Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-11-03 / 45. szám

A NŐK PRÁGAI VILÁGKONGRESSZUSÁNAK NYILATKOZATA Egyenlőség, Mi. az Egyenlőség, nemzeti függetlenség és béke jelszó jegyében tanácskozó nők világkongresszusának résztvevői, politikai és állami tisztségviselők, parlamenti képviselők, munkásnök és szövetkezeti dolgozók, a tudomány és a kultúra képviselői, anyák és lányok 132 országot, 234 nemzeti és 96 nemzetközi szervezetet képviselünk. Kifejezzük a különböző politikai nézetű, vallási és filozófiai meggyőződésű nők millióinak akaratát, s egyben képviseljük a társadalmi erők széles rétegének nézetét is. A kongresszus előkészítése során a világ minden részén sokrétű tevékeny­ség bontakozott ki, mozgósítva a nők széles rétegeit, akiket sok országban a közvélemény is támogatott. A kongresszus tanácskozása során a lehető legnagyobb mértékben igyekeztünk figyelembe venni kollektív tapaszta­lataikat, óhajukat, hogy alkotó módon járulhassanak hozzá a népeknek a békéért, nemzeti függetlenségért és demokrá­ciáért vívott harcához, követelésüket, hogy biztosítsák szá­mukra a valódi egyenjogúságot, a békés élethez való jogot. E célok eléréséhez létfontosságú a szüntelen együttműködés, a különböző világrészeken és országokban működő nőszerve­zetek közös vagy egyidőben lefolytatott akciója. Kongresszusunk olyan időszakban tanácskozik, amikor a nemzetközi helyzet jelentősen kiéleződött, fokozódik a hábo­rús veszély. Az atomfegyverek számának korlátlan fokozása kritikus ponthoz érkezett. Az új típusú amerikai közép-hatótávolságú atomrakéták egyes nyugat-európai országokba való telepíté­sének terve, a neutronbomba gyártása, a katonai fölény megszerzésére irányuló törekvés, új katonai tömbök és szövetségek létrehozása s a meglévők bővítése, valamint a katonai támaszpontok hálózatának idegen földrészeken való bővítése — ezek mind veszélyes, a fegyverkezési verseny állandó fokozásához vezető lépések, melyek nemzetközi konfrontációt válthatnak ki. Felelőtlen doktrínákat hangoztatnak: beszélnek a neutron­­bomba „humanizmusáról", arról, hogy a korlátozott atomhá­ború „lehetséges, megengedhető, elengedhetetlen", és „megnyerhető". Ezek mind hamis állítások. Bármilyen úgyne­vezett korlátozott atomháború világméretű nukleáris tűzvészt váltana ki, melynek katasztrofális következményei lennének minden nép, nemzet, az egész emberiség számára. A feszültséget mesterségesen fokozzák. Az expanzionista ambíciók érdekében egész világövezeteket „érdekszféra­ként" állítanak be, megsértik a nemzetek azon jogait, hogy szabadon határozhassák meg fejlődésük útját, beavatkoznak más országok belügyeibe, a szomszédos országok között határ menti konfliktusokat- szítanak, a Közel-Keleten, Ázsi­ában, Afrikában és Latin-Ameríkában agresszív cselekede­tekre és idegen országrészek bekebelezésére kerül sor. A legagresszívabb. legreakciósabb diktatórikus és fajüldöző, a faji megkülönböztetés politikáját követő, az idegen országo­kat kizsákmányoló rendszerek nyílt támogatása a további terjeszkedésre, valamint arra biztatja ezeket a rendszereket, hogy saját országukban még brutálisabb eszközökkel nyom­ják el a szabadságot, az emberi jogokat. Az új feszültséggócok és fegyveres konfliktusok létrehozá­sa s a meglévők fenntartása közvetlenül veszélyezteti a békét az egész világon. A fegyverkezési verseny óriási emberi és anyagi forrásokat vesz igénybe, s ezáltal jelentősen károsítja az egész emberi­ség szociális, gazdasági és kulturális fejlődését. Tudatosítjuk felelősségünket generációnk és a jövő nem­zedékei életéért, felszólítjuk ezért az egész világ nőit, minden jóakaratú embert, hogy értsék meg és ismerjék el a vitatha­tatlan igazságot: fennáll az emberi civilizáció léte megsem­misítésének veszélye. Ez a veszély jelenleg valósággá válhat. Az értelmetlen politikai akciók s annak hangoztatása, hogy a nemzetközi kérdéseket készek fegyveres úton is rendezni, ezt a veszélyt nagymértékben fokozza. Minden jóakaratú embernek, férfinak és nőnek, tekintet nélkül politikai nézetére, vallására és társadalmi helyzetére mindent meg kell tennie a háborús veszély elhárításáért. A nők világkongresszusának küldöttei felhívják a parla­menteket és a kormányokat, tegyenek rendkívüli intézkedé­seket — a rendkívüli veszélynek megfelelően, mely mindany­­nyiunkat fenyeget —, felhívjuk őket, utasítsák vissza az új fegyverkezési programokat, tiltsák be az atomfegyvereket, beleértve a neutronbombát, azonnali intézkedésként kösse­nek szerződést ezen fegyverek és minden más tömegpusztító fegyver alkalmazásának betiltásáról, csökkentsék fegyver­készletüket és katonai költségvetésüket, számolják fel a katonai tömböket és katonai szövetségeket, szüntessék meg a katonai támaszpontokat és vonják vissza katonai egysége­iket az idegen területekről, vessenek véget a népek nemzeti és szociális felszabadítása előrehaladásának erőszakkal való megakadályozásának, fejezzék be a politikai konfrontációt, kezdjenek azonnali tanácskozásokat, s akadályozzák meg ezáltal a termonukleáris rakéták további terjesztését, ami egyben lehetővé tenné az általános és teljes leszerelést. Felszólítjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét, annak tag­államait, hogy minden igyekezetükkel törekedjenek elsőren­dű kötelességük teljesítésére — a béke megőrzésére és megszilárdítására, az emberiséget fenyegető atomháború veszélyének elhárítására. Éppen ezekkel a létfontosságú kérdésekkel kell foglalkoznia az ENSZ-közgyülés leszerelés­sel foglalkozó második rendkívüli ülésének. Ennél felelősség­teljesebb és fontosabb cél most nem létezik. Hirosima és Nagaszaki tragédiája halaszthatatlan tetteket követel tőlünk. Hivatkozunk az ENSZ-közgyülés XXXVI. ülésszaka résztve­vőinek értelmére és lelkiismeretére: még mielőtt késő lenne, állítsák meg azokat, akik saját haszonleső érdekeiket, világu­ralmi vágyaikat szem előtt tartva játszadoznak az emberiség sorsával, s nem riadnak vissza attól sem, hogy a világot még szörnyűbb atomtragédiába sodorják. Szólítsák fel őket, hogy az, aki elsőként használja az atomfegyvert, az emberiség gonosztevőjének bélyegét viseli majd. Meggyőződésünk, hogy megőrizhetjük a békét, ha eltökél­ten harcolunk érte. E nemes feladat teljesítésében jelentős szerepet kell játszaniuk a társadalmi szervezetek és a társa­dalmi erők akcióinak. A hetvenes évek eseményeinek alakulása megmutatta, a feszültség enyhítése, a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élése és a széles körű nemzet­közi együttműködés a békéhez vezető fő út. A világ népeinek fő célja a barátság, a kölcsönös tisztelet, egyenlőség és igazságosság. Ezeket a nemes célokat kell szolgálnia az újságírók és az írók tollának, a televízió képer­nyőinek és a filmkameráknak. Elítéljük az agresszív és háborúhajhászó köröket, amelyek a tömegtájékoztató eszközöket a háborús hisztéria fokozásá­ra, a „hidegháború", a háború elkerülhetetlensége, az orszá­gok közötti barátság és bizalom megbontása érdekében folytatott intenzív kampányok céljaira használják fel. A feszültség enyhítésének, a nemzetközi együttélés baráti kapcsolatainak támogatása nemcsak hogy csökkenti a hábo­rús veszélyt, hanem kedvező lehetőségeket teremt számos szociális probléma, köztük a nők egyenjogúsága problémájá­nak megoldására is. A nők milliói már kiharcolták és gyakorolják gazdasági, szociális és politikai jogaikat, további milliók pedig harcolnak azok megszerzéséért és érvényesítéséért. A nők napról napra nagyobb politikai és szociális erőt képviselnek a világban. Az ENSZ által meghirdetett nők nemzetközi éve, a mexikói világkonferencián jóváhagyott deklaráció és akcióterv, vala­mint az 1976—1985-ös évekre meghirdetett nők évtizede a kormányok, a nemzetközi, a kormányközi és a nem kormány­szintű szervezetek figyelmét az egész világon a nők egyenjo­gúsításának problémájára irányította. A legjelentősebb eredmények egyike a nők diszkrimináci­ója minden formájának felszámolásáról szóló egyezmény, melyet 1979-ben az ENSZ-közgyűlés hagyott jóvá. Számos országban javult a nőknek a társadalmi és családi védelmét érintő nemzeti törvényhozás, nemzeti programokat hagytak jóvá a nők évtizede céljainak elérése érdekében. Ezzel egyidejűleg azonban számos akadály áll még a nők valódi egyenjogúsága elérésének útjában. A gazdasági válság jegyei, a katonai költségvetés nagy­mérvű növekedése, és a gyorsan terjedő infláció a világ legtöbb országában lényegesen hozzájárul az életszínvonal rosszabbodásához. E körülmények közepette a nők diszkri­minációja különösen élesen megnyilvánul a munkaügyi kap­csolatok terén. A nők utolsóként kapnak munkát, s az elsők között bocsátják el őket munkahelyükről, rosszabbak a Főszerkesztő: Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZlVENA kiadóvállalata, 897 19 Bratislava: Nálépkova 15 — Címlapunkon: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Szerkesztőség 897 36 Bratislava. Marlanoviéova 20. Telefon — titkárság: 585 19; főszerkesztő: 549 25 „ . . _ ь ^ —Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél— Valentyilia VCfCSKOVa i Főszerkesztő-helyettesek: Előfizetési díj negyedévre 36.40 Kés — Külföldi megrendelések: a Posta Központi Sajtókiviteli és ;1 Nők Világkongresz-I NESZMÉRI SÁNDOR Behozatali Szolgálat — PNS. Ústredná expedícia a dovoz tlaée. 884 19 Bratislava. Gottwaldovo A IANDÁNF HEGEDŰS MAGDA nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér I.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 180,— Ft ШШ Szerkesztőségi titkár - k?züleü 220~ Ft - Csekkszámlaszám MNB 215-96162 ЩЩк GRENDELNÉ S. ÁGOTA A SUTI 6/28 engedélyével. ’ ' ЩШ Nyomja: Vychodoslovenske tlaéiarne, n. p.. 042 67 Koátce. Svermova 47. A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja Grafikai szerkesztő: SCHREIBER KATARINA inaexszam: чучи. Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. szítsanak küldöttei kö­zött. Könözsi István felvéte­le

Next

/
Thumbnails
Contents