Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-11-17 / 47. szám

MISKOLCZI MIKLÓS SZÍNLELNI BOLDOG SZERETŐT Még néhány perc. és megtudom, hogy nálam, sőt velem fog aludni, de szűz, és érintetlenségét egyelőre meg is akaija őrizni. Hogy meddig? Teljesen tőlem függ. írassak fel valame­lyik orvos barátommal Bisecurint, és váltsam is ki a receptet, mert ő röstelli. Recepttel nekem is volt már dolgom. Igaz, nem állt rajta más, csak egy lakcím. Ötödik emelet. A lift rossz. A barátom barátnőjétől kaptam a Cédulát. A barátom gyakran hív magával, mert ket­tesben csak az intim együttlétek idejére sze­ret maradni a barátnőjével. Ha hárman vagyunk, szórakoztatóbb. Négyen még in­kább. Innen a sztereotip kérdés: — Nincs valami barátnőd? A barátunk barátnője mindig biztos for­rás. Nincsenek üresjáratok. A barát és a barátnő kapcsolata egyértelművé teszi a célt is, a keretet is. — De van. Megbeszéljük, hogy beajánl, és másnap délután már mehetek is. Megyek is. Mon­djuk. azzal a szöveggel, hogy oroszul akarok tanulni. Valamit mégiscsak kell mondani, valami európait, emberit. A lépcsőfordulóban megállók. Hogy mik­be belemegy az ember! De ilyenek vagyunk. Élünk-halunk a szituációkért. Mennyit fo­gunk még ezen nevetni, ha mesélni kezdünk a törzsasztalnál! Erre gondolok. Négy-ötszö­ri mesélés után majd néhány sosem volt részlettel' is gazdagszik a történet, és ha új hallgató érkezik, a régiek megkérnek: azt аг orosztanárnőset meséld! És én mesélem. Szégyelljem magam érte? Nem csalódom. Jelentéktelen, harmincas nő nyit ajtót. Előírásosan bemutatkozom, betessékel. Nézem a mellét, a lábát, a laká­sát. Mind a ketten tudjuk, hogy miről van szó, de szigorúan a szláv nyelv szépségeiről beszélünk. Aztán az életről általában és konkrétan. Biztos, ami biztos, elejtek egy megjegyzést, amiből egyértelműen kitűnik, hogy nős vagyok. Veszi d lapot és elmondja, hogy férje egész nyáron úttörőtábort vezet a Balatonnál. Most először vele ment a kisfiú is. Ezzel tehát megvagyunk. Bort hoz és olyan poharakat, amelyek borosnak kicsik, pálinkásnak nagyok. Szavamra, ilyen külö­nös méretű poharak csak pedagógusoknál vannak. Elszomorodom. Erőltetjük a beszél­getést, aztán váratlanul, de határozottan el­köszönök. Mintha csalódást látnék a ne hervadó arcán. Megbeszéljük, hogy pénte­ken visszajövök, de inkább estefelé. Estefelé, mondhatnám sötétedés után nin­csenek árnyékok. Mégis könnyebb árnyék­ban maradni. Ez is fontos, mert nem min­denkinek van olyan szerencséje, mint Gá­bornak, akié az alábbi történet: Jön a kolléganőm egy reggel, valami hiva­talos üggyel. — Csak röviden, Mézi — mondom neki. mert véletlenül sem így hívják. — Sietek, síelni megyek-a Chopokra. Azt mondja elábrándozva:- De jó magának! — Mi sem egyszerűbb. Jöjjön velem! — Most? Most nem lehet, de esetleg két hét múlva. Micsoda? Nem akartam hinni a fülemnek. Ott voltam az esküvőjén, kollektív ajándékot vittünk és sok boldogságot kívántunk, min­dent. ahogy illik. Ö meg boldognak látszott, szintén, ahogy illik. Mintha csak tréfálnánk, megegyezünk a pontos időben: tehát két hét múlva, fél kilenckor. Nem hittem volna, hogy eljön, talán ezért is mentem el a megbeszélt helyre. És mit ad isten? A kolléganőm oU. áll. kis bőrönddel, benne hajcsavaró, hálóing és fog­kefe. Szerencsére azóta is magázódunk. A magázódásról meg a ..házinyúlra" törté­nő vadászatról jut eszébe Ottónak, hogy az ő főnöke meg felcsapott felhajtónak. De szó szerint ám! Hetente, kéthetente a vállalati autóval fölhajt a megyeszékhelyre, és viszi a föfönök kedvencét. A fuvar, a szervezés és a hallgatás fejében a főfőnök kedveli Ottó főnökét, aki