Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-11-11 / 46. szám

Bodrogi

Gyula jó tanácsa [flíT1T|sZflKflCSKÍ)NYVÉBE

f-/ JoMvJ—1 f '2^a- t

\SQ- ^V-O- 'L&-C k'*-'»

C-vo

Aaa ÍLa^_ 1 (LsCs\ ,

Cd '

c 1 <

íf#o

Bodrogi Gyula talán a világ legsokoldalúbb szakácsa. Az évek folyamán alaposan „megfőzte“ közönségét remek játékával, legutóbb pedig televíziós „só“-műsorában csodatevő manóként kavartyolt jobbnáljobb ételeket, s így „megfőzte“ azokat is, akiket a családi sors naponta több órás konyharabságra ítél. Az epe-, máj-, gyomor-, s egyéb bajosokból verbuválódott ellentábor is elismerte; jobb ma egy ízes étel, mint holnap egy sótlan színház. Szerencsére Bodrogi Gyula optimista.

— Bizakodó vagyok mostanában. Kádár János legújabb „receptje" azt ígéri, hogy a jövőben kiszorulnak a pályáról a tehetségtelenek, s így én is többnyire csak a színházban főzőcskétek majd.

— Milyen lenne az ön színháza?

— A mai repertoárszínházakhoz semmi kedvem. A szervezők kezében vannak, akiknek csak az a célja, hogy a jegyeket eladják. Az üres nézőtér senkit sem érdekel. Az statisztikának jó, de színháznak nem.

— Ilyen rossznak látja a színházak helyzetét?

— Egy taxisofőr találóan mondta: az a színház rossz, ahová kevés a fuvar.

— Nemcsak játszik, süt-főz, hanem rendez és ír is. Miért?

— Mert nem szeretek unatkozni. Például sokat beszélgetek magammal. Egyébként elárulom, hogy az egyik legmegértöbb beszélgetőpartnere vagyok magamnak . ..

— Tudja, hogy a határokon túl mennyire ismerik, szeretik?

— Külön statisztikám nincs erről. Viszont van egy-két kedves élményem. Tavaly családommal Kassán (Kosice) jártam, és lépten-nyomon megszólítottak. Bevallom, erre nem számítottam. Nagyon jólesett. A határokon túli fellépéseknek is mindig magasabb a hőfoka, mint az itthoniaknak.

— Vajon miért?

— Olyan ez, mint a ritkán kapott étel: értékesebb.

— Nagyszerű, ismét a témánknál vagyunk. Árulja el nekünk, hogyan születnek a híres Bodrogi-receptek?

— Hozzávalók: jókora éhség, és némi nyersanyag.

— Egyszerűen hangzik.

— Fortélyaim tényleg nincsenek. Éhes vagyok, nincs otthon készétel, összeszedem, ami van, kihagyom, ami fölösleges és megfőzöm. Ha a családnak ízlik — márpedig mindig ízlik —, akkor följegyzem, és ha• legközelebb egy újságíró jó színház-receptet kér tőlem, akkor odaadom neki.

— Milyen legyen tehát a jó színház?

— Mint a káposztás fácán

Bodrogi-módra

Hozzávaló: savanyúkáposzta, füstölt szalonna, babkonzerv (lehet frissen főzött bab is), fácán (vagy csirke), tejföl, fűszerek (szerecsendió).

Én az ételt Römmertopf(öntöttvas edény)-ben készítem, de Önöknél kapni nagyon ügyes Remos-főzöket, ezt ajánlom minden háziasszonynak.

A füstölt szalonnát apró kockákra vágjuk és töpörtyűre sütjük. A savanyúkáposztát ezen megpároljuk, majd belekeverjük a babot.

A sütőedényt kirakjuk szalonnaszeletekkel, a fácánt megsózzuk, szerecsendióval fűszerezzük, majd a káposztás babbal megtöltjük. Maradék káposztával még kívülről is befedjük a fácánt. Kevés tejföllel meglocsoljuk és fedő alatt 70 percig sütjük. Tálalás előtt újból meglocsoljuk tejföllel.

ízlés szerint fűszerezhetjük, borssal, paprikával, de ne használjunk túl illatos fűszert, hogy a szerecsendió jellegzetes illata megmaradjon. Garantáltan jó!

Följegyezte:

ZALKA KATALIN

Változatos témájú tudósítások érkeztek szerkesztőségünkbe az utóbbi időben. Egy részük a helyi nőszervezetek folyamatos tevékenységébe nyújt betekintést.

„Sokat hallat magáról a somodi (Drienovec) nőszervezet — írja FARKAS RÖZSA. — Rendszeresen fellépnek a helyi ünnepségeken: énekelnek, verset mondanak. A polgári ügyek