Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-04-07 / 15. szám
Kommentárunk EGYÜTT A KÖZÖS CÉLOKÉRT ülésezik pártunk legmagasabb szintű fóruma, a XVI. kongresszusra figyel dolgozó népünk. Az elmúlt öt év értékelésén, jelenünk és lehetőségeink pontos meghatározásán túl a kongresszus meghatározza az elkövetkező öt év céljait, feladatait, melyek egyetlen honpolgár számára sem lehetnek közömbösek. Annál is inkább, hogy pártunk fő feladatai között jelölte meg mindenkor népünk szociális biztonságának megszilárdítását, a szociális biztosítósok szélesítését. Még Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusán találkoztam néhány olyan küldöttel, aki a főbeszámoló után elsősorban a nemzeti bizottságok helyzetét, feladatait vitatta. Nem volt nehéz kitalálni, hogy hétköznapjaikról, munkájukról beszélnek tulajdonképpen. Szlovákia különböző járásaiból voltak, nézetkülönbséget mégis alig lehetett felfedezni. Szinte szó szerint idézték Lenárt elvtárs szavait — egyetértésüket kifejezve —, hogy „a nemzeti bizotságok (. ..) dolgozóinak bizonyítaniuk kell a közérdekek iránti lelkiismeretes viszonyukat, érzékenyen és figyelmesen kell hozzáfogniuk az állampolgárok jogos követelményeinek és bíráló észrevételeinek megoldásához. Ne kerüljék meg az égető problémákat, következetesen küszöböljék ki a nyilvánosság iránti kapcsolataikban a formalizmus és a bürokrácia elemeit. A szocialista demokrácia fejlesztése feltételezi és megkívánja,, hogy fokozzuk a népi ellenőrzés szerepét is, amely az állam irányításának része, a társadalmi érdekek védelmének és érvényesítésnek fontos eszköze. Hatékonysága növelése érdekében bővíteni kell és el kell mélyíteni a dolgozók részvételét az ellenőrzésben." Végigmondták, példákat soroltak saját gyakorlatukból, mi az, amin változtatni kell az említett szellemben. A jövőről beszéltek, a választásokról, lehetőségekről és az egész társadalomra érvényes új követelményekről: a munka hatékonyságának és minőségének növeléséről, javításáról. Talán észre sem vették, hogy közben kritikát és önkritikát gyakorolnak, hiszen akaratlanul is az eddigi hiányosságokat sorolták fel. Az eredményekről alig esett szó. Pedig itt az ideje, hogy a kongresszus után a nemzeti bizottságok is összegezzenek, értékeljék az eltelt választási időszakot. Hiszen alig három hónap múlva választjuk meg képviselőinket, jóváhagyjuk a választási programot, mely szorosan kapcsolódik pártunk szociálpolitikai céljaihoz, köztársaságunk gazdasági és szociális fejlődésének irányelveihez, tervezetéhez. A tervezés alapelvei között az elsődleges az elért eredmények objektív értékelése, a megteremtett anyagi és műszaki bázis komplex jellemzése, a lehetőségek felmérése és meghatározása. Amit nemzeti bizottságaink elértek - főleg az óvoda- és bölcsődehólózat kiépítése, a szolgáltatások szélesítése és színvonaluk javítása terén — valóban figyelemre méltó. Egyáltalán az utóbbi évek jellemzői közé tartozik, hogy minden fokon megszilárdult a nemzeti bizottságok helyzete. LeszögezhetjülN— a kongresszus és a különböző állami szervek értékelése alapján is —, hogy a nemzeti bizottságok a választások idejére s az új választási időszakra is megfelelő alapokat biztosítottak a nehéz és igényes feladatok teljesítéséhez, n-smr Az idei tavasz a hetedik ötéves terv első évének igényes feladataival köszöntött mezőgazdaságunkra. Sokszor hangzott el pártfórumokon, állami szervek értékeléseiben, hogy egy-egy korszak befejezése és az új kezdése — a tervidőszakváltások — nem hozhatnak merőben újat, nem lehet figyelmen kívül hegyni a tegnap eredményeit, lemaradásait, azokból kell kiindulni, azokra építeni. Különösen érvényes ez a mezőgazdaságra, ahol erőteljesebben hatnak az objektív tényezők. Olykor a munkaszervezés, a munka üteme vezetőktől, dolgozóktól függetlenül határozódik meg. A Tavalyi év a mezőgazdasági dolgozókra nagy feladatokat rótt: szinte tökéletes munkaszervezést, minden dolgozó becsületes, önmagát nem kímélő hozzáállását igényelte. Az időjárás viszontagságai miatt így is akadoztak a munkák, termés maradt a földben, szántatlan maradt néhány ezer hektárnyi terület. Az új ötéves terv első évét tehát a tavaszi munkákat úgy kezdték földműveseink, hogy a tavalyi esztendőben elmaradt néhány munkálatot kellett elvégezni. Nem csoda hát, hogy a javuló időjárási viszonyok hét munkanapossá „kényszerítették" a