Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-12-10 / 50. szám

MISKOLCZI MIKLÓS SZÍNLELNI BOLDOG SZERETŐT ■ Ügy vélem, érdemei áttekinteni az .és még miért?" kategóriába tartozó indítékokat, amelyek a szerelmen túl, illetve azon kívül motiválják a házasu­­lási elhatározásokot. Úgy is, mint a ké­sőbbi külső kapcsolatok feltételezett előzményeit. A szabad párválasztás, ahogyan ezt a század első felében-harmadában értelmezték, mára természetesen meg­valósult. A korábban uralkodó gyakor­lat, hogy a szülök választottak és gyer­mekeiket változatos eszközökkel kény­szerítették döntésük elfogadására, ez o gyakorlat Magyorországon mór a múlté. Mégsem mondhatjuk, hogy a szülő—gyermek viszony ma nem befo­lyásolja jelentékenyen a házasulósi hajlandóságot. Régen igazolt tény, hogy a szülők rosszul működő házasságából (családból) a felnövő gyerekek igye­keznek hamar kiszabadulni. Ugyanez a sietség tapasztalható elvált és újra­házasodó szülők gyermekeinél is. A rossz vagy megbomlott családi hát­tér, az alig felnőtté serdült gyermekek érzelmi elbizonytalanodása számotte­vően befolyásolja a hózasulási hajlan­dóságot, mert a házasságra lépők lelki problémáikra ettől a számukra új együttélési formától várnak megoldást. Manapság a generációk közötti vé­leménykülönbség egyik - ha nem a legfőbb - területe a nemi viselkedés különböző megítélése és az ebből eredő korlátozás. Szülők és leginkább leánygyermekek (gyakran fiúk is) vitá­ja, veszekedése sokszor arra ösztönzi az éppen nagykorúvá lett gyereket, hogy radikálisan szabaduljon meg ter­hes kötöttségeitől. Hogy ez a szabad­ságvágy (nemegyszer félreértett, hiszen a monogam házasság még kevésbé jelent érzelmi és cselekvési szabadsá­got) milyen erős motívum, arra egy érettségi találkozóra összegyűlt leány­­osztály példáját idézem. Huszonöt 23 éves nő érkezett az ötéves tolólko­­zóro. Valamennyien férjezettek, illetve hárman már elváltak, egyikük kétszer is. Osztálytársnőjük bizalmas kérdésére, hogy .miért mentetek férjhez?", kivétel nélkül mindenki a szülőktől való elsza­kadás vágyát jelölte meg első helyen. C. D. Bolton, a párválasztás motívu­mait kutatva, mór a hatvanas években kitért erre a jelenségre, és megállapí­totta. hogy a szülői háztól való elsza­kadás vágya viszonylag rövid ismeret­ség utáni, korai házasságkötést ered­ményez. Mások viszont azt bizonyítot­ták, hogy a házasságkötéskor betöltött életkor előre jelzi a házasságfelbontás valószínűségét. Egy amerikai vizsgálat szerint azoknak, akik 18 éves korukban kötnek házasságot, a 23—24 éves korban házasulókkal szemben több mint két­szeres esélyük van a válásra. Ha a vá­lások esélyét összehozzuk a külső kap­csolatok esélyével - és ezt megtehet­jük -, akkor a korán kötött házasságot a külső kapcsolatok egyik gyakori elő­idézőjének is tarthatjuk. Magyarországon (is) egyre csökken a házasulok életkora. 1977-ben ezer 19 éven aluli férfira 21,6 házasság ju­tott. 1960-ban csak 14,4, 1949-ben csak 8,7. Ugyanezek az adatok a lányoknál: 1977-ben 110,4 házasság, 1960-ban 95,8 házasság, 1949-ben 78,1 házasság ezer megfelelő korú (19 éven aluli) leányra. Ha Boltonnak igaza van, akkor feltételezhető, hogy az otthonról el­szabadulás vágya, mint a korai házas­ságkötés motívuma, nálunk is számot­tevő. Vagyis áttételeken bár, de ma­gyarázat a külső kapcsolatok terjedé­sére. Különös ellentmondás is befolyásolja a hózasulási hajlandóságot. Nevezete­sen, hogy Magyarországon a 18. élet­évét betöltve minden állampolgár teljes jogú. Választó és választható. Am a gyakorlatban csak házasságban élő, vagy a házasságot mór megjárt ember tekintheti magát felnőttnek. Pregnáns példa erre a lakáselosztás, ahol — mondani sem kell — egy tizennyolc éves hajadonnak vagy ifjúnak semmi remé­nye nincs. Igaz, törvényeink szerint min­den 18. életévét betöltött állampolgár­nak joga van önálló lakáshoz, a gya­korlatban mégis csak házasságban élő állampolgárok érvényesíthetik ezt a jo­gukat. Sajnos még ők sem mindig. Ahhoz tehát, hogy egy. az alkotmány szerint felnőtt férfi vagy nő önálló fő­­bérlethez jusson (eltekintve az átörök­lésektől, umbuldóktól), avagy csak a jogosan reménykedők között lehessen, házasságot kell kötnie. Mi több. gyer­mekek nemzését kell megígérnie, írás­ban. Tudom, hogy gazdasági háttere van a dolognak, hogy az elosztásban a társadalmi igazságosság érvényesül. De azt is tudom, hogy e gyakorlat következménye hózasulási döntésekben, házasságokban és végül házassógbom­­lásokban is megjelenik. Említhetném még a munkahelyeken érvényesülő szociális szempontokat, amelyek szerint a nőtlen és hajadon dolgozók gyakran háttérbe szorulnak. Béremelésnél hátra, többletmunkaválla­lásnál előre, prémiumnál hátra, túlórá­nál előre, üdülőjegy-elosztásnál hátra, minden megértésre számító főnöki ké­résnél előre. Nőtlenek és hajadonok kimondatlanul is érzik, hogy tisztessé­ges munkával megérdemelt keresetüket a szőkébb vagy tágabb környezet rosszallóan elosztja eggyel. Kiszámolják egy főre jutó jövedelmet. Következ­ményként pedig megszületik a társa­dalmi nyomás. A házasságban élők szerint mindenkinek házasságot kell kötni. Jobb körökben ezt a véleményt gazdasági számításokkal támasztják alá, hangoztatva, hogy a jövedelem a munkaerő gyermekekben történő újra­termeléséhez szükséges összeget is tartalmazza. Erkölcstelen tehát az, aki jövedelmének ezt a hányadát nem erre fordítja. A kevésbé intellektuális érv pedig az, hogy »neked miért legyen jobb, mint nekünk?!“ Negyvenes éveit taposó, elvált, munkásszálláson lakó, beszélgetés köz­ben el-elérzékenyülő férfi mesélte: (folytatjuk) rrsTiei £ ÉVFORDULÓ J 1821. december 10-én született Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov orosz költő. Ugyanezen a napon, 1936-ban halt meg Luigi Pirandello Nobel-díjas olasz író, drámaíró. 1821. december 12-én született a világ­hírű francia író, Gustave Flaubert. 1921. december 17-én született Josef Koreák, a CSKP KB Elnökségének a tagja, a CSSZK kormányának elnöke. ünnepélyesen, szovjet filmes delegáció részvételével nyitották meg a barátsági hónap eseménysorozata részeként a Szovjet Filmek Fesztiválját Bratislavában. A megnyitón Reizo Csheidze rendező kétrészes, figyelemreméltó alkotása — A te fiad, hazám - szerepelt. A szovjet filmstúdiók újabb produkciói változatos műsort, jó szórakozást ígérnek az igényesebb mozinézőnek, és egyúttal minden korosztálynak, hiszen találkozha­tunk a szemlén történelmi és életrajzi filmmel, a tudományos-fantasztikus kate­góriába tartozóval, természetesen nap­jaink problémáit felvető alkotással, de mesefilmmel is. Nézzünk néhány címet! A Nagy Honvédő Háború idején, egy repülőgépeket, az ún. .repülő tankokat" gyártó üzemben játszódik Jevgenyij Mat­­vejev Rendkívül fontos feladat című filmje. Nem nagy ütközeteket és nem is bonyolult kémtörténetet követhetünk nyo­mon. hanem a bátorság hősiességével ismerkedhetünk, a gyár mérnökeinek, technikusainak, egyszerű munkásainak hősiességével, de magánéletével is. A gyár egyik mérnökének szerepét a film rendezője játszotta. Georgij Danyelija (őszi maratonjót nálunk is bemutatták) Ne szomorkodj című filmje alapjául a francia Claude Tilliere Benjamin c. re­génye szolgált. A szövegkönyv annyiban módosult, hogy a