Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-04-07 / 15. szám

Erdő,

adj menedéket!

Ezzel a címmel láttam egy kisfilmet, mely által, azt hiszem, örökre megjegyeztem, megértettem a földi élet első számú parancsát: ne rombold a bioszférát! Hiszen eleget bántjuk erdőinket, amikor kénytelenek vagyunk bántani: tüzelőt és bútorfát szerezni, állataiból, madaraiból húst szerezni... Büszkék i'agyunk európai civilizációnkra, s közben könyvekből, filmekből, képeslapokról ismert buja, zöld tájakra t'ágyunk — pihenni, felüdülni, erőt gyűjteni. Nemrég Bulgária legdélibb részén jártam, közel a görög határhoz. Ma is érzem, ha rágondolok: micsoda bódító öröm forrása volt számomra a derékig érő gólyahír, az összefüggő cserjés, bokros, zöld szegély és a gyönyörűen zengő erdők. Bevallom, inkább vettem i:olna magnótekercsre az erdő hangját, és filmre a természet szín-, illatkáprázatát. Könnyű itt Orfeusz dalát megérteni ebből a nagyszerű szimfóniából! Talán egy kicsit gyerekkoromat is visszahozta e táj: erdő mellett születtem. Az ember beleszületik a tájba. Magával hordozza mint legmélyebb emlékeit. A naphívógató éneket, hogy hozzon már új ruhát az erdőre ... A májusi gomba megbúvó kalapját a rothadó avar alatt ... A gyöngyvirág, az ibolya, a salamonpecsétje, a vadárvácska bódító szőnyegét.

A gyermeki képzelet szülte csodafákat: ez a százéves tölgyfa, ez meg a világitó kőrisfa... ott terem a kődió. amott a szentjánoskenyér... és ilyen vadalmafához írhatta versét József Attila, és ahhoz a tölgyfához kötötte Mátyás király a lovát... Meg aztán anyámat látom a kora esti szürkületben, ahogy az erdőbe oson, hoszszú „vonyogóval” húzza le a száraz gallyat, és hajlott hátú rözsehordó asszonyként tér haza, mire este lesz... (Vajon melyik erdőben mintázta Munkácsy Mihály Rözsehordó asszonyát?)

Büszke vagyok az erdőnkre. És szülővárosomra is, amiért „belenőtt” az erdőbe. Az erdő és a város találkozása a legősibb, a legzártabb természeti táj és a legfiatalabb, legcwilizáltabb emberi környezet találkozása. Ilyenkor, amikor a fák, madarak hónapját tartjuk, jó lenne hinni, hogy ezt a találkozást elő is lehet készíteni. Emberi dolgunk, hogy bioszféránkat megőrizzük a jövő nemzedékek száma ra.

MEGYERI ANDREA

Fotó: Nagy László

A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja

Főszerkesztő:

HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET

Főszerkesztő-helyettesek:

NESZMÉRI SÁNDOR,

JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA

Grafikai szerkesztő:

SCHREIBER KATARINA

Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZlVENA kiadóvállalata, 897 19 Bratislava. Nálepkova 15 — Szerkesztőség 897 36 Bratislava, Martanoviéova 20. Telefon — titkárság: 585 19; főszerkesztő: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 36.40 Kés. — Külföldi megrendelések: a Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS. Üstredná expedícia a dovoz tlaée. 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V.. József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 180.— Ft — közületi 220.— Ft — Csekkszámlaszám MNB 215-96162 — A SÜTI 6/28 engedélyével.

Nyomja: Vychodoslovenské tlaéiarne. n. p.. 042 67 KoSice, Svermova 47. Indexszám: 49413.

Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Címlapunkon Borzi László felvétele Szvorák Katalin népdalénekesről