Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-05-26 / 22. szám
Kommentárunk SEMMI (SENKI) SEM SZENT Az Amerikai Egyesült Államok elnökei, illetve elnökjelöltjei ellen elkövetett merényleteket taglalva írja V. P. Borovicka Hires politikai merényletek cimű könyvében: „Magányos és főként elmeháborodott gyilkosok ellen nincs védelem. A titkosrendőrség leleplezheti olyan politikai ellenállók szerteágazó összeesküvését is, akik merényletüket egy hadvezér alaposságával készitik elő, de aligha sikerül ártalmatlanná tennie a tömegből való szürke kisembert, aki szándékát senkivel sem közölte." Ugyanennek a könyvnek több fejezetében is érdekes eszmefuttatásokat találhatunk az indítékokról. Voltak megrögzött világmegváltó szándékúak, voltak látomások alapján gyilkolok, voltak „egyszerű" anarchisták, akik nem értették a társadalmi fejlődés lényegét, személyektől tették függővé a szabadságot, vagy a változást, voltak köztük örültek is (vagy mondjuk inkább: elmeháborodottak), és néhányon a társadalmi élet nagy vesztesei. A meggyilkolt személy(iség) nagysága azonban csak a legritkább esetben engedte meg, hogy a bíróság mélyreható vizsgálatot folytasson, s - akár az elmeháborodottak esetében is — megállapítsa az indítékot, leltárja az igazi okokat. Voltak persze kivételek is, főként ha a gyilkossági szándék eredménytelen volt, csak kísérlet maradt. És ilyenkor érdekes következtetésre jutottak a pszichológusok, szociológusok, ügyészek. Olyan következtetésekre, melyek szellőztetését legfeljebb az ellenzéki politikai pártok, azok sajtója vállalta. Őket viszont könnyű volt elhallgattatni, az igaz tényeket tehát csak az utókor tudta meg, a valóban érdekeltek (az egykorú közvélemény) soha. Napjaink közvéleményét gyors egymásutánban két politikai merénylet tartotta lógva. Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ellen elkövetett gyilkossági kísérlet visszhangja alig csitult el, a pápa, János Pál ellen követtek el — úgyszintén lőfegyverrel - merényletet. A gyors orvosi beavatkozás — úgy tűnik - mindkét esetben sikeres volt. Amilyen gyors volt az orvosi beavatkozás, éppolyan gyorsan születtek a magyarázatok is. Ezek ismertek, nem szándékozom ismétlésekbe bocsátkozni. Hadd emlékeztessek inkább arra a tényre, hogy újra gyors vélemények születtek, s gondolom, az Ítéletek sem váratnak sokáig magukra. Abban pedig biztos vagyok, hogy az ítéletek „példásak" lesznek „elrettentő" hatással. Lehet, hogy lesz is valamilyen hatásuk, de mit változtat mindez a lényegen? Mert az amerikai és az olasz — egyáltalán a nyugati — politikai körök és a sajtó is kénytelen beismerni - a statisztikák száraz adatai kényszerítik őket -, hogy az utóbbi időben rohamosan emelkedik a merényletek, emberrablásos zsarolások, gépeltérítések és a társadalom egyéb vadhajtásainak a száma. Vadhajtásai vagy következményei egyfajta társadalmi létnek? Mert szerintem ez az alapvető kérdés, a megoldás pedig az okok orvoslása - ha úgy tetszik: a vadhajtások ritkítása -, nem pedig az elrettentő példák szolgáltatása. Természetesen nem a merénylők leimentését szorgalmazom, az ilyen erőszakot meg kell torolni, de veszélyesnek tartom a felületes magyarázatok hangoztatását a merényletek társadalmi hátterének vizsgálata és orvoslása helyett. Mert ugyanaz a társadalmi háttér hatalmába keríthet olyan „egyéneket" is, akiknek — a tudomány és a technika szintjéből, illetve az „egyének" pozíciójából fakadóan — sokkal komolyabb merényletekre is lehetőségük nyílik. Akár a béke, az emberiség ellen is. (neszméri) ЩТ IXét emberöltőnyi idő telt el azóta, hogy Cseh- Szlovákiában megalakult a kommunista párt, a dolgozók érdekeinek legigozabb védelmezője, politikai ereje. Hatvan év harc a nép boldog életéért, hotvan év, melynek során a csehszlovák kommunistáknak szembe kellett nézni a hazai és a külföldi ellenségekkel is, többször pedig a saját sorait gyöngítő reformista, revizionista, szektás, jobboldali törekvésekkel. Csehszlovákia Kommunista Pártja azonban minden külső és belső nehézséget legyőzve immár 33 éve, a 48-as februári győzelem óta szocialista úton vezeti a dolgozó népet, amely ugyanennek a pártnak a vezetése alatt vívta ki szabadságát, a szovjet hadsereg hathatós segítségével. Ilyen körülmények között - a fejlett szocialista társadalmat építve — értékelhetjük hát a megtett utat, s főleg az 1921-es májusi napokat. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, hazánk köztársasági elnöke irta: „A CSKP létrejötte a csehszlovák munkásmozgalom fejlődésének és nemzeteink életének alapvető határköve. Az idő múlásával mind jobban kidomborodik a csehszlovák munkásosztály legfejlettebb része nagy tettének, a párt megalapításának jelentősége." Hazánk népe a párt vezetésével történelmi győzelmet vívott ki. Leszámolt a burzsoázia uralmával és rátért a szocializmus építésének útjára. Végérvényesen megoldotta Csehszlovákia szabadsága, függetlensége és biztonsága szavatolásának létfontosságú kérdését. Ilyen szellemben emlékeztek meg országszerte a hatvan évvel ezelőtti nagy tettre, s az ünnepségek mindenütt újra igazolták pártunk és népünk egységét, az ifjúság elkötelezettségét, eltökéltségét: folytatni, továbbfejleszteni a hatvan évvel ezelőtti események örökségét, becsületes munkával fejleszteni társadalmunkat, erősíteni helyzetét, a nemzetközi politikai és gazdasági életben, hozzájárulni ezzel a világbéke megvédéséhez, az emberiség általános fejlődéséhez. Д_ Interkozmosz-program keretében immár a kilencedik nemzetközi páros végzett tudományos kísérleteket, látogatta meg a Szaljut—6 űrállomás fedélzetén dolgozókat. A nemzetközi legénység tagja a szovjet Leonyid Popov, aki már negyedszer vesz részt nemzetközi expedíció-programban, hiszen az űrállomáson tartózkodott, amikor a magyar, a kubai és a vietnami űrhajós látogatott oda. Társa a román Dumitru Prunariu mérnök-főhadnagy, az Interkozmosz legfiatalabb űrhajósa, aki még nem töltötte be élete 29. évét. Románia egyébként kezdettől fogva részt vesz az Interkozmosz-programban, annak kidolgozásában és végrehajtásában. A mostani repülés is ezt a célt szolgálta, hiszen Popov és Prunariu több irányú kísérletet végzett természetesen az űrállomás két szovjet „lakójának" segítségével. Egyébként Vlagyimir Kovaljonok és Viktor Szavinih jó erőben, egészségben folytatják útjukat, tudományos kísérleteiket. Az Interkozmosz-program újabb nemzetközi expedíciója is bizonyítja a Szovjetunió igaz szándékait, internacionalista, népek, nemzetek együttműködését szorgalmazó politikáját, a béke megőrzésére tett erőfeszítéseit. A 20. HÉT A NAGYVILÁGBAN Hétfő: Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár Hans- Dietrich Genscher külügyminiszter kíséretében kétnapos látogatáson volt Londonban. A látogatás során találkozott Margaret Thatcher brit kormányfővel, akivel mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatokról, a Közös Piac, valamint a NATO problémáiról és természetesen a Mitterrand győzelme után várható francia politikáról tárgyalt. Kedd: Legfelsőbb szintű szovjet—kongói tárgyalások kezdődtek Moszkvában, ahová az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására érkezett a kongói küldöttség, élén Denis Sassou-Nguesso államfővel, miniszterelnökkel, a Kongói Munkapárt KB elnökével. A tárgyaláson megvitatták a két ország viszonyát, amelyet jónak ítéltek, a nemzetközi helyzetet, amellyel kapcsolatban kifejtették, hogy legyen Afrika békés, független földrész. Szerda: Raymond Barre francia miniszterelnök benyújtotta kormányának lemondását, Francios Mitterrand megválasztott elnök hivatalba lépéséig azonban a Barre-kabinet intézi a folyó ügyeket. Az új francia kormány várhatóan a Szocialista Párt képviselőiből fog állni, de nem kizárt, hogy helyet kapnak benne az elnökválasztáson Mitterrand-t támogató ellenzéki pártok tagjai is. Csütörtök: Legmagasabb szintű bolgár-osztrák tárgyalások voltak Szófiában és a Betovgrad melletti Pravecben. Bruno Kreisky osztrák kancellár és Todor Zsivkov főtitkár. Bulgária Államtanácsának elnöke a két ország közötti gazdasági együttműködés további szélesítésének lehetőségeiről tárgyalt. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a jelenlegi együttműködés kölcsönösen előnyös, s a kapcsolatokat bővíteni lehet. Péntek: A washingtoni szenátus 136,5 milliárdos rekordnagyságú összeget hagyott jóvá a Pentagon jövő évi fegyverkezési céljaira. Ez az összeg csak egy részét képezi a katonai költségvetésnek, amely az októberben kezdődő jövő pénzügyi évben eléri a 226,3 milliárd dollárt. Ennek további tételeit a napokban hagyják jóvá. Szombat: A pekingi hatóságok továbbra is fokozzák a feszültséget a kinai-vietnami határon. A kínai egységek Lang Son tartomány környékén tüzet nyitottak vietnami falvakra. A támadás során több személy életét vesztette, sokan megsebesültek és jelentősek az anyagi károk is. Ezenkívül kínai hadihajók több ízben megsértették Vietnam felségvizeit. Vasárnap: Az elnökség, az elnök és az ellenőrző bizottság megválasztásával befejezte munkáját a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa. A kongresszuson élesen bírálták a hetvenes években kialakult gazdasági és politikai helyzetet, amelyet csak rontottak a sorozatos megvesztegetési és korrupciós botrányok. A kongresszus a válságos helyzetért egyaránt teszi felelőssé az SPD-t, az FDP-t és a CDU-t.
