Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-05-19 / 21. szám
Tájoló KÖNYV Ozsvold Árpád költészetével negyedszázada van jelen hazai irodalmi életünkben. Válogatott és új verseinek gyűjteménye az Oszlopfő most látott napvilágot a Madách kiadó gondozásában. Folyóiratokból, antológiákból, több önálló kötetéből ismert hangján szól hozzánk verseiben. A fülszöveg szerint: „válogatott és új verseinek kötetbe rendezésével szintézisét teremti meg negyedszázados költői útja eredményeiknek. Az öt ciklusra osztott gyűjteményben egymást árnyaién és gazdagitón kaptak helyet az ötvenes évek faluvalóságától ihletett, a Urai realizmus jegyében született korai versek s a XX. századi lét emberi és társadalmi kérdéseivel szembenéző, bonyolultabb gondolatiságú költemények és a népmeséi motívumokból kibomló látomások.“ A válogatás erőssége éppen a ciklusokba rendezés, az évszámokkal jelzett versek határozott, új mondanivalóval gazdagító sorrendje. A hangsúlyok egyegy versen túli építménye teszi érdekessé, újjá az ismert költeményeket is, erősítve a már korábban megfogalmazottat, vagy éppen ellenpontul szolgálva - a változó idő és változó valóság függvényeként. Különleges, szokatlan, nem Krár-mü Háborúszemély ozsvaldi hang a kötetben nincs, egy régen megállapodott költő szól megszokott, érthető hangon és formában, önmagát boncolgatva-elemezve, gyakran nézve a múltba, önnön indíttatását, népiségét vallatva: értékeket, szenvedéseket. Tűnődő elégiákban a lét és nemlét mélységeit próbálja újrafogalmazni, melyekkel szemben talán csak a szerelem nyújt vigaszt, s erre az elmélkedő ciklusra szervesül az egyénin túli, a kollektív lét és nemlét nemzetiségi valóságtüneteire rómutatóválaszt kereső Hettita ballada kötetzáró ciklus szép verseivel, köztük a címadóval: „Amikor a hettiták elfelejtették atyáik nyelvét, / a szárnyas, bikatestű, szakállas bölcsek / derűs arcukat elrejtették a homokdombok / hűvösében - kinek lenne kedve / mosolyogni fiók és asszonyok hűtlenségén?" FOLYÓIRAT- ts -Irodalmi és kritikai folyóiratunk harmadik száma a Bartók-centenárium jegyében született, s tartalmaz néhány érdekes, szlovákiai Bartók-vonatkozásokat feltáró írást, így Nagy Jenőtől a Felsőgaram völgyében Bartók nyomában-t és Popély Gyulától A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület című monográfia első részét. Vágányok Omszk folyója Várjuk a folytatást, mert kultúrtörténeti szempontból számottevő adatokkal, tényekkel gazdagíthatja szellemi életünket, s valóban méltó tisztelgés Bartóknak. Mert nem biztos, hogy a nagy évforduló alkalmából írt - vagy alcímükben Bartók emlékének ajánlott - versek kifejezik mindazt, ami ünneplésre jogosít, ami az igazi Bartók-hagyaték megbecsülését, a vele való „együttélést" jelenti. Néha úgy tűnik, a jelentős évforduló is „meglovagolható", ürügy arra, hogy hevenyészett vagy vélt mondandókat Bartókról papírra vessünk. Cselényi montázsa - Bartók- Joyce párhuzama — sok mindent elmond századunk emberéről is, a huszadik század művészeiről, akik más-más vonalon ugyan, de helyet és rangot kaptak a világban. Történetünkről is szól közben, sajátost és egyetemest vegyítve. „Az idő garabonciása" azonban csupán alcímével emlékeztet Bartókra ... Bartóktól függetlenül, mégis hozzá kapcsolódva ajánljuk az olvasó figyelmébe Móser Zoltán Világjárás egy fűszálon című esszéjét a népdalokról. Úgy tűnik, az Irodalmi Szemle tematikus számaiban az esszék, tanulmányok színvonala a jobb, a szépirodalmi rész, a versek kevésbé kritikus szemmel válogatottak, pedig joggal várhatná el az olvasó, hogy „mércét adó" folyóiratunk ne közöljön agyonírt, dilettáns utánérzéseket, s ilyen esetekben tudjon „könyörtelen" lenni. A szerzők érdekében is. FILM Szava Kulis Szárnyalás című filmje Ciol-NY kovszkij küzdelmes életével ismerteti meg a nézőt. Ciolkovszkij munkásságát, úttörő kutatásoit az űrkutatás aktualizálta, emelte ki a feledés homályából. Ciolkovszkij a fizikatörténet mostohagyereke, életében semmilyen hivatalos elismerésben, a legcsekélyebb támogatásban sem részesült, felfedezéseiért a szegénységet kapta cserébe. Az indokolatlanul hosszúra nyúlt film kísérleteket, a tudományos eredmények születését, a megszállott embert mutatja bei A gondolatok kavargását, például lávaszerű, örvénylő képek szimbolizálják. Az ismert tudóssors (szegénység, értetlenség, olykor még üldöztetés is) erkölcsi kérdésekkel párosul: Ciolkovszkij vakon, érzéketlenül megy el a történelem mellett, bár az családját is érzékenyen érinti, fia öngyilkos lesz, forradalmár lányát kényszermunkára ítélik. Kulis rehabilitálni szeretné Ciolkovszkijt, így a filmművészet lehetőségeit meghaladó feladatra vállalkozik a kísérletek aprólékos bemutatásával. Filmje legértékesebb, legmaradandóbb mozzanata, a század elejj orosz kisváros hangulatának, mentalitásának, életformájának ábrázolása. Ha kevesebbel is beéri - például a szegényes kisvárosi élethez kötött autodidakta feltaláló és az elismert tudósok szinte törvényszerű érdekellentétének ábrázolásával — érdekesebb, izgalmasabb film született volna. A fizika, a tudomány iránt érdeklődők minden bizonnyal szívesen megnézik a filmet, hasznos információi miatt. A film nogy élménye egyébként Jevtusenko - a költő — színészi teljesítménye.- FSZM -Kwóm* NŐ/21 1876. május 23-án hunyt el Jankó Král. Rejtvényünkben négy művének címét találják. Készítette: S. M. A 19. számú rejtvény helyes megfejtése: A Föld az emberiség bölcsője; ám az emberiség nem maradhat örökké a bölcsőjében, A tizennégy helyes megfejtés után könyvjutalomban részesül: Pásztor A.-né, Ipolyság (Sahy), Lukács B.-né, Rimaszombat (Rim. Sobota), Petőcz K.-né, Komárom (Komárno), Mester B.-né, Rozsnyó (Roznava) Ш 18 I Kisfaludy Sándor llo betűi A mohamedánok szent köve KráT-mú
