Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-01-06 / 1. szám

figyelte a világot, véleménye, mondanivalója írásba kívánkozott. Ezerkilencszázhuszonnyolcban jelent meg első könyve a ..Sancta Barbara halászainak felkelése" (Aufstand der Fischer von St. Barbara). Ezzel a müvével Kleist-dijat nyert.

A nyomorban élők, a kiszolgáltatottak sorsa izgatta s arra késztette, hogy még abban az évben belépjen a kommunista pártba. Rövidesen tagja lett az Írók Proletárforradalmi Szövetségének is.

Szolidaritás vezette tollát az

1932- ben megjelent „Társak" (Üt az éjszakából) c. regénye megírásakor. Már a fasizmus kezdeti időszakában felhívja a figyelmet a veszélyre, s mikor a barbarizmus uralomra jut, Anna Segherst letartóztatják. A további zaklatások elől

1933- ban sikerül Franciaországba emigrálnia. Nem az a fajta ember, aki nyugodt magányba vonul. Üjabb regényei is. A vérdíj. A februári út, A mentés a világ közvéleményét akarják ráébreszteni a fasizmus embertelenségére. 1941-ben el kell hagynia Párizst a náci hadsereg előrenyomulása miatt. Ekkor Mexikóban telepedik le. Ott felveszi a kapcsolatot emigráns írótársaival, s a Heinrich Heine Klubba tömörült fasisztaellenes írók elnökükké választják. A Szabad Németország

„Semlegesség nem létezik.

Senki számára, de legkevésbé az író számára".

éretünk heroizálni, hősöket eszményíteni, talán elvonatkoztatva a valóságtól. Pedig ók is sorainkból kikerülő emberek, s hogy kiválnak, „többek lesznek“, mint az átlag, ez többletvállalásukból ered. Abból, hogy szilárd meggyőződésüket követve, az önzést széttépve a közösségért tesznek valamit. S amikor egy effajta bizonyságtétel jellemez egy nyolc évtizedes életpályát, tiszteletadással, okulásul meg kell emlékeznünk róla.

Sz

Anna Seghers nyolcvanéves múlt decemberben.

A századfordulón született a németországi Mainzban. Az első művészi, esztétikai hatások a szülői házban érték; apja régiség- és mükincskereskedö volt. A gimnázium elvégzése után a kölni, majd a heidelbergi egyetemen művészettörténetet. történelmet és sinológiát tanult. Diplomamunkáját Rembrandtról írta. s megszerezte a doktorátust. S mert másokra is néző szemmel, érzékeny lelkiismerettel

című lapot szerkeszti; „Transit" című müvén és önéletrajzi elbeszélésén is dolgozik. Az 1942-ben angol nyelven megjelent „A hetedik kereszt“ teszi világhírűvé. Értelmet és érzelmet zaklató müvét a későbbi években is hasonló témájú regények követik. A hatvanas években írt rövid prózáiban az emberi tudat változásaival foglalkozik. Emberi sorsokon keresztül gondolkodtat. tanít, ráébreszt az igazságkeresés kényszerére. Munkássága hihetetlenül sokrétű.

a próza- és esszéíró egyben tömegek előtt fellépő politikus is, publicista. Azzal a mélységes meggyőződéssel teszi mindezt, hogy az író kötelessége a tudat és a jövő formálása.

S hogy milyen emberközelben él, alkot Anna Seghers. erről egyik írótársa. Hermann Kant ír a szeretetteljes tisztelet hangján az NDK-ban megjelenő Für Dich című nölapban.

„A könyvsátrakhoz tóduló, világhírességet bámuló érdeklődőkkel olyan kapcsolatot teremt. mintha régi ismerősök lennének, s mintha egy megkezdett beszélgetést folytatnának. A véleményét azonban nem rejti véka alá."

Egy sor anekdota kering szerénységéről, humoráról. Mind jellemző rá. Rá. aki egyike az évszázad legkiemelkedőbb egyéniségeinek. Aki együtt él a kor történelmével, írásban és szóval felelősségteljesen alakítja is azt. Hiszen vallja, hogy nincs semlegesség ...........Aki a történésektől

megijed és magányba menekül, aki a szavak erejét játékszerként vagy bizsuként használja. aki megadja magát, az szociális és művészi terméketlenségre ítéli önmagát és az ellenségnek engedi át a terepet."

Aki saját magán és számtalan emberi sorsból tapasztalta a fasizmus borzalmait, a Békc-világtanács tagjaként nem szűnik meg soha felemelni a szavát tiltakozásul és a béke védelmében. 1951-ben Eenin Békedíjjal ismerték el fáradhatatlan tevékenységét.

Befejezésül ismét vissza kell térnünk Hermann Kant megállapításához. „Mikor olyan bizalmasan Annát mondunk, tudjuk, hogy a világ egyik legnagyobb szocialista írónőjéről van szó... Mi. prózaírók ebben az országban mind a tanítványai vagyunk, rosszabbak vagy jobbak, már ahogy ez a tanítványokkal lenni szokott... Van egy vezetőnk és ez Anna Seghers. Azt valljuk: Irodalmunk alfája így kezdődik: A mint Anna.“

BERTHÁNÉ S. ILONA