hetet, hogy szombat-vasárnap gépek morajlása verte fel a táj csöndjét. Az időjárás adta lehetőségek kihasználásának szükségessége mellett a nagy szorgalom és munkaaktivitás impulzusa voltak természetesen a pártunk megalakulása 60. évfordulójának és a CSKP XVI. kongresszusának tiszteletére tett kötelezettségvállalások és felajánlások is. Hiszen földműveseink is tudatában vannak annak, hogy a szocialista mezőgazdaság létrejötte pártunk győzelmes harcának eredménye, további fejlődését, annak irányát pedig — mint társadalmunk minden más területén is — a CSKP XVI. kongresszusa határozza meg. A feladatok, az igények adottak, mezőgazdasági dolgozóinkból nem hiányzik az akarat, a szándék, a szorgalom és a szakmai tudás sem, hogy ezeknek eleget tegyenek. 1965-től, a kezdetektől részt vesz a Mongol Népköztársaság az Interkozmosz programban. Kezdetben a szovjet kutatóintézetek munkáját segítették mongol tudósok, később egyre szélesedett az együttműködése a Szovjetunióval és az Interkozmosz programban résztvevő más országokkal is. E széles és nagyszerű együttműködés eredményeként, az eredeti tervezeteknek megfelelően 1978-tól három mongol űrhajós készült az űrrepülésre, s 1981. március 22-én, o Szojuz-39 fedélzetén felbocsátották — az űrhajózás történetének 101. űrpilótáját — az első mongol űrhajóst, Dzsugderdemidin Kuragda kutatót. (A képen jobbra) A társa - a Szojuz-39 parancsnoka - Vlagyimir Dzsanikov, a Szovjetunió Hőse. Az űrhajó a terveknek megfelelően kapcsolódott a Szaljut-6 — Szojuz T-4 űrkomplexumhoz és sikeresen hajtotta végre az eddiegkhez mérten átfogóbb kutatási célokat. A sikeres kutatómunka újabb lépés volt a világűr megismeréséhez vezető úton, az emberiség lehetőségeinek feltárásában, az űrkutatásnak, mint tudománynak további fejlődésében. A 13. HÉT A NAGYVILÁGBAN---------------HÉTFŐ: A hollandiai Maastrichtben megkezdődött a közöspiaci tagállamok állam- és kormányfőinek, valamint külügyminisztereinek sorrendben 19. tanácskozása. A csúcsértekezleten a közösség belső problémái - munkanélküliség, az infláció, a halászati vita, az acélgyártás, a mezőgazdasági termékek árainak kérdése stb. - mellett politikai problémákkal, mindenekelőtt a kelet-nyugati kapcsolatokkal foglalkoztak. KEDD: Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke Adenban az afroázsiai népek szolidaritási szervezetének 13. ülésén nagyra értékelte a közel-keleti válság békés rendezésére vonatkozó szovjet javaslatokat, mert azok a térség problémái igazságos rendezésének lehetőségét tartalmazzák. SZERDA: Dél-Olaszországban Guardavalle falu közelében a mezőn ismeretlen tettesek lelőtték Giuseppe Franco olasz földművest és két fiát. A rendőrség szerint a gyilkosságot valószínűleg a délvidéken hírhedt maffia követte el. A kalábriai ^térségben tavaly mintegy 900 gyilkosságot írtak e maffia rovására. CSÜTÖRTÖK: Az amerikai szenátus 58 szavazattal 36 ellenében elfogadott egy olyan határozatot, amely felszólítja Reagan elnököt, hogy szüntesse meg a Szovjetunióval szemben alkalmazott gabonaszállítási tilalmat. Reagan elnök ugyan még választási kampánya idején az embargó feloldását ígérte, de a Fehér Ház vezetőjeként két hónap óta semmit sem tett ígéretének beváltására. PÉNTEK: Oscar Romero salvadori érsek meggyilkolásának első évfordulóján több amerikai városban tüntetéseket, felvonulásokat és éhségsztrájkokat tartotta tiltakozásul az amerikai kormány salvadori politikája ellen. A tiltakozások ellenére a képviselőház albizottsága jóváhagyta az elnök korábbi kérését, miszerint újabb 5 millió dolláros támogatást kap a salvadori junta - fegyverek formájában. SZOMBAT: Spanyolországban tovább tart a feszült helyzet. Az ETA baszk szélsőséges szervezet katonai szárnya újabb merényletet követett el. Ismeretlen támadó megállította Juan Costa Otamendia autóját, és a politikust helyben agyonlőtte. Ezzel Baszkföldön az idén elkövetett politikai indítékú merényletek száma 11-re emelkedett. VASÁRNAP: Chile Kommunista Pártia az ország fővárosában nyilatkozatot adott ki, amelyben Chile népét felszólítja gyűlölt fasiszta rémuralom elleni harc fokozására. A pórt meggyőződése, hogy ebben a harcban részt vesznek a fegyveres erők becsületes tagjai is. A győzelem alapvető feltétele a demokraták és a fasiszta diktatúrát ellenző minden erő egységes és széles körű együttműködése, melynek országos felkelésbe kell torkollania.
