Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-02-16 / 7-8. szám

Ügyes kezek A palóc etnikum sajátos hímzőkultúrájában leg­ismertebb és legelterjedtebb — a keresztöltés mellett — a „szálöltés” vagy „tömött” (egyszerű laposöltés). Ez leginkább a szövött takácsmintához megtévesztésig hasonló rózsa-, virág-, levél-, és lóheremotívumokból készül. A bemutatott abrosz és asztali kendő (kenyérkendő) is hordozza a régies mintaszerkezet egyes jellegzetes­ségeit. Az abroszt körbe futja a stilizált búzavirág­minta (1. kép). Az asztali kendő két végét rózsamintával (2. kép) díszítették. Az itt bemutatott paraszti kézimunkák az egykori Bars megyei, ma lévai (Levice) járásban fekvő falu­ban, Szeteszázdban (Sazdice) készültek. A kék búza­­virágos abroszt a század elején szőtte és hímezte Petrusz örzsi. Érdekességképpen fekete-fehér felvéte­leinken bemutatunk egy keresztöltéssel kihímezett szö­veget, amely Petrusz örzsi lányának, Szobi Jánosné­­nak a tulajdonában van. Ö még édesanyjától tanulta a „szálöltést”. Mostanában legtöbbször unokáinak sze­rez vele örömet, amikor egy-egy hímzett ruhadarabon alkalmazza. Az unokák is kedvet kaptak, és a régi minták szerint kivarrott futókkal, abroszokkal díszítik otthonukat. Képünkön Szobi Jánosné unokájával, Tündével. Reméljük, olvasóink között is akadnak majd, akik ezt az öltéstechnikát megtanulják. Csupán vászon, hímzőfonal és türelem kell hozzá. A mintákat itt mellékeljük. PETROL örasl VARTA /yíó?FE8JRUAH TDIKLM

Next

/
Thumbnails
Contents