természetesen visszaél ezzel. Maga is kisze­melt egy nőt a beosztottak közül, de mert kudarcot vallott nála. most a hatalmával gyötri. Ha már mint férfi, nem tudott emlé­kezetes maradni. A nő — kis naiv — védel­met keresett a lovagiatlan megtorlások miatt a főfőnöknél, aki leutazott, kivizsgált, komoly­­ki >dott. majd négyszemközt azt mondta a főnöknek: látod, fiam, vésd a fejedbe örök tanulságul, hogy a nőt jól meg kell izélni, és akkor nincs probléma. És ha már különben is lenn volt a telephelyen, tartott egy tájékoz­tatót a vállalati cselekvési program időará­nyos végrehajtásáról. Amíg beszélt, a hallga­tóság egyik fele maga elé meredt, a ni.i-ik fele röhögött. Viszont abban egyöntetűek voltak, hogy mindenki tisztelettel magázott mindenkit. A tegezés csak teljesen idegenek között divat. Telefonon hív a barátom, hogy foltétien és azonnal keressem fel. Fontosat akar monda­ni. — Az elvtársak már itt vannak — teszi t hozzá jelentőségteljesen. — Értek a szóból. Sietek. Az egyik szőke, a másik vörös. — Szevasztok — mondom, anélkül hogy a hölgyeknek akár csak a nevét is tudnám. Most látom őket először. Általában úgy viselkedünk, mintha régi pajtások volnánk. Éjjel, hazafelé, kérdezem a barátomat, hogy tulajdonképpen kik ezek a nők. Nem tudja. Délelőtt Karcsi volt nála a minisztéri­umból, és ő hagyta ott őket az irodájában. Megiszunk még egy felest. A barátom beszédes kedvében van. — Jó hetet zártam. A listavezetőm férje Szófiában van, valami kongresszuson. Gon­dolom, még boldog is volt, hogy benne bíztak és őt küldték. Mit mondjak? Nem irigylem a fiút. Ш181 (folytatjuk) KÖNYV Az emberi kultúra történetének fontos feje­zete a vallástörténet. A vallások eredetének, eszméinek ismerete nemcsak az emberiség múltjának, hanem jelenének megismeréséhez is szükséges. Gecse Gusztáv Vallástörténet című (a Kos­suth Kiadónál megjelent) könyve éppen azok­nak nyújt hasznos segítséget, akik régmúlt korok emberi gondolkodásának, érzelmi és értékvilágának útvesztőjében keresnek eliga­zodást. A szép kivitelű könyv a vallások fejlő­désének útját kíséri figyelemmel, bemutatja az őstársadalomtól napjainkig tartó fejlődési fo­lyamatot. A szerző könyve elején áttekinti azokat az elméleteket, amelyek eddig a vallás lényegéről, fejlődéséről megjelentek. Röviden összefoglalja a marxizmus vallásértelmezésé­nek lényegét. Lényeges kiemelése, hogy a marxizmus nem a vallási tételek dogmatikus cáfolására törekszik, hanem az okok feltárásá­ra, amelyek a különböző vallási eszmék kiala­kulásához elvezetnek. Ezért tartja fontosnak a könyv szerzője, hogy a tudományos világné­zetet valló, vagy magát ateistának nevező ember a vallások történeti szempontú vizsgála­tát áttanulmányozza. Csak így beszélhetünk szilárd elvekről, meggyőződésről. A könyv további részeiben részletes bepil­lantást kaphatunk az ókori világ vallásrend­­szerébe, a vallástörténet lényeges forduló­pontjaiba, mint pl. a kereszténység kialakulá­sába, a szerzetesrendek, az inkvizíció stb. tör­ténetébe. Megismerkedhetünk minden kor legnagyobb bölcselőinek (Aquinói Tamás. Luther, Kálvin, XIII. Leó pápa) nézeteivel, a kérdésekkel, amelyek őket leginkább foglal­koztatták. Pozitívuma a könyvnek, hogy elem­zi azokat a dokumentumokat, amelyek alapján az egyes kultúrák vallásfelfogása rekonstruál­ható. A vallástörténetet napjainkig elemző könyv közérthető nyelven, sok képanyaggal, és figye­lemre méltó információgazdagsággal segíti megértetni a vallás fejlődését és társadalmi hátterét. HANGVERSENY- ma -A Bratislavai Zenei Ünnepségek egyik leg­nagyobb élménye a Bécsi Filharmonikusok hangversenye volt. Mi mással is szerepelhettek volna, mint saját, halhatatlan zeneóriásukkal, Mozarttal. 