Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-06 / 1. szám
Nagy László felvételei fénycsövek védőburkolatát - rendbetesszük és visszaküldjük. Másodszor már nem kell a csomagolásért fizetni, sőt a szállító vállalat 7,50 koronát ad darabjáért. Kollektívánk minden tagjának háromszáz korona jut belőle, negyedévenként. Mendelík Ilonát az üzemben az egyik legjobb, legszorgalmasabb dolgozóként emlegetik. Januárban eléri a nyugdíjkorhatárt. De míg egészsége engedi, marad.- A múltkor összeszámoltam. A negyvenegy év alatt összesen fél évet töltöttem betegszabadságon . . . A fiatal munkásnö Farkas Zsuzsanna hét éve tartozik az elektrosvitesek családjába:- Nem kell ahhoz egy életet itt tölteni, hogy valaki magáénak érezze a gyárat. Aki szereti a munkáját, az itt érzi jól magát, és meg is védi az üzem becsületét. A múltkor az autóbuszban kedvem lett volna jól „odamondani" két férfinak, aki az Elektrosvitet szidta. Igaz, magunk közt néha mi is morgunk, ha sok a túlóra, de a kintieknek nem engedjük meg a rágalmazást. Meg aztán a túlórákkal is úgy van, hogy néha jól jönnek. Ha kell a pénz, szívesen jön az ember! Nekem a múlt hónapban 21 túlórám volt, a borítékban pedig 2600 koronám. A mester A műhelyek közötti féléves versenyben a fojtótekercsgyártó és -szerelő műhely vitte el a pálmát. Mesterük Kuszy Károly, aki szakközépiskolát végzett, tízéves gyakorlattal rendelkezik. Az első helyezés vajon mennyire az ő érdeme? — Az érdem a nőké. Műhelyünkben százhúsz személy dolgozik, többségük nő. Volt hónap, hogy harminc-negyvenen is hiányoztak. Nincs nagyobb átok az óvodai influenza-járványnál. Ahány fiatal anya van, mind otthon marad. A többiek aztán túlórázhatnak, amíg csak meg nem unják . . . Még szerencse, hogy Smetanová Margitnak olyan szocialista brigádja van, amely az influenza-járványnál is erősebb. Ök még bírják, én már nem. Januárban továbbállok. — Elmegy az Elektrosvitből? — Az Elektrosvitből nem. Csak a műhelyből. Nikkelezni fogok, munkás kategóriában. Elvégzem a munkám és kész. Nem kell az emberekkel bajlódni. Nagyon hálátlan dolog ma mesternek lenni, egyszer anyag nincs, másszor a dolgozó hiányzik, és mindenért a mester felelős. Itt egy pillanatra meg nem állhat az ember, az egész technológia o'yan, hogy minden perc kiesést a pénztárcán érezni meg. Negyed óra az ebédidő, ez alatt el sem jutunk a konyháig. öt perc a mosakodás, pedig néha fél óra is kevés, olyan olajosak vagyunk. Mástól is hallottam, hogy az üzemen belül változtat munkahelyet. Mert mégiscsak az Elektrosvitben van otthon. A szakszervezetis Margita Dekánová, a szakszervezeti bizottság gazdasági vezetője számlákat, könyvviteli okmányokat rak elém: — Az 1976—1979-es években 54,5 millió koronát fordítottunk a szociális gondoskodásra, dolgozónként több mint 2560 koronát; 292 lakást adtunk át, az üzemi bölcsőde és óvoda befogadóképességét 290-től 440 férőhelyre bővítettük. Nemsokára elkészül a pocuVadlóí üdülőközpontunk, mely eddig lekötötte a kulturális és szociális alap nagyobb részét. Az előző években hatszázezer korona kölcsönt adhattunk belőle, idén csak 160 ezret. Stabilizációs kölcsönt 31 dolgozónk kapott, összesen 310 ezer koronát. 200 ezer koronát fizetünk a balatoni üdülőért, ahol nyaranta több mint négyszáz dolgozónk pihen. Kétszázezer korona jut a politikai nevelő munkára és tizenkilencezer a közös étkezésre. A takarítónő Cimprik Margit takarítónő mondja: — Az igazgató elvtársunk nagyon rendszerető ember. Tisztaságot, pontosságot, jó munkát követel mindenkitől. Tizennyolc éve takarítom az igazgatói szobát, de így még nem követelték meg tőlem a rendet. De úgy van az jól, ha mindenki pontosan elvégzi munkáját. 1. A kettős évforduló alkalmából húszéves munkájukért háromszázhatan kaptak bronz-, 25 éves munkájukért kétszáznyolcvannyolcan ezüst- és 30 évnél több munkájukért kétszáznegyvenheten aranyérmet. 2. Az üzemi étteremben naponta nyolcszázan ebédelnek. 3. Végigjártuk az üzemet: beszéltünk tervező mérnökökkel, közgazdászokkal, mesterekkel, munkásokkal, akik azon fáradoznak, hogy üzemük méltó legyen régi jóhíréhez. 4. Az üzem 132 szocialista brigádjának 2416 tagja 1980. októberéig 10 millió 465 ezer korona értékű kötelezettséget vállalt. A XVI. pártkongresszus tiszteletére október 8-án az újítási javaslatokkal elért megtakarítással az összeget 1 millió 624 ezer koronával növelték.
