Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-01-20 / 3. szám

Levelezőink írják a NO fóruma Az udvardi (Dvory nad Zitavou) rokkantak egyesülete 174 tag részvételével tartotta meg évzáró gyűlését — erről számol be NÉMETH IZABELLA. „Múlt évi munkájukat értékel­ték. Vállalásaik keretében 1240 óra társadal­mi munkát végeztek. 1600 kg vas-, 600 kg textil- és 1100 kg papírhulladékot gyűjtöttek. Hat ízben rendeztek kirándulást, egyszer belföldre, ötször Magyarországra. Jó hangu­latban szórakoztak a farsangi teaestén. Az év folyamán minden fekvőbeteget meglátogat­tak. és szerény ajándékkal kedveskedtek ne­kik. Októberben ellátogattak a kovácspataki (Kovácová) nyugdíjasotthonba, ahol kultúr­műsorral és ajándékokkal derítették jókedv­re a lakókat. 1980-ban az alapszervezetbe 17 új tagot szereztek. Az udvardi nyugdíjasoknak és rokkantak­nak mégis hiányérzetük van: egy olyan helyi­ségre lenne szükségük, ahol klubot alapíthat­nának. Segítséget kértek a járási nemzeti bizottságtól. Reméljük, kérésüknek lesz foga­natja, hiszen gyakran hallunk, olvasunk arról, hogy egészen kis falvakban is van nyugdíja­sok klubja.“ A Nagykürtösi (Velky Krtís) Járási Egész­ségvédelmi Intézet dolgozóinak zöme nő A járási székhely megalakítása óta ebben az intézetben gohdot fordítanak a rendszeres testmozgásra, a honvédelmi és sportjátékokra. Közkedvelt a lövészet, a gránátdobás, az ügyességi versenyek és a természetjárás Kovács Károly irányításával kitűnő eredmé­nyeket ér el a női labdarúgócsapat, amely a honi-nógrádi egészségügyi dolgozók verse­nyében két ízben szerezte meg az első helyet a krupinai, a zvoleni és az ipolysági (Sahy) egészségügyi dolgozók előtt. A csapat 15 tag­ja rendszeresen edz, és gyakorta találkozik a Szlovákgyarmati (Slov. Darmoty) Állami Gazdaság és a nagykürtösi Piéta üzem női futballcsapatával. Jópárszor összemérték ere­jüket nevezetes hazai és magyarországi Csa­patokkal. A női labdarúgás iránt óriási az érdeklődés. A nagykürtösi egészségügyi dol­gozónőket lelkes, ügyes játékukban örömest buzdítják a szurkolók is. Az üzemi szakszer­vezet és a kórház igazgatója kellőképpen tá­mogatja a labdarúgócsapatot. Szép eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek a női asztalitenisz­csapat tagjai MUDr, Varga Ilona vezetésével, valamint a röplabdázó nők. Az Ipolyságon megrendezett 16. Hont-nógrádi Sportjátékok során megérdemelten lettek a vándorserleg birtokosai a nagykürtösi egészségügyi dolgo­zók. A legtöbb pontot a női sportolók szerez­ték“ - írja BELÁNYI JANOS. A Kovács Károly vezette nagykürtösi női labdarúgócsapat. (Belányi felvétele) r ft rí f\ fi ^ íV® Kinek a pénze? Reggel hat óra ötven perc­kor Szakái Zsolt belépett az üzem kapuján, ellenörzökár­­tyáját lepecsételte és elindult a műhely felé. Pontosan há­rom éve, öt hónapja és tizen­öt napja tette meg először ezt a távolságot. Nem sokkal később nagy tehergépkocsi állt meg az üzem udvarán, a kocsikísérők motorokat, festékeket, különböző nagy­ságú vasrudakat raktak le. Szakái Zsolt tudta, hogy mindezek a tervezett új mű­helyhez szükségesek. Csak azt nem tudta, sem akkor, sem most, miért rakták a több ezres értékű árut a sza­bad ég alá, kitéve az idő­járás viszontagságainak. Mert rövid idő múlva már a rozs­da ette, az eső áztatta, a fagy rongálta a rendetlenül ha­lomba hányt „közös va­gyont". Pár hónap alatt in­kább hulladékvas-begyűjtőre vagy szemétdombra hasonlí­tott a „lerakat”, semmint építkezési elemekre. Első fel­háborodásában Szakái Zsolt lakatos-segédmunkás a mű­helyvezetőt kérdezte: miért nézik tétlenül mindezt? „Mert hülyék!” — hangzott a lakonikus válasz. „Külön­ben sem tartozik az ügy a hatáskörömbe!” — és minden maradt a régiben. Szakái Zsolt tovább dolgo­zott és gondolkozott. Szűk­szavú ember lévén, ritkán szokott mások ügyébe bele­szólni, de most úgy érezte, ehhez neki is köze van. El­ment a szakszervezeti bizott­ságra. Értekezlet volt. Egy ideig várt, majd visszatért a műhelybe és tovább dolgo­zott, mert a gyűlés csak nem akart véget érni. Harmad­napra újra megpróbálta, si­kerrel. A szakszervezet elnö­ke szigorú, elfoglalt ember­nek látszott. Telefonált, pa­pírokat írt alá, miközben Szakái Zsolt magyarázkodott, hogy ha nincs raktár, lega­lább ponyvát hozzanak, az is védi a motorokat és a vas­rudakat. Egészen belepirult, aztán olyan dühös lett, hogy a feje is szédülni kezdett, akkor abbahagyta a beszé­det. A szakszervezeti bizott­ság elnöke nyugtatgatta. „Ne izguljon, elvtárs, ettől nem dől össze a világ, nem megy tönkre a vállalat, sem a tár­sadalom.” Aztán megkérdez­te: „Mennyit keres maga?” — Kétezerhatszázat átlagban. „Na látja! Azt ezután is megkapja! Nem a maga pén­ze ázik ott, nem a maga fi­zetését eszi a rozsda!” Ponyva azóta sem került az arura. Szakái Zsolt pedig azóta azon töpreng: Vajon mennyi fizetésének kellene lenni, hogy köze legyen a közös vagyonhoz? Nagy Mihály, Diószeg (Sládkovicovo) KÉRDEZ: KOVÁCS IRÉN ÉRSEKÜJVÁRI (NŐVÉ ZÁMKY) OLVASÓNK A múlt évben gondot okozott a kertünkben termő gyű mölcs és zöldség értékesítése. Ügy értesültem, hogy a fel­vásárlásra szerződést is lehet kötni. Milyen módon' VÁLASZOL: KOTIERS ANDRÁS, A SZLOVÁKIAI KIS­­KERTÉSZEK SZÖVETSÉGE KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁ­NAK OSZTÁLYVEZETŐJE A Kiskerteszek gyümölcs- és zöldségtermelése fölösle­gének eladására a Jednota. a Zelenina és a Szlovákiai Kiskertészek Szövetségének helyi szervezetei még decem­berben, de legkésőbb januárban szerződést kötnek a ter­melővel. Erre azért van szükség, hogy tudjuk, milyen mennyiségű gyümölccsel és zöldséggel számolhatunk és a szükségletnek megfelelően irányíthassuk a felvásárlást. Szerződéskötés már évek óta lehetséges, mi is szorgal­mazzuk, bár sok kistermelő idegenkedik tőle, esetleg az előielátható termésnek csak bizonyos részére köt szerző­dést. Ebből adódik aztán, hogy ha valamelyik terméknek kedvez az időjárás és sok van belőle, nincs, aki felvásá­rolja. Mert elsősorban a szerződésben megállapított meny­­nyiséget vagyunk kötelesek átvenni. A szerződéskötésnél tájékoztatjuk a termelőt arról is, hogy a következő évben milyen zöldségre lenne szükség, mit termeljen. Így nem fordulhat elő, hogy például mindenki paprikát termel és hiányzik a piacról a para­dicsom. Jó eredményeket értünk el tavaly ezen a téren a csemegeuborkával — a mezőgazdasági üzemek munka­igényessége miatt nem szívesen termelik —, kistermelőink segítségével négyezer tonnát adtunk el a Liko feldolgozó üzemnek. Sikeres volt a hullott alma felvásárlása is. Szlovákiá­ban sok kiöregedett gyümölcsöskert van, az ott termő alma nem éri el a kívánt minőséget. Konzerviparunk nem győzte feldolgozni, ezért kerestük a lehetőséget az exportálásra. Az NSZK ezer tonnát vett meg tőlünk koz­metikai célokra. A felvásárlási árak javításával szeretnénk érdekeltté tenni a termelőket, hogy olyan gyümölcsöt és zöldséget termeljenek, amelyek nagyüzemi termelése körülménye­sebb. Gondolok itt elsősorban az eperre, a meggyre, a kaj­szibarackra, a csemegeuborkára, mert ezek iránt külföldön is nagy az érdeklődés, valutáért is eladhatók. Szeretném hangsúlyozni a hosszúlejáratú szerződések előnyét, amelyet a 34 77-es kormányrendelet tesz lehető­vé. Ennek értelmében legalább öt évre előre meghatároz­ható, milyen termékből mennyit fog a termelő eladni. Ez a kiskertészeknek biztonságot ad, számunkra pedig a tervezés szempontjából előnyös. Szlovákiában tíz szolgáltatási központunk van, ehhez harminc kiskereskedelmi üzlet tartozik. A szolgáltatási központok tanácsadáson kívül felvásárlással is foglalkoz­nak. A kiskereskedelmi hálózat biztosítja a vetőmagok, műtrágyák, növényvédőszerek, kertészeti szerszámok el­adását. Az alapszervezetek a szolgáltatási központon keresztül mindezt megrendelhetik tagjaik számára, díj­mentesen — saját fuvarköltségünkre — szállítjuk el. A múlt év végén központi bizottságunk szerződést kötött a Szlovákiai Nőszövetséggel, melynek értelmében a helyi nőszervezetek segíteni fogják a kistermelőket a termelés irányításában, felvásárlásban és a parlagon heverő földek kihasználásában. Sokat várunk ettől az együttműködéstől, különösen a kihasználatlan földek megművelését illetően. A nőszervezetek minden község­ben, városban felkutatják ezeket a területeket, s a nem­zeti bizottságok segítségével eloszthatják tagjaik között. A zöldség- és gyümölcsellátásban ugyanis a legrövidebb út a termelőtől a fogyasztóig, ha mindenki saját kertjéből szerzi meg mindezt. Köszönöm a tájékoztatást: H. ZSEBÍK SAROLTA

Next

/
Thumbnails
Contents