Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-02-24 / 9. szám

_____________A Ml FEBRUÁRUNK MIHÁLY GÉZA MÉRNÖK, AZ SZSZK KORMÁNYÁNAK SZAKTANÁCSADÓJA Országunk népe e napokban ünnepli az 1948-as februári győzelem 33. évfordulóját. Február 25. sorsíordulót jelent népünk számára. Jelképesen kifejezi szocialista forradalmunk máig is érvényes és jövőbe mutató tapasztalatait. Legfőbb eredménye a burzsoázia hatalmának a megdöntése, s a CSKP vezette munkásosztály és néptömegek uralomra jutása. E győzelem határolja el egymástól - ha nem is órapontossággal - Csehszlovákia régi gazdasági rendjét attól az újtól, amely akkor még csak ígéret és remény volt, hogy azután sok-sok munka eredményeként valósággá, szocialista gazdasággá és társadalommá fejlődjék. 1948 februárja fontos mérföldkő a csehszlovákiai magyarság életében. Hisz a szocialista forradalom győzelemre vivése tette lehetővé nemzeteink és nemze­tiségeink teljes egyenjogúságának kinyilatkoztatását. Február alkotmányos módon lerakta az alapjait a nőkérdés igazságos megojdösának is. A munkáshatalom rendszerének -megalapozása meg­gyorsította az államosítás befejezését, lehetővé tette a mezőgazdaság szocialista átalakítását, új, szocialista értelmiség képzésének megindítását, a népgazdaság tervszerű irányításának bevezetését. Több mint egyharmad évszázad a társadalomban, a gazdaságban, a kulturális életben is nagy idő. így és ezért indokolt, hogy ezen az évfordulón egy pillantást vessünk a múltbeli világra és az ezt követő szocialista építés eredményeire. Nézzük először a viszonylag fejlett ipari-agrár jellegű polgári Csehszlovákiát, amely a gaz­dasági fejlettség és az átlagos életszínvonal tekinteté­ben ugyan elmaradt Nyugat- és Észak-Európa országai mögött, de Bulgáriánál, Romániánál, Lengyelországnál, Magyarországnál és más közép- és kelet-európai országnál gazdaságilag számottevően fejlettebb volt. Gazdasági fejlettsége ellenére se talált azonban haté­kony orvosságot a gazdasági válságokra, munkanélkü­liségre, az ország lakosságának alultápláltságára, az éhség és a nyomor megszüntetésére. A burzsoá rend­szer képtelen volt megoldani Szlovákia, a dél-szlovákiai agrártérségek és Kórpát-Ukrajna gazdasági elmara­dottságának felszámolását, illetve ennek mérséklését. (E területrészek gazdasági lemaradását a cseh ország­részek ipari színvonala mögött 50—60 évre becsülték.) A régi csehszlovák gazdaság ma már a gazdaság­­történet tárgya. Fejlettségi színvonalát és területi arány­talanságait csak onnan lehet felidézni. Február 25-e nemcsak a termelési tulajdonviszonyok, a gazdasági és társadolmi rendszer szemszögéből jelent korszakváltozást. Ezzel együtt a gazdasági fej­lődés tulajdonságai és jellemzői is megváltoztak. Az elmúlt 33 esztendőt a tervszerűség, a gyors és ütemes előrehaladás jellemezték. A gazdasági haladás a ko­rábbihoz képest lényegesen felgyorsult, a csehszlovák népgazdaság fejlődési üteme világgazdasági viszony­latban is az élmezőnyhöz sorol bennünket. Az 1949- 1980 közötti időszakban országunk nemzeti jövedelme hatszorosára emelkedett. A munkatermelékenység 1980- ban ötszöröse volt az 1948-as szintnek. Országunk iparának teljesítménye megtöbbszöröző­dött, körülbelül 12-szeresére (Szlovákiában 23-szorosá­­ra) nőtt, az építőipar termelése 14-szeresére, a mező­­gazdasági termelés a duplájára emelkedett. A gazda­sági fejlődés eredményei lehetővé tették az életkörül­mények, az életszínvonal, s annak fontos tartozékai - a lakásviszonyok, az egészségügy, az