Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-12-18 / 51-52. szám

Olvasóink kéréséből, leveleik tartalmából indultunk ki, amikor a nyár elején úgy határoztunk, saját szemünkkel győződünk meg azokról a gondokról, amelyekkel Dél-Szlovákia zöldségtermelői küszködnek.

A ,,Paprikastop(?)" című riportsorozatunk anyagfelvételekor olyan problémákkal találkoztunk, amelyek megoldása

meghaladta a helybeli termelők, felvásárlók hatáskörét. Ezért ígértük akkor olvasóinknak: visszatérünk a témához, az illetékes felettes szerveket kérjük meg, adjanak választ mindazokra a kérdésekre, amelyek a riportsorozatban nyitva maradtak.

LADISLAV SOMOGYI mérnök, az SZSZK kereskedelmi miniszterhelyettese

Milyen intézkedéseket foganatosít a kereskedelmi minisztérium a célból, hogy a fogyasztóhoz minél több raktározás nélküli

— friss zöldség és gyümölcs kerüljön?

— A fogyasztók igényei egyre nagyobbak, friss, jó minőségű zöldség, gyümölcs iránt. Ezért olyan szállítási formákat kell keresnünk, amelyek lehetővé teszik ezen igények maximális kielégítését. A meglévő zöldség- és gyümölcstermesztési feltételek mellett a következő szállítási mód a legkedvezőbb: termőföld

— üzlet, betakarítás utáni osztályozóközpont

— kijelölt szaküzlet, nagyüzemi felvásárlók, a termesztő földje — a fölvásárló raktára a nem termelő körzetekben. Valamennyi formának van előnye és hátránya is. Például a termőföld

— üzlet értékesítési módnál a zöldség frissen kerül a boltba, de sok esetben osztályozatlanul és több szennyeződést tartalmaz, mint azt az állami normák megengedik. Ilyenkor azon mérgelődünk, hogyan kerülhet ilyen zöldség eladásra. Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a fogyasztók akkor elégedettek, ha bizonyos zöldségfajtákhoz megtaláljuk a legmegfelelőbb szállítási módot. Az egyik — termelő — a járásból a másik — fogyasztó — járásba való szállításnál, ha nagyobb a távolság, legjobban a járások közvetlen kapcsolata vált be. Ilyen kapcsolat az idén az alábbi járások között alakult ki:

Komárom (Komárno) — Banská Bystrica, Prievidza, Ziar nad Hronom, Zilina, Martin,

Liptovsky Mikulás, Rimaszombat (Rim. Sobota).

Érsekújvár (Nővé Zámky) — Kassa (Koéice), Dolny Kubín, Pov. Bystrica.

Galánta — Poprad, Liptovsky Mikulás, Cadca, Spisská Nová Vés.

Dunaszerdahely (Dun. Streda) — Poprad.

Ezekre a kapcsolatokra a jövőben is számítunk, szükség esetén módosítunk rajta. Az üzemanyag-takarékosság arra késztet, hogy a zöldség- és gyümölcstermést a lehető legkisebb távolságokra szállítsuk. Egyik ilyen lehetőség a fogyasztók közelében fejleszteni a termesztést, hogy minden egyes járás a lehető legnagyobb mértékben fedezze saját szükségletét. Ezzel kizárnánk a szállítást nagy távolságra, és lehetővé tennénk a lakosság ellátását friss és jó minőségű zöldséggel. Azokat a zöldségfajtákat, amelyek termesztésére az adott járásban nem megfelelőek a feltételek, továbbra is más járásokból kapnák. Láthatjuk, a termelőtől a fogyasztóig való legrövidebb út megválasztása nem is annyira a kereskedelemtől, mint maguktól a termelőktől függ. Az 1982-es évre szóló zöldség- és gyümölcsszállitási kereskedelmi tárgyalások most folynak. A kereskedelmi szervezetek az egyes járásokban igyekeznek olyan követelményeket szabni, hogy azok maximálisan fedezzék a szükségletet. Hogy ezt a feladatot mennyire sikerül megvalósítani, majd a jövő évi ellátás mutatja meg.

Az eddigi tapasztalatok alapján a termelő és a. felvásárló hosszúlejáratú szerződésének betartását jogilag meg kell erősíteni. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nem segítik elő kellőképpen a zöldség- és gyümölcstermesztést, és nem nyújtanak elég biztonságot a termelőnek. Milyen változásokra és javításokra kerül sor ezen a téren ?

— A szállító-felvásárló közti tárgyalásokra vonatkozó törvényrendeleteket a Gazdasági törvénykönyvben, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 123. számú, valamint az Állami Tervező Bizottság és az Állami Döntőbizottság 1980. április negyedikéi 48-as számú rendelete foglalja magába. Meggyőződésem, hogy ezek a rendeletek megfelelőek, nem kell változtatni rajtuk. Tudatosítanunk kell azonban, hogy a gazdasági szerződéskötésnél a szállító és felvásárló egyenrangú partnerek. Mégegyszer hangsúlyozom, egyenrangú partnerek, tehát már a kérdés is egyoldalú, amikor csupán a termelők bizonytalanságára utal, kihagyja ebből a felvásárlót, amelynek szintén lehetnek hasonló érzései. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy éppen a termelők azok, akik nem teljesítik szerződéses kötelességüket.

Néhány példát említek az idei évről. A szerződésbe foglalt 992 tonna fokhagymából a termelők csupán 455 tonnát tudtak biztosítani. A 27 253 tonna hagymából mindössze 21 033 tonna lett, karfiolból 12 266 tonna helyett 8 113 tonna, paradicsomból 65 493 tonna helyett 56 150 tonnát, paprikából 42 337 tonna helyett csupán 36 854 tonnát adtak a fogyasztóknak. Az 1981 -es évre szerződésbe foglalt 310 782 tonna friss zöldségből a termelők mindössze 266 125 tonnát ad tak piacra. Hasonló a helyzet a gyümölcsnél is: a 76 755 tonna szerződésbe foglalt mennyi ségből csupán 65 519 tonnát szállíthattunk. Ki a ludas tehát a gazdasági szerződés be nem tartásában, kinek inoghat meg a biztonságérzete, a termelőknek vagy a felvásárlóknak? Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a termelőknek nem jelent nagy gondot, ha nem teljesítik a szerződéses leadást. Ellenkező esetben azonban nagyon érzékenyen viszonyulnak ahhoz, ha valamely felvásárló szervezet bizonyos időn belül nem veszi át az egyes zöldségfajtákból felkínált mennyiséget. A felvásárló szervezetek, főleg a kereskedelem, ha a hazai termésből nem kap elegendő mennyiséget, a piac ellátása érdekében kénytelen pótmegoldást keresni. Viszont a termelők nem igyekeznek a szerződés feletti mennyiséget maguk értékesíteni.

Milyen anyagi ösztönzés teszi érdekeltté a felvásárló szervezetek dolgozóit, az eláru sítókat, hogy minél több friss, jó minőségű zöldség és gyümölcs kerüljön a vásárlóhoz?

A zöldség- és gyümölcsboltjaink, valamint az üzemegységek dolgozói időbérükön kívül a kiskereskedelmi egység forgalmi tervének teljesítéséért prémiumot is kapnak. Ezenkívül jutalomban részesülnek a rendkívül jó munkájukért és a szolgáltatások kívánt színvonalának betartásáért. Ez a jutalmazási forma kell hogy ösztönözze az érdekelteket a feladatok teljesítésére. Rendkívüli jutalmat kaphatnak az időbeni és pontos megrendelésért, az áru gondozásáért, a jó áruválasztékért a nyitvatartási idő alatt, az új, hatékony munkaformák bevezetéséért stb. Ebből látható, hogy a Zelenina üzleteinek és üzemegységeinek dolgozóit anyagilag érdekeltté teszi az eladott zöldség és gyümölcs mennyisége és az eladás minőségi tényezői iránt.

kombinát 12.87 hektárt a termőföldből, más vállalatok más célokra szintén kaptak, méghozzá ..a védett mezőgazdasági területből". Még sokáig sorolhatnánk a hasonló példákat. Hol a hiba? Egyszerűen: a Tt. 384/ 1979 sz. kormányrendelet be nem tartásában. Valójában: hogy az illetékesek kevésbé igényesek feladataik teljesítésében, hatáskörükön belül hajlamosak átsiklani a hiányosságok fölött, kritikátlanul indokolnak, nem vonják le a következtetéseket, protekcióznak s előnyben részesítik a helyi és magánérdekeket a társadalmi érdek előtt.

De menjünk tovább — körülbelül 150—200 000 hektárnyi föld szorul alapos talajjavításra, addig használhatatlan az ártalmas hordalék miatt. Közben azonban egy nagyon fontos mozzanatot is szem előtt kell tartanunk. s megmagyarázni, mihez vezet saját könnyelműségünk. mostoha bánásmódunk a földdel. Az agrártudomány minden eredménye is kevés ahhoz, hogy számunkra a termőföldet pótolni tudja. A tudósok bebizonyították, hogy amíg a természet kialakít egy 18 cm rétegnyi szántóföldet, addig 1500— 1700 évre van szükség.

Ennek tudatában annál többre értékeljük, hogy Galántán raktártérségek felszámolásával, talajjavítással 5 hektár termőföldet nyertek. Komáromban (Komárno) ugyancsak rekultiváció, mezsgyék fölszántása stb. révén 1200 hektár termőföldhöz jutottak, a kertészkedők

között nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan 4.90 hektár földet osztottak ki. Humennéban 20 hektárt, Trnavában 9.5 hektárt. Kassa-vidéken (Kosice-vidiek) ez év első felében 9 hektárt tettek termővé, s még továbbiakat készítenek elő.

Mivel eddig csak néhány járás térképezte fel a parlagon heverő földeket, a megadott mennyiséget — 30 000 hektárt — nem tekinthetjük véglegesnek. A népi ellenőrző bizottság közeljövőben tervezett ellenőrzése révén — amelyen ismét részt vesznek a Szlovákiai Nöszövetség szervei és szervezetei, a kistermelők szövetségei és a nemzeti bizottságok — pontosabb adatokhoz juthatnak. Tény azonban, mint ahogy november 4-én az SZLKP KB ülésén Janik elvtárs is hangsúlyozta, a kertészkedőknek szánt 12 000 hektárból mindössze 2 100 hektárt juttattak nekik. A kerületi nemzeti bizottságok adatai szerint a nyugat-szlovákiai kerületben még 477, a közép-szlovákiai kerületben 595. a kelet-szlovákiai kerületben 285 és a fővárosban 15 hektárnyi földet kellett volna juttatni a kertészkedőknek. Összesen tehát 1322 hektárt. És mi a helyzet? 1981. október 20-ig kiskerteket csupán 300 hektáron hoztak létre. Ezen a területen már dolgoznak, termővé teszik a talajt. De véleményem szerint ha továbbra is ilyen ütemben haladunk, ha nem fogjuk meg a dolog végét, ha nem követeljük erélyesebben a párthatározatok teljesítését, akkor ne legyenek illúzióink afelől sem.

hogy e feladatot teljesítjük. Még jobban nyissuk ki a szemünket, keressük a termőföldet, figyelmeztessünk s ne engedjük, hogy gyom virítson akárcsak egy talpalatnyi területen is. Most is. mint a múltban már annyiszor, elsősorban a nőkhöz fordulunk: vegyék a kezükbe ők e mindannyiunk számára fontos feladatnak a megoldását. Hogy még most. együttműködve a nemzeti bizottságokkal, a parasztszövetséggel, a kiskertészekkel. a kisállattenyésztőkkel, térképezzenek föl minden darab kihasználatlan földet, hogy a tavasz jöttével már ezeken is dolggzni lehessen. A községek belső területein. az üzemek és a mezőgazdasági vállalatok földjein, rakodótérségeken, építkezések környékén és másutt, sok még a tartalék, sok még a föld. ahol háborítatlanul viríthat a gyom a termékenyek helyett, amelyekkel gazdagabbá változatosabbá tehetnénk terített asztalunkat. Fontolóra kell venni azt is, hogy az egyéni lakásépítkezés meddig terjeszkedhet a mezőgazdasági termőföld rovására, vagy hogy szemetesgödörnek nem lenne-e célszerőbb a használhatatlan, terméketlen talaj.

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az emberek nemcsak érdeklődnek a föld iránt, hanem szemétgödröket, lapályosokat stb. virágzó kertté tudnak varázsolni. amelyben kiállításra való zöldséget gyümölcsöt termesztenek, s nemcsak saját szükségletükre, hanem piacra is jut belőle. Nem kell külön hangsúlyoznom.

ci^n