevesebbet hallani, mint mondjuk a szív- és érrendszeri, az idegrendszeri vagy a daganatos megbetegedésekről. Milyen gyakori a lakosság körében a vese megbetegedése és milyen formákban jelentkezik? — A vese működési zavarának leggyakoribb következménye a húgykő, nálunk a felnőtt lakosságnak körülbelül egy százaléka szenved ebben a sokszor nagy fájdalmakat okozó betegségben. Előfordulhat gyerekeknél, sőt csecsemőknél is. Ezután következnek a gyulladásos és daganatos megbetegedések és kisebb számban a született rendellenességek, például a dupla vese vagy a vándorvese. A született rendellenességek közül nem egy életveszélyes következményekkel jár, de vannak olyanok is, amelyeket észre sem lehet venni. Gyerekeknél eléggé gyakori a veleszületett húgycső-deformáció, vagy a herék abnormális helyzete. Hangsúlyozni szeretném, hogy az ilyesfajta rendellenességeket — egyébként korán észrevehetők — feltétlenül, még az iskoláskor előtt helyre kell hozni. Idős korban aránylag sok embernek gyűlik meg a baja a veséjével — a férfiaknál tipikus, hogy a vizelet felgyülemlik a húgyhólyagban s nehezen távozik, a nőknél viszont éppen fordítva, a vizelet kiszivárog, nem képesek visszatartani. Gyakran megtörténik, hogy a gyulladásokat csak nagyon enyhe tünetek kísérik, a beteg könnyű megfázásnak véli és nem tulajdonit jelentőséget neki, „lábon“ vészeli át. A figyelmetlenségének vagy inkább hanyagságának később súlyos következményei lehetnek. Az idült vesebajok mintegy felénél kísérő tünet a magas vérnyomás, s nem ritka, hogy az egyetlen. Tanácsos tehát, hogy a magas vérnyomásúak időről időre megvizsgáltassák a veséjüket. A modern kórisme rendelkezik olyan módszerekkel, hogy a bajt kezdeti stádiumban felismerje. # Mikor következik be életveszély? — Elsősorban a gyulladások és a húgykövek okoznak — s leggyakrabban a fiataloknál és a gyerekeknél — hosszabb ideig tartó munkaképtelenséget, ami lehet 6—8 hét, de néhány hónap is. Minden vesegyulladás, akár gennyes, akár nem, sok szenvedést, nagy fájdalmakat okoz, a szervezetet legyengíti a láz és a szigorú diéta. Életveszély akkor áll fenn, ha mindkét vese felmondja a szolgálatot. 0 Az első művese és az első veseátültetés óta jónéhány évtized telt el. Milyen a helyzet ma? — Szlovákiában kiépítettünk egy művese-háló-