2. D-dúr hegedűversenyét adták elő. A már 1900 óta folyamatosan működő Wiener Symphoniker estjén ennek fültanúi lehettünk. Nem állíthatjuk, hogy Mozartot csak osztrákok játszhatnak ilyen tökéletes áté­léssel, de hogy a saját népéből származó szerző megszólaltatásában az interpretálók, a legben­sőbb érzelmek és az intellektus jobb megérté­sével valami többletet is adnak, azt hiszem, vitathatatlan. A remek technikai felkészültsé­gű és tudású együttes Gerd Albrecht NSZK- beli karmester vezénylésével magával ragadó élményt szerzett. Nagy érdeklődés előzte meg a párizsi filhar­monikusok, a Nouvel Orchestre Philharmoni­­que de Radio France szereplését. Messziről jöttek, ritkán adódó alkalom zenélésüket hal­lani, hozzámémi a gyakrabban hallott együtte­sekéhez. Az első benyomás: a latin népek temperamentuma, ahogy elfoglalták helyükej a pódiumon, s ami szembeszökő volt, a több mint száztagú zenekar javarésze nő. Ellentét­ben a konzervatív bécsiekkel, akik között még fehér hollóként sem szerepelt nő. A franciák is hazai szerzővel kezdték műsorukat. Berlioz Római kamevál-ját hallattuk. ‘ -ber-SZÍNHÁZ A bratislavai Hviezdoslav Színház október 3-án tartotta idei első bemutatóját a családia­sabb, stúdióhangulatú Kis Színpadon, ahová a felújítás pillanatnyilag kényszerítette. Jaros­­lav Iwaszkiewicz, a tavaly elhunyt lengyel költő, esszéíró, novellista és drámaíró NO­­HANTI NYÁR című darabját állította szín­padra Tibor Rakovsky rendező. Iwaszkiewicz 1936-ban irta meg a darabol. Belelapozva a szlovák színháztörténetbe, tanúi voltunk már egyszer a darab bemutatójának, mégpedig két évvel elkészülte után, a Nemze­tiben. Borodáé rendezésében. Néhány évvel ezelőtt elkészült a darab televíziós változata is. A szerző darabja két kiváló ember, Chopin és George Sand legendás kapcsolatának végső szakaszát, az utolsó együtt töltött nyarat örökí­ti meg. A rendezés Iwaszkiewicz instrukcióit követ­te. A játék az első percekben inkább rádiójá­tékhoz volt hasonló, kissé erőszakolt színészve­zetéssel. Az előadás folyamán aztán minden szereplő nekilendült és jó légkör kerekedett. Ebből is következtethetünk arra. hogy a ren­dező nagy lehetőséget szalasztott el, amikor túlságosan kötötte a színészeket. így is. Chopin nem könnyű szerepében, Ivan Mistrík színészi eszközeinek eddig ismeretlen skálájával lepett meg. kellemesen. George Sand életrehívója Mária Krároviéová volt. A tőle megszokott biztonsággal, színes és dinamikus gesztusokkal dolgozott és élt a színpadon kiválóan. Ladislav Vychodil modern vonalú díszlete, amely az előadás során nem változott, érdekes megol­dást mutatott: paradoxont és egyben lágy összhangot Ludmila Purkvúová attraktív, tö­kéletes jelmezeivel. FRIEDRICH MAGDA A MATESZ MŰSORA november 18.: Léva (Levice) — A négylábú is botlik (19.00) november 19.: Somolja (Samorín) — Széleste­nyerű Fejenagy . .. (19.00) november 20.: Párkány (Stúrovo) — A négylá­bú is botlik (19.30) november 21.: Dióspatony (Orech. Potóö) — A négylábú is botlik (19.00) november 22.: Marcelháza (Marcelová) A négylábú is botlik (19.00) november 24.: Komárom (Komárno) A négylábú is botlik (19.30) A THÁLIA műsora november 19.: Kassa (KoSice) — Kulcs­keresők (19.00) — bemutató november 20.: Kassa — A búsképű lovag . (19.00) november 21.: Kassa — Szélkötő Kalamona (10.30) november 23.: Tornaija (Safárikovo) — Kulcs­­keresők (19.00) ÉVFORDULÓ 270 éve, 1711. november 19-én született M. V. Lomonoszov orosz tudós és költő. 85 éve, 1896. november 23-án született Klement Gottwald.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents