Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-12-18 / 51-52. szám
hegység legmagasabb pontján, 712 acre területen sajátos települést hozott létre, amely eleddig ugyan még nem lakott, de annál szigorúbban őrzött. Ezen a területen földalatti lakótérségek vannak, gazdag élelmiszerraktárak, víztárolók, gyógyszer- és fegyver-lerakatok és így tovább. A beiratkozási díj ebbe a klubba 12 500 dollár, plusz 300 dollár rendszeresen fizetett tagdíj, plusz pénzbeli hozzájárulás az objektumok építéséhez. A település neve Utópia, célja, hogy megmentse a klub tagjait ama bizonyos „ítélet napján". Romano Giachetti, olasz újságírónak alkalma adódott e sajátos település vezetőjével — aki egyébként nem óhajtotta magát megnevezni — beszélgetni. Az illető a következőképpen nyilatkozott: „Ha megkezdődik a világ vége, a klub tagjai egy bizonyos országúton találkoznak San Francisco közelében, és aztán közösen szállnak át a „Siskíyahadosztálynak” nevezett páncélkocsikba. Tagjaink közül sokan annyira tetszetősnek találnak mindent, hogy nem is bánnák, ha a világ vége mielőbb bekövetkezne .. Figyelemreméltó, hogy az Utópia település létrehozásának ötlete a Scott Meadows Co. ingatlankezelő társaság vállalkozóinak agyából pattant ki, akik az ormok értéktelen területét hihetetlenül olcsó pénzen megvásárolták, és a jó hírverés útján sikerül elegendő bolondot találniuk, akik a „világ vége" vártában hajlandók voltak e területekbe invesztálni. Ez az Utópia a maga nemében nem egyedülálló. Többek között az Illinois állambeli Stelle városka rendkívül intenzíven készülődik a végítélet napjára — amely a bolygók konstellációjának következtében 2000. május 5-én következik be. Richard Kieninger, a Stelle városka vezetője, a „Last Frontier" — Az utolsó határ — c. könyv szerzője közölte, hogy ama napon „a Föld lakosságának 90 százaléka elpusztul, a sarki jég felolvad és az egyenlítő felé áramlik, s roppant földrengések láncreakciója következik be". A Stelle városka eszerint természetesen éppen úgy elpusztul, mint más várót sok, de Stelle lakossága megmenekül, mert még e világkatasztrófa előtt elköltöznek a Csendesóceán egyik kis szigetére, amelyet már megvettek s amelynek nevét mindvégig szigorúan titokban tartják: No persze, a világ végét számtalan ok előidézheti. Egy bizonyos Bon Sloane nevű ember hozzáférhetetlen lakóhelyet készített magának a Kalifornia és Oregon államok határát képező sziklás rengetegben; úgy véli, hogy a 2000. évben az emberiség túlnyomó többsége elpusztul, mégpedig holmi „mókus-náthaláz" következtében. Az „erődítményéhez" vezető utat könnyűszerrel eltoriaszolhatja egy kis dinamittal. miközben a robbanás elzárja az egyetlen hozzáférhető ösvényt is. Ez a bizonyos Sloane meg van győződve arról, hogy a világ vége előtt olyan pánik tör ki, amelyben az emberek megbízható óvóhelyeket fognak keresni. Ő persze háboritatlanul fogja élvezni óvóhelye biztonságát, mert azokat, akik a robbanás következtében felhalmozódott sziklákon keresztül is meg akarnák közelíteni búvóhelyét, könnyűszerrel lelövi. . . Vannak persze más változatok is. Utah államban, a mormonok államában, megalakult a Survival Inc. Társaság, amelynek már sok megrendelője van — atombiztos és egyéb „biztos" óvóhelyekre. Tartósított élelmiszereket árul és persze fegyvereket. A „világvége" neurózis „egészséges" vállalkozó szellemű kihasználásának példája a kaliforniai Carsonban a Pier's Survival áruház, amely szintén sugárzásálló óvóhelyeket, antiradiációs öltözékeket, edényeket, tartósított élelmiszereket, gyógyszereket árusít, és „survivalisták" által szerkesztett kézikönyveket — a „túlélés" tankönyveit, hasznos tanácsokkal, hogyan kell harcképtelenné tenni azokat. akik gátolnák a túlélni akarókat, vagy akik a jól felkészültek nyakán akarnának esetleg „élősködni". Mert Hat mindenki csak készülődjön magának... A vállalkozók kedvencei, mert belőlük húzzák mostanában a legnagyobb hasznot, a „nukleáris survivalisták". Az idei piac slágere többek között a „Survival Home" — a túlélést biztosító ház — az ára 69 000 dollár. Ez a földalatti „ház" mindennel fel van szerelve: sugárzásálló védööltözékekkel, fegyverekkel stb., de ugyanúgy mint az atomsugárzás ellen, úgy megvéd például a „gyilkos méhek" inváziója, valamint a legkülönbözőbb elemi és kozmikus csapások ellen. Az igényesebbek számára gyártják a több szobás, ibolyántúli sugarakkal működő melegházzal ellátott óvóhelyeket — ennek az az előnye, hogy a „túlélést" követően biztosítja a külvilágtól a teljes izolációt. Ezek a vállalkozók a kispénzüekre is gondolnak — már 2 000 dollárért kapható sugárzásálló fémhordó pirított marhahússal és almamártással ... S mivel nemcsak kenyérrel, hanem igével is él az ember, Nevadában rendszeresen megjelenik a „The Survivalists Bulletin" és Louisiana államban a „Survival Press". Általában hasznos tanácsokat tartalmaznak, amelyeket a rohamosztagok kiképzéséből, a partizánok elleni hadjáratok tanulmányozásából, a rhodesiai fehér telepesek életéből merítettek, arra vonatkozólag, hogyan viselkedjenek, kommunikáljanak majd a világ vége után egymással a „túlélők" ... Többek között hasznos tanács, sőt döntő fontosságú „imádkozni a hanyatlásnak, felbomlásnak indult Amerikáért", visszatérni a szorgos kétkezi munkához, minden családnak elegendő mennyiségű élelmiszer tartalékra, továbbá ezüst és arany érmékre kell szert tennie, s nem hiányozhat a biblia sem. S a jó üzletet biztosítandó, ezek a survivalista lapok, kiadványok nyomatékosan fejtegetik, hogy „a katasztrófát még az sem akadályozná meg. ha az Egyesült Államok elnöki székében maga Gábriel arkangyal ülne". Egyes survivalisták számítása szerint a „katasztrófát" túlélők aránya 1 000 az 1 hez, tehát minden ezer amerikai közül egy ember maradna meg ... Arthur G. Hefferman, a Los Angeles-i egyetem bölcsésze ezt írja: „A rettegés epidémiájából lassan elérkeztünk a survivalizmus kultuszának szakaszába. Ez nem más, mint önkéntes lemondás az amerikai történelmi hagyományok értékeiről, amelyekből csupán a rideg pragmatizmus maradt meg. Mintha az emberek teljesen beleélnék magukat a tudatba: borzalmas végre vagyunk ítéltetve, igyekezzünk tehát menteni, ami egyáltalán menthető, s ha nem sikerül, legalább azzal az érzéssel halunk meg, hogy megtettünk minden tölünk telhetőt." Figyelemreméltó, hogy elsőként az Albert Einstein és Oppenheimer által létesített tekintélyes és komoly tudományos lap, a „The Bulletin of Atomic Scientists" hívta fel a figyelmet egy lehetséges atomkatasztrófa következményeire. A tudományos elemzés után a bulletin minden száma az első oldalon közli az órát, amelynek mutatói veszedelmesen közelednek a tizenkettedik órához. 1953-ban, amikor végrehajtották az első amerikai hidrogénbomba kísérleti robbantásait, a mutatók két perccel tizenkettő előtt álltak. Amikor megkezdődtek az amerikaiszovjet tárgyalások az atomsorompóról, a nagymutatót visszatolták tizenkettő előtt nyolc percre. Ma, amikor a Reagankormány visszautasította a SALT—II. ratifikálását, a bulletin órájának mutatója tizenkettő előtt négy percet mutat. Ennek a tudományosan korrekt „órának" semmi köze a világ végét hirdető szekták, survivalisták vízióihoz, jövendölésekhez és hasonlókhoz. Inkább arra int, hogy a mai emberiség sorsa a saját kezében van. Az amerikai tudósok többsége ismeri a nagymutató eltávolodásának módját a tizenkettedik órától: úgy vélik, Reagan elnöknek kell megtennie a döntő lépést, s el kell fogadnia Leonyid Brezsnyev felhívását az „első atomcsapás" meggátolására. nersHiLi. cri hrct.hrcí'thíncohítr maxt. emruction' COMET'S OW5 ?-HHAT WILL RIAD II NflW! Bv HOKES DAVID 5. A KÖNYV NOSTRADAMUS MEGFEJTETT JÖVENDÖLÉSEIRŐL, AZ IDEI FRANCIA KÖNYVPIAC EGYIK SIKERKÖNYVE 6. RÖPLAP A VILÁG VÉGÉRŐL: „40 NAP! ÉS NINIVE ELPUSZTUL!" 8. ... ÉS A KÖNYÖRTELEN VALÓSÁG: FASISZTA CSIZMÁK CHILÉFeldolgozta: LÁNG ÉVA BEN, DE LEHETNE MÁSUTT IS