Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-03-03 / 10. szám
EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN KIHEZ FORDULJUNK NÉGYSZEMKÖZT izületi gyulladás — Huszonhárom éves fiam mór hónapok óta panaszkodik, hogy fájnak az ujjai, időnként olyan merevek, hogy még a kanalat sem tudja megfogni. Eleinte azt hittem, ki akarja vonni magát a hóz körüli munkából, de látom, hogy ujjoinak vége időnként erősen megduzzad. Mi lehet az oka? — kérdi rimaszombati (Rimavská Sobata) olvasónk. Fia esetében valószínűleg reumaszerű ízületi gyulladásról von szó. A betegség a fiatal felnőttek, tehát többnyire a 20-40 év közöttiek betegsége. Lappangva kezdődik. Első jele az ujjak utolsó perecéinek duzzanata, fájdalmassága, merevsége. Az erős fájdalom miatt a beteg ezt az ízületét nem is használja, ezért az megmerevedik, és a hozzá tartozó izmok sokszor elvékonyodnak, sorvadnak. Idült állapotban az ujjak elgörbülnek, kihegyezödnek és jellegzetes torz kéztartás alakul ki. Ennek azonban elejét kell venni. Bár a betegség keletkezésének okára eddig még nem derült fény, gyógyításában jelentős sikereket ért el orvostudományunk. Mór a kezdeti tünettel ajánlatos orvoshoz fordulni, mert az elhanyagolt ízületmerevedés több ízületre is kiterjedhet, amelyek azután a kezelés hiányában szintén megmerevednek és nagyfokú mozgáskorlátoltságot, súlyosabb esetekben mozgósképtelenséget válthatnak ki. Ha a körzeti vagy az üzemi orvos úgy látja jónak, reumatológus szakorvoshoz küldi a beteget. A gyógyszeres vagy fürdőkezelés és a tornagyakorlatok lassítják, sőt megállítják a betegség továbbterjedését. Ehhez azonban következetesen be kell tartani az orvos utasításait, szedni a gyógyszert, otthon is végezni az ajánlott gyakorlatokat és rendszeres ellenőrzésre járni. KICSIK ÉS NAGYOK Izzasztó a téli séta, pontosabban a készülődés. Harisnyanadrág, pulóver, szvetter, hosszú nadrág, melegítő nadrág, kabát, sapka, sál, kesztyű - az egyik végre kész. Pulóver, rugdalózó, egy szvetter, két szveffer, vékony sapka, meleg sapka, kezeslábas, lábzsák — folyik rajtam az izzadság. Kocsi, szánkó, mehetünk. Kél emelet zötykölődés. A játszótéren kis gyerek, nagy gyerek, kis szülő, nagyszülő. Háromgyerekes anya lót-lut, fiai, lánya után.- Péter, már megint elviszed a kislány szánkóját?!- Kata, az nem a mi bobunk! Ne mássz bele!- Jóska! Azonnal gyere ide, hadd a kisliút szánkózni! Szidja őket, időnként elcsattan egy pofon, puffan a tenyér a vastag nadrágon.- Borzasztó kölykök - hóborog. - Mindenkitől elveszik a szánkót, nyáron a homokjátékokat, nem képesek megérteni (pedig Péter hét-, Jóska öt-, Kata kétéves!!!), hogy takarékoskodunk. A házban már mindenkinek van autója, csak nekünk nincs. Nem járathatjuk le mogunkát, elvégre a lérjem mérnök!- gr -SZERETNÉK RÁTALÁLNI Huszonnyolc éves, 178 cm magas, falun élő fiatalember, társaság hiányában ezúton szeretne megismerkedni becsületes, házi munkát kedvelő lánnyal. Jelige: Várok rád Negyvenéves, 165 cm magas özvegyasszony ezúton szeretne megismerkedni minden káros szenvedélytől mentes, komoly, becsületes férfival ötvenéves korig. Kalandorok kíméljék. Jelige: Hiányzik a boldogság x x / Harmincegy éves, 170 cm magas, szőke, nem saját hibájából elvált fiatalember, szeretne megismerkedni házasság céljából becsületes, komoly lánnyal, özvegyvagy elvált asszonnyal. Egy-két gyermeket szívesen vállal. Jelige: Húsvétra együtt „Adókedvezmény” jeligére Olvasónk azt kérdezi, kaphat-e kedvezményt a családi háza után fizetett házadóra. A házadóról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a nemzeti bizottság a házadót mérsékelje, vagy teljesen elengedje akkor, ha nagyon rossz állapotban levő, vagy düledező házról van szó, vagy ha az adónak a törvény által megszabott összegben való kivetése méltánytalanul szigorú volna. Adjon be tehát írásbeli kérvényt a helyi nemzeti bizottsághoz és személyes körülményeire, korára, egészségi állapotára, csekély nyugdíjára való hivatkozással kérje az adó mérsékelését. „Nyugdíj” jeligére Kérdezi, lehet-e feleségének igénye nyugdíjra, ha betegsége miatt már 11 éve nincs munkaviszonyban. Három gyermeket nevelt fel. Az öregségi nyugdíj feltétele, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor, amely 3 gyermeket felnevelt nő esetében 54 év, legalább 25 ledolgozott éve legyen és munkaviszonya még fennálljon, vagy annak megszűnésétől még ne teljen el két évnél hosszabb idő. A megkövetelt 25 évbe mint pótidőt beszámítják azt, amikor a nő — gyermeke hároméves koráig — nem volt munkaviszonyban azért, mert ellátásáról és neveléséről gondoskodott. Minthogy felesége munkaviszonyának megszűnése óta már több mint két év telt el, öregségi nyugdíjra akkor sincs igénye, ha az előírt kort már elérte vagy eléri. Dr. B. G. SZÜLŐKNEK NEVELÉSRŐL Sok szülő él abban a tévhitben, hogy az óvoda csupán a dolgozó nők, családok kisegítésére hivatott intézmény. Nem mindenki tudatosítja, milyen fontos nevelési küldetést tölt be az óvoda a gyermek iskolába való felkészítésében. Megtanítja az alapvető esztétikai és higiéniai követelmények betartására, az öltözködéstől, cipőfűzéstől kezdve az egészségügyi szokások elsajátításáig, kézügyességre, rendszerességre — a közösségi élet alapjaira. A gyermek az óvodában kezd fogalmat alkotni környezetéről, családjáról. az otthonán kívüli világról. Szókincse, hallása fejlődik, megismeri a természetet, az évszakok változását, az emberi munka értékét, az emberi magatartás, a kölcsönösség feltételei közepette a segítőkészséget, az őszinteséget, a szerénységet, a bátorságot, a szorgalmat, a barátságot, a közös- és a magántulajdon tiszteletét. Itt kapja az első leckéket a szülő iránti szeretetből, tiszteletből, az alkotó tevékenység öröméből, a versmondás sikeréből, itt tanul meg közösen dolgozni, együtt játszani a többiekkel, itt tanul meg különbséget tenni az otthon és a közösség között. Az a gyerek, aki kiegyensúlyozott családban nő fel, tudja, hogy más az otthon és más az óvoda. Az egyik nem helyettesíti a másikat. Ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön, mindkettőre szüksége van az iskola mai követelményeivel megbirkózni akaró gyereknek. Nem okoz gondot az osztály közösségébe illeszkedés, a napközis ebéd annak a kisfiúnak, kislánynak, akit a szülők és az óvoda együtt készítettek fel az iskolára. — an — Kedves Fiatalasszony! ön ugyan jogi tanácsadónkban várja a választ, de úgy gondoláin, ha nem is kíváncsi a véleményemre, nem hallgathatok el néhány dolgot, ami az ön kérdésével, esetével összefügg. Először a kérdés: férje, akitől négy hónapi együttélés — és egy év különélés — után elvált, láthatja-e gyermeküket, aki közben megszületett. A gyerek héthónapos, ön huszonkét éves. A válasz: természetesen láthatja, hiszen az apja, jogot formál látására, anyagilag is támogatja önt, illetve fizeti a tartásdíjat — hiszen az apja. Sőt: arra is joga van, hogy kikösse, nem az ön szülei házában kívánja látni gyermekét. Ha nekem így, látatlanba nem hinné el, az okok, körülmények felsorakoztatásával ezt ő bíróságilag is bizonyíthatja. Szomorú, hogy ilyen rövid házasélet után ilyen kérdésre kell önnek válaszolnom, de ön tehet róla és az a nevelés, amit otthon kapott, s aminek szellemében most ön kislányát nevelni akarja. Azt írja: Ez a kislány az életem, a mindenem, a széltől is óvom, ha valami baj érné, én ezt nem élném túl. Nos, így nevelték önt is, kedves Fiatalasszony, és ez volt a baj. Ilyen életet szán gyermekének is!? Magának lesték minden lélegzetvételét, mosolyát, számon tartották minden mézeshetek közbeni kisebb-nagyobb haragszomrádját, segítettek önnek haragudni — de sajnos, nem segítettek kibékülni. „(Mert kalandra vágyott)” — írja volt férjéről, könnyedén, zárójelbe téve a válóokot. Nevetséges! Még ha így lett volna is, ez nem válóok. A férje szerette, s szereti önt, hívta, menjen vele, el a szülői háztól. Dehát „a széltől is óvott" lány nem mert elszakadni az anyai dédelgetéstől, nem merte vállalni a felnőtt ember új életformakeresését, az önállóságot. Inkább a férjet küldték el a háztól. És ezek után még azt hitte, önnek és az édesanyjának adok igazat? Azt hiszik, nem elég az olyan válás, melyet valóban durva, életet, gyermekek biztonságát veszélyeztető okok miatt kell kimondani? Még erre, ilyenre is áldását adja a közvélemény, a családi lap? Ha véleményt, tanácsot vár — s ha nem is —, megkapja: Ha mindennél jobban szereti a gyermekét, akkor nevelje fel egészséges, teljes családban, az apa és az anya szeretetének védelmében. Hiszen nem is tudhatta még, a kezdeti súrlódások, nézeteltérések ellenére, hogyan alakulhatott volna életük. Volt annyi szeretet a férjében — s valószínű önben is annyi szeretetigény —, hogy különélve, nem az anyai, szülői aggodalmas pillantások, irányítás röntgensugaraiban, biztos, meleg otthont nyújthatott volna kislányának. A nő nem azért kapta az egyenjogúságát, hogy szülei visszaéljenek vele, hanem hogy gyermekei számára saját legbelső érzései, emberi tisztessége és felelőssége tudatában otthont, derűs gyermekkort biztosítson. Huszonkét éves: még mindig nem értékelte át eddigi csalódásait? Miért gondolja, hogy az egész környezetének, volt férjének, annak családjának, minden ismerősének hibás a szemlélete csak az öné, szüleié a helyes?! Meggyőződéssel mondom: fordított a helyzet. Aki felelősséggel él, az elsősorban gyermekeinek tartozik felelősséggel, ha már felnőtt. A szülő is tévedhet: az ön szülei nagy hibát követtek el, amikor elszakították a férjétől, öné a döntés: elköveti-e kislányával szemben ezt a helyrehozhatatlan hibát? Üdvözli:
