Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-03-03 / 10. szám
„Soha nem arra gondoltam, hogy mit akarok én. Hanem mindig arra: mit akar a férfi, hogy én mit akarjak." Ingmar Bergman Marianneja beszél így önmagáról a Jelenetek egy házasságból című drámában. Bármennyi szó essék is manapság a nők egyenjogúságáról, a téma sajnos, még nem elcsépelt és nem is lesz egyhamar az. A nemek viszonyát illetően a sokezer éves férfi-előnyt nehéz „kinőnie" a huszadik századnak is még a szocialista társadalomban élő hagyományok, szokások, köztudat is hordozza nem egy jelét a patriarchális szemléletnek, pedig nálunk az egyenjogúság kötelező, törvényerőre emelt. A kapitalista országokban viszont a pénz elve érvényesül. A nő ennek az elvnek a leginkább kiszolgáltatott. Aszerint vállalhat munkát, vagy küldik vissza a „babaházba", hogy a gazdasági rendszer fellendülőben van-e, vagy éppen hanyatlik. A családjog módosításában, nőkre, az olaszországi abortusztörvény körüli tüntetésekre, vitákra. Korunk kérdése ez, minden téren megfogalmazásra, kimondásra, megvalósításra vár. Ezért is lett az idei nőnap az élethez való jogért vívott harc napja. Hogy a nő teljes jogú emberként élhessen és biztosíthassa saját életéhez — és gyermeke életéhez — való jogát. Vessünk egy pillantást néhány kapitalista országra, mit vívtak ki eddig, s mit nem kaptak meg még náluk a nők: gyermeknevelésbe csak annak négyéves korától szólhatnak bele, illetve az apával együtt dönthetnek róla. A válás kimondásának egyik feltétele, hogy a házastársak két évig külön éljenek, s legkevesebb három év óta legyenek házasok. A terhességmegszakitás megengedett, az időpontról nem a törvény, hanem az orvos dönt. A szülési szabadság 29 hét ebből mindössze 6 fizetett. A munkafolyamatban a törvény előtt férfi és nő egyenlöek. A törvényt, amely a nemek megkülönböztetését a munka terén megtiltja, csak 1975-ben hozták. A gyermekintézmények még megközelítőleg sem elégítik ki az igényeket. 8 százalék. Munkaviszonyban a nőknek mindössze 30 százaléka van. A családjog 1975-ös módosítása lehetővé teszi, hogy mindkét fél dönthessen a közös ügyekben és a lakóhely megválasztásában. A válás feltétele a hat évi különélés és mindkét fél beleegyezése. A terhesség megszakítása a 3. hónapig nem büntetendő. A szülési szabadság egyéves és fizetetlen — a törvény csak arra kötelezi a munkaadót, hogy egy évig tartsa a munkahelyet. NAGY-BRITANNIA Választójogot a nők 1928-ban kaptak, képviseleti arányuk a parlamentben: 4 százalék; 52 százalékuk van alkalmazásban. FRANCIAORSZÁG Választójog: 1945. Nők a parlamentben: 4 százalék. A nők 50 százaléka dolgozik OLASZORSZÁG Választójog: 1945. Nők a parlamentben: alig Az érvényben levő családjog kimondja, hogy a házasfeleknek egyenlő jogaik és köteles-A házasságban az asszonyok egyenrangú partnerek, de a wirtäß a nők közéleti jelenlétének igénylésében sok országban még csak részben jutottak el odáig, hogy a nö önmaga dönthessen saját sorsáról, s hogy az anyaságot a törvény védje. Ki ne emlékezne a választójogukért harcoló svájci
