Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-05-26 / 22. szám

„A választási programterv kidolgozásánál pártunk XV. kongresszusa, valamint a felsőbb párt- és kormányszervek idevonatkozó határozataiból indultunk ki. Célunk: maximálisan kielégíteni a polgárok igényeit, szebb, jobb életet és munkakörülményeket biztosítani polgáraink számára, teljes összhangban egész szocialista társadalmunk érdekeivel." A leleszi (Leles) választási programterv kiértékelése az 1976—81-es választási időszakra című irat első mondatát idéztük.

1190 körül premontrei prépostságot alapított Leleszen a váci püspök.

1241-ben a települést és a kolostort elpusztították a tatárok. 1439-től a XIX. századig mezőváros gyanánt fejlődött, feudális uradalmi központként szerepelt. Hozzá tartozott Királyhelmec, Nagykapos. 1557-ben 12 porta volt Leleszen, 1828-ban 224 „lakásegység“ és 1609 lakos, 1869-ben 2168, 1940-ben 2082, 1961-ben a legtöbb — 2345 lakó. Ma 475 házban (350 a felszabadulás óta épült) 2030 ember él Leleszen,

közülük 420 cigány származású.

22.számunk riportja

KENDI MARIA

HEbYBEItf

И ко István 19ó7-töl a helyi nemzeti bizottság elnöke. Felvilágositása szerint a Szepsibe (Moldova nod Bodvou) elszármazott dr. Tamás Gellért már írja Lelesz könyvbe foglalandó történetét, a hnb 700 példányban készült azt kiadni — abból majd „mindent" megtudhatunk.

— Kielégítő a falu arculata, de sok az elhanyagolt épület - közli „addig is".

— Épülne már fel a faluháza és a posta közös, szép nagy épülete az 1700-as évekből való városháza helyén! 1978-ban veselkedtünk neki, 3 200 000 koronás beruházással — a házasságkötő terem berendezése maga fél millió koronát ér, bár még csak a híre van itt -, a lakosok 329 000 koronát érő 27 380 munkaórát szántak az épületre, az augusztusi átadási határidőbe mégse férünk bele.

— Az 1976-ban megválasztott 27 képviselő lényegében teljesítette о feladatát. Két cigány polgár is van köztük. Az új jelöltek, Kuru Vilmos és Andrej László a szövetkezetben sofőrök, jól képviselhetik majd a cigány lakosokat — jelzi az elnök.

„A legfontosabb akciók, amelyek elismerést érdemelnek, a következők - olvassuk a kiértékelésben 1500 méternyi járdát építenek - a mai napig folyamatban a munka -, jelenleg a cigány polgárok lakótelepülésén. Korszerűsítették, körülkerítették a sportpályát. Az óvodába és a moziba bevezették a központi fűtést, korszerűsítették a berendezéseket, öt autóbuszvárót létesítettek. A halottasház építését elhalasztották. Hat tanítói lakást építettek, az általános iskolásoknak napközi otthont nyitottak. Bővítették az üzlethálózatot, olyanformán, hogy családi házakat vásároltak meg erre a célra. Új utcaszakaszokat, szennylevezető árkokat teremtettek, belhelyeket osztottak ki lakásépítésre, dísznövényeket ültettek ki a főutcán. Javították a cigány lakosság életkörülményeit, az idős embereknek ebédellátást biztosítottak. A község kistermelői mezőgazdasági termékek eladásával járultak hozzá a közellátás javításához. A község polgárai a választási időszakban 6 650 000 korona értékű munkát végeztek.

Aránylag jól dolgozik a hnb öt megbízott testületé. Az iskolaügyi komisszió figyelemmel kíséri a cigány gyerekek - állandósuló - iskolalátogatását. A közrendészeti bizottság a választási időszakban 30 kihágásról tárgyalt, 3100 korona pénzbírságot szabott ki s szedett be. A pénzügyi komisszió teljesítette az adókból származó bevételi tervét. A cigány polgárok gondjaival, nevelésével foglalkozó bizottság az iskola tantestületével és a járási ügyészséggel együttműködve félévente összehívja a cigány polgárok gyűlését. Figyelemmel kísérik a 15 éves cigányfiatalok elhelyezkedését A művelődésügyi és ifjúsági-testnevelési bizottság, való mint a Leleszhez tartozó Koponyában (Kapona) eg öttagú polgári bizottság is dolgozik. Dicséretre méltó a polgári ügyek 13 tagú testületé. Kiemelkedő rendez vényük volt a 70 évnél idősebb nyugdíjasok találkozója a 15 éveseknek rendezett ünnepélyes személyigazolvány átadás, a hadseregbe vonuló regruta-búcsúztatója A CSEMADOK-szervezet is öt műsoros estet rendezett a szomszédos falvakban is. Az ifjúsági szervezette évente hagyományosan megrendezik a szüreti mulatsá got. A tömegszervezeteknek az eddiginél is kiadósabb munkát kell „felmutatniuk" — ez is benne foglaltatott az értékelésben.- Iparosemberek laktak itt mindig: ácsok, asztalosok, kőművesek, téglaégetók. 1969-ig kisüzemi módszerrel égettek téglát, főként a cigányok. Maguknak is új házakat építettek mostanában, a hnb-től kapott beltelkekre, csak az a baj, hogy némelyik házban harmincon is laknak. Néhányuk portája viszont példásan takaros. Bevezettük hozzájuk a vizet is - fűzi a szót llko István. — Több mint 700 ember ingázik a faluból, ki naponta, ki hetente - Királyhelmecre (Kral’. Chlmec), Nagykaposra (Veiké Kapusany), Csernőbe (Cierna nad Tisou), Vajánba (Vojany), Kassára (Kosice), máshová. A kisüzemi asztalosság is megszűnt a faluban, nehéz volt anyagot beszerezni. A helmeci szolgáltatóházhoz tartozik a fodrászatunk, a szabóság és varroda, a tv- meg a rádiójavító. Helyben sajnos nincs elég munkalehetőség a nőknek. Gazdálkodnak a háztájiban, fóliáznak.

A leleszi szövetkezet 1949. június 28-án, Szlovákiában