fiatol orvos történetét a 19. század végére, Grúziába időzítet­ték az olkotók. Szovjet-olasz koproduk­cióban készült Grigorij Csuhraj Az élet szép című filmje, amely a mában, egy fiktív országban játszódik, ahol fasiszta diktatúra uralkodik. A főszereplők Gian­­carlo Gionnini, Ornella Muti és Regimon­­tasz Adomajtisz. Furcsa címe van Grigo­rij Kromanov filmjének - .A halott hegy­mászóhoz" címzett fogadó; azt pedig, hogy a sci-fi rajongó mégis bizalommal forduljon a jegypénztárhoz, szavatolja talán a tény, hogy a film ötlete és szö­vegkönyve a műfaj mestereié, o Stru­­gackij testvéreké. Samvel Gaszparov filmje a Kenyér, arany és pisztoly a pol­gárháború idején játszódik. Váratlan fordulataival, romantikus szálaival, a sok lövöldözéssel és kergetődzéssel a klasz­­szikus westernt juttatja eszünkbe. A gye­rekeket biztosan megörvendezteti Ali- Baba és a negyven rabló izgalmas meséje. -fm­£ SZÍNHÁZ J Antiromantikus Turgenyev Nagy visszhangot keltett novemberben Bratislavában a martini SZNF-színház vendégjátéka. A martiniak a tavaly be­mutatott drámai művel Antonín Mása .Törtető" című darabját hozták el. A .Törtető" egy Turgenyev elbeszélés színpadi feldolgozása, s már a bemutatót rendkívül kedvezően fogadta a kritika. Rendezője az ismert I van Petrovicky, kosztümtervezője Mária Cillerová, díszle­teit pedig Jozef Ciller tervezte. A .Törtetö"-ben két látszólag ellen­tétes hős kerül szembe egymással, a mindent megértő és megbocsátó Kisz­­ter apát és a cinikus, nihilista törtető, Lucskos őrmester. E két egyéniség élet­útjának metszőpontjában áll Mása Pere­­katova. Ivan Petrovickynak, a rendező­nek, sikerült összefognia a színészek ki­váló játékát, mindvégig biztosan vezetve a drámai kifejletig. Úgy is mondhatnák: ő moga és színészei tökéletesen azono­sultak nagy meggyőző erővel életre kel­tett hőseikkel. A hangoskodó őrmestert tubomír Paulovic alakította hatásosan, de finoman kidolgozott, fegyelmezett eszközökkel, Kiszter apát szerepében Peter Bzdúch kitűnően érzékeltette a szer­zetesi csuha méltósága alatt megbúvó kicsinyes számitást, és Olga Solárová Mása szerepében kifinomult, kultivólt teljesítményt nyújtott. Figyelemreméltó, hogy mindhárom, fölöttébb igényes sze­repet, fiatal művészek alakították, akik csak nemrég végezték el a színművészeti főiskolát, s amit a bratislovoi közönség­nek nyújtottak, valóban nagy reményekre jogosít.-1-( KÖNYV _)J A nagy ajándé­kozási láz napjai­ra mit ajánljunk? Mindenki kedvére válogathat a köny­vesboltban. Cseh­szlovákiai magyar Írók művei — köz­tük Zs. Nagy Lajos versei, Kovács Magda meseköny­ve, Gál Sándor novelláskötete. Anya­nyelvhez, szülőföldhöz, otthonhoz kötő karácsonyi ajándék lehet mindahány Melléjük - Varga Katalin özvegy a ke­­resztelőn-je egy nemzedék regénye A Világirodalom Remekei sorozat Dosz­­tojevszkij-t, Émile Zolát kínál, a búvá zsebkönyvek tanuló gyermekeink szórná ra nélkülözhetetlenek. De ne is soroljul tovább — a könyvesboltban beléjük la pozva, az ízléses grafikai elrendezésben a kicsinyek verses-mesés könyveinek szí nes képeiben gyönyörködve bizonyán megrakott táskával térünk haza — hiszel a legszebb ajándék a könyv. -F HANGVERSENY A számos neves szovjet művész közöt akik a csehszlovák-szovjet barátság he napjának kulturális rendezvényein szere peltek hazánkban, örömmel üdvözöltü Sofia ROTARUO-t is, az Ukrán SZSZ nemzeti művészét. Nevét a romantiku sanzonok legtehetségesebb európai to mócsolói között emlegetik. A zenei este ken a művésznőt a népszerű dal név« viselő zenakara - a Cservona ruto kísérti Anatolik Jevdokimenko vezetésével.

Next

/
Thumbnails
Contents