oktatásügy és a szolgáltatások - ütemes fejlődését. Az értékelt 33 év alatt többször csökkent a heti munkaidő, sor került a fizetett szabadság meghosszabbítására. Gyors ütem­ben fejlődött a lakosság társadalmi fogyasztása. Az egy főre jutó húsfogyasztás tekintetében mind európai, mind pedig világviszonylatban, előkelő helyet foglal­tunk el. Népgazdaságunkra a gyarapító, építő gazdaság jel­ző érvényes. Az elmúlt több mint három évtized alatt, népgazdaságunk állóalapjait több mint háromszorosára bővítettük. Az állóalapok értéke ma már meghaladja a 2 billió 600 milliárd koronát. 1949 és 1979 között népgazdaságunkban a foglalkoztatott személyek száma 1,8 millió fővel emelkedett. Gyors ütemben emelkedett a dolgozók iskola műveltségi színvonala. Egy rendkívüli felmérésnek az eredményei szerint a lakosság 15 évnél idősebb korcsoportjának 54 százaléka rendelkezik közép- vagy főiskolai végzettséggel. A szocialista nép­­gazdasági ágakban 1000 fő dolgozóra 260 középiskolai végzettséggel rendelkező szakember jut. Hazánkban sikerült létrehozni viszonylag sokrétű tu­dományos kutató hálózatot. Ezekben az intézetekben országos viszonylatban 175 ezer dolgozót, szlovákiai viszonylatban pedig kb. 50 ezer kutatót ill. tudomá­nyos dolgozót tartanak nyilván. S ne feledjük: 1948 februárja a csehszlovákiai magyarság további létezésének, sokoldalú fejlődésének lehetőségét jelentette. Csehszlovákia társadalmi rend­jének forradalmi átalakítása után a cseh és a szlovák néptömegek képviselői egyenlő jogokat kaptak. Sor került a szocialista nemzetiségi politika jogi normák­kal való rögzítésére. A csehszlovák államnak már 1945 után szövetségi köztársasággá kellett volna válnia. Fennmaradt azon­ban az egy államban élő legnépesebb két nemzet állami helyzetének az aszimmentrikus modellje. 1948 után a magyarok, mint a számbelileg legjelentősebb népcsoport, a két szláv nemzet jogaihoz hasonló jogo­kat kapnak. így 1948 után Csehszlovákia egyik jelentős kérdése a nemzeti kisebbségek politikai-jogi helyzeté­nek megoldása volt. „Ebben a kérdésben sem Cseh­szlovákiában, sem a többi szocialista államban nem használták fel a Szovjetunió tapasztalatait, pl. a terü­leti önkormányzat formáját" — írja Juraj Zvara a „Közös hazában" című tanulmány 22. oldalán. A csehszlovákiai nemzeti kisebbségek helyzetének megoldása 1948 után a nemzetiségek politikai, gazdasági, szociális, nyelvi, kulturális stb. egyenjogúságának a biztosítását jelen­tette. Azonban a nemzeti kisebbségeket nem minősí­tette nemzeti közösségeknek, hanem kisebbségi sorsban élő egyének összességének. A nemzeti kisebbségeknek semmilyen sajátos nemzeti képviseletük nem volt. 1950- ben alakult meg a CSEMADOK — a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. A későbbi évek folyamán megalakultak az iskolapolitikát irányító bizott­ságok. A kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok­ban a kisebbségek tagjai nemzetiségi kulcs alapján nyertek képviseletet. Az ötvenes évek tapasztalatait mérlegelve elmondhatjuk, hogy Dél-Szlovákiában nem használták ki eléggé a szlovák nemzet és a magyar nemzetiség közötti nyelvi korlát eltávolítását célzó po­litikai és pedagógiai eszközöket. 1948 után a nemzetiségi kérdés egyik jelentős terü­lete a művelődés és az anyanyelvi oktatás lehetősé­geinek megteremtése volt. Fokozatosan növekedett az irodalmi termékek, újságok száma. 