Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-02-06 / 6. szám
MUNKASZUNET NÉLKÜL Szűcs Endre élete nem túl vóltozatos. Hajnali háromkor kel (vasár- és ünnepnapokon is), etet, almoz, fej. kétszer naponta. Ha szabadságon van, egy órával későbben ébred. Segít feleségének, aki azért vállalt állást, hogy a házra hamarabb gyűljön össze a pénz. A tanyáról ritkán mozdul ki, akkor sem utazik meszszire. Újságokat olvas, színházban még nem volt, moziban már igen. Harmincnyolc éves, ha tejet iszunk, jusson eszünkbe. Szűcs Árpád, oz öcs, világlátottabb ember. Az állami gazdaság autóbuszvezetője. — Szeretek tanyán élni. Itt születtem, megszoktam a nyugalmassógot. Autóm van, könnyebben mozdulok. Mégis házra, költözködésre gondolok, mert látom, úgysem öregedhetnénk meg itt. Két éve megüresedett egy lakás. Kértem, engedjék meg, hogy csináljak benne fürdőszobát meg még szobát, mert szűkén vagyunk. Nem engedték, hót ez azt is jelenti, hogy felszámolják a tanyát. A bátyám viszolyog a várostól, falura akar menni. Én inkább a várost választom. TANYAIAK VAROSON ÉS FALUN A szentgyörgyhalmi Szűcs csalódból az első városlakók Szűcs Béla és családja. Még a tanyán nősült, de minden igyekezete arra irányult, hogy a tanyai életforma bezártságának bűvkörét áttörje. — Eredetileg a kovócsmesterséget tanultam ki, a katonaságnál azonban megszereztem a gépkocsivezetői jogosítványt, és leszerelés után gépkocsivezetőként dolgoztam. Szeretem ezt a szakmát, a mozgást, az állandóan változó és ezért izgalmas látványt. Az állami birtok segítségével jutottam telekhez Párkányban, és építettem a tanyaihoz nem hasonlítható tágas, négyszobás lakást. •Szűcs Béla szeretné, ha gyermekei kihasználnák azokat a lehetőségeket, amelyeket nyújtani tud nekik, az anyagi biztonságot, a tágas otthon kényelmét. — Sosem fogom gátolni, hogy tanuljanak. Könyvet is vehetnek, arra is telik. Szűcs József, a legidősebb testvér Muzslán lakik. Felesége, lánya, fia és öthetes unokája van otthon. A kis Béla az első dédunoka. A dédapa még nem látta őt, várja a szabadnapot, hogy meglátogathassa. — Azt gondolja, ha nem dolgozik, megáll a világ! — mondja Szűcs Józsefné. Julianna asszonynak mindig van tennivalója. Unokáját fürdeti, fél füllel a Tv-híradóra figyel, hatodikos fiát, Zoltánt korholja, aki — mióta befagytak a vizek — „mindig csak korcsolyázna, a leckébe bele se néz“. A nyergesújfalui Viszkózában dolgozik. Keresetével és munkájával elégedett. „Kevesen mondhatják el, hogy fizetéskor többet tesznek az asztalra, mint a férjük. Pedig ő szakképzett gépész." A TANYAI DIAKOK A tanyai gyerekek a Muzslai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába járnak. Az iskola régi, emeletes épület. Megfelelne a korszerű tanítás követelményeinek, ha sikerülne beszereltetni az épületbe a központi fűtést. JAKAB LÁSZLÓ, a járási építövállalat gazdasági igazgatója: Az elmúlt évtizedben felépítettünk 12 óvodát, 3 iskolát, 7 egészségügyi központot, 5 bevásárlóközpontot, 15 üzletet, 742 lakást. 1310 dolgozónk közül 320 szocialista brigádban dolgozik. Jelenleg 80 helyen építünk, évi 160 millió korona értékben.- Nem találunk vállalkozót - panaszolja Kostól- Éva igazgatónő —, aki a kéményt erre a laza talajra felépítené. Az iskolánk alapjai alatt ugyanis patak folyik ... Pedagógiai munkánk eredményei közé sorolom, hogy az iskolában nem lehet különbséget tenni tanyai és falusi gyerekek közt. Vidékünkön sosem volt éles ez az elkülönülés. Nemcsak a gyerekekre gondolok. A múltban sem volt ritka, hogy a falusiak a tanyáról házasodtak. A tanyai gyerek, ha valamilyen oknál fogva nem utazhat haza, falusi rokonnál, ismerősnél, osztálytársnál alszik. — Most itt aludtam Muzslán a nagynénémnél — mondja Szűcs Melinda. - Táncpróbánk volt, utána már nem tudtam hozamenni. Jó volt itt aludni. Megfürödhettem. (Otthon .. . Sajnos, a tanyai gazdaságnak még egy zuhanyozója sincs, pedig akik istállóban dolgoznak .. .) Az első dédunoka éppen öthetes. Hornné Szűcs Izabella ölében a kis Bélával. Szűcs Béla és leánya Zsuzsa. — Már nem tudnánk tanyán lakni. Szűcs Melinda jól tanul, talán tonító lesz égi „Legalábbis így szokta mondani oz apjok.“ Me szereti a könyveket, a szűk tanyai lakásban talá harmincegynéhány könyvet is neki (meg nővér« vásárolták. Gyakran jár a falusi könyvtárba, tízéves. A TANYÁK SORSA Kismuzsla: a tanyagozdaság központjo. Itt va a műhelyek. Idősebb Szűcs József a kovácsműhe dolgozik, ugyan 12 éve mór nyugdíjas, de szükség a munkájára, s ő szívesen jár volt munkatársai — Megmondom úgy, ahogy van. örültem, ai visszahívtak. Jó tudni, hogy még ilyen öreg embei számítanak. Mindig szerettem a gépeket. Cseléi kezdtem, majd gőzekére kerültem. Amikor meg j a traktorok, akkor már azokhoz is értettem. A talpasokhoz is. Egy időben visszamentem az tenyésztésbe, mert itt igazán lehet keresni ... De csak visszakerültem a gépekhez. Végül pedig a műhelybe. Szívesen csinálom, amíg bírom, igaz... — nevet, visszakérdez. — Mit is kezdtem mondani? — ... a műhelyt, hogy visszajött. . . — Ja ... Igen. Még bírok. A kalapáccsal még donászok (5 kg), de emelni már nem tudok. Tu a derekam. Már nem fiatal. De az a fontos, tudjunk élni. Akkor, amikor meg a nehéz idők j felettünk, amikor cselédnek álltam, mindennél f sabb volt. A gyerekeimnek már szakmát adtam i zükbe. Ök is tanitassák a gyerekeiket, lépjenek to Nekik csak két-két gyerekük van, nekem öt volt. fiam lánya már érettségizni fog, ő lesz az első a Iádban. — A tanyák sorsa? — Beszédes Ferenc eltűr — Mindenesetre kár tagadni, hogy ez az életi idejétmúlt. Hogy egyes tanyák megmaradnak, c gazdasági okai vannak. A mi gazdaságunkban tervezzük, hogy Peresről elköltöztetjük az embe ott csak juhaklok lesznek. Kengyelesen a lakó már megszüntettük, ott most anyakocákat ta Szentgyörgyhalma teljesen megszűnik. Kismuzslát v továbbfejlesztjük. Csenke sorsa még nem dőlt el, ban befolyásolja a dunai vízduzzasztó építése. A szerűsítés lassabban halad, mint szeretnénk. A i gazdaságban az állattenyésztés sokkal lassabban dernizálódik, mint a növénytermesztés. A lakások?... Szükség volna új és jobb lakó; De a lakásfejlesztés a legköltségesebb. Emellet tanyainak mór van saját lakása falun, még ha leg nem is lakik benne. Kéken jön a téli alkony. Mint képeskönyv csu be a táj. Évek múlva tolón csak néhány eh gyümölcsfa jelzi majd a halmon, hogy itt volt í györgyhalma, a tanya. a y y Városok, falvak, tanyák ... az ember, a család helyét a világban, hogy otthon lehessen. Közben k cain és sikerein méri önmagát, hűségével pecsétel emberségét. Tanya és város két véglete között pi tűk megismerni és megismertetni a járásnak két c tükrözte szelvényét. Soha le nem írt családi króni lapoztunk fel, soha meg-nem-írható hétköznapi e nyekbe, a ma történelmébe próbáltunk bepilla Családok. Három évtized történelmének tükrébei lönböző rajtvonalakról indult sorsok, életmódvá sok.