1948 februárjának köszönhető, hogy az alap- és közép­iskolák, majd a pedagógusképző intézmények kapui megnyíltak a magyar nemzetiségű diákság előtt. A ma­gyar tanítási nyelvű iskolák létjogosultságának legjobb bizonyítéka a magyar nemzetiségű értelmiség számá­nak fokozatos emelkedése. Jó példa erre a főiskolások számának biztató növekedése. Míg pl. 1950-ben az oktatásügyi statisztika nem tartotta érdemesnek a ma­gyar nemzetiségű (rendkívül alacsony számú) egyete­misták és főiskolások számbavételét, az 1956-ban a 600 főt alig kitevő magyar főiskolások kis csoportja az évek folyamán ötszörösére emelkedett. 1980-ban haladta túl a 3000 főt. Ez ugyan az SZSZK 54 ezret számláló fő­iskolás-rengetegéhez viszonyítva még mindig elenyésző, de már észlelhetően kifejezi a csehszlovákiai magyar­ság továbbtanulási vágyát és tudniakarását. A februári győzelem hűen bizonyítja o dolgozó nők történelmi hivatását és alkotó erejét. Vitathatatlan, hogy a csehszlovákiai nők tömegeinek aktív részvétele nélkül nem lehetett volna tartóssá tenni a munkás­­osztálynak a burzsoázia fölött aratott győzelmét. 1948 februárja után hazánkban lényegesen megváltozott a nők társadalmi helyzete. A kizsákmányolás felszámolá­sával együtt örökre megszűnt a férfiak nők feletti uralma. Az új társadalomban a nő társadalmilag és gazdaságilag is teljesen független, nem zsákmányol­hatják ki. A nő a férfi szabad, egyenlő társa, maga tartja kezében sorsa irányítását. Törvénybe iktatott jogi normák biztosítják például a nők egyenjogúságát, az anyaság védelmét, a fizetett terhességi, szülési és gyermekgondozási, szabadságot, a gyermekgondozási segélyt, a gyermek védelmét. A nők előtt megnyitottak minden iskolát és minden pályát. Törvénybe iktatták „az egyenlő munkáért - egyenlő bért" elvet. A polgári Csehszlovákiában a foglalkoztatott nők száma kb. másfél millió körül mozgott és ’/«-ét képezte a kereső lakosságnak; ma országunk 7 millió 800 ezer foglalkoztatott személyéből 51,2 százalék a nő. Igen magas a dolgozó nők részaránya a távközlésben (86 °/o), az egészségügyben (78 °/o), az idegenforgalom­ban (79%), a kereskedelemben (63%), az iparban (41 %) és a mezőgazdaságban (44 %). Rohamosan emelkedik a nők képzettségének szín­vonala. Hazánkban már az 1973-as esztendőben a közép- és főiskolai végzettséggel rendelkezők 56 szá­zaléka nő volt. Azóta tovább emelkedett a nők rész­aránya a gimnáziumokban, a szakközépiskolákon és a főiskolákon is. Különösen a nők középiskolai végzett­sége haladja meg a férfiak ilyen szintű iskolai végzett­ségét. A szolgáltatások korszerűsítése és bővítése, az üzemi- és közétkeztetés fejlődése, a napközik, bölcsődék, óvo­dák hálózatának a bővítése, az üdülések-nyaralások stb. mind azt a célt szolgálják, hogy. megkönnyítsék a háztartósvezetést, a gyermeknevelést, hogy a nő gya­korlatilag is legyen egyenjogú. Sok minden történt e téren, mégis kevés. A nőktől még mindig sok időt vesz el a háztartás, mely legtöbb esetben fáradságos, értelmetlennek tűnő munka. Pártunk XV. kongresszusának dokumentumai alá­támasztják, hogy országunk nőpolitikája helyes és a teljes társadalmi igazság irányába halad. Ez teljes mértékben megfelel 1948 februárja elveinek, céljainak. 33 esztendő eredményeinek megőrzése és tovább­fejlesztése most a gazdaság hatékonyságának javítását helyezi a középpontba. Munkálkodjunk tehát határo­zottan, céltudatosan és következetesen gazdasági erőink, tartalékaink mozgósításáért, társadalmunk hu­manista vonásainak erősítéséért. A győzelmes február eszmei öröksége, tanulsága most elsősorban e felada­tok eredményes megoldását követeli tőlünk! EH 3

Next

/
Thumbnails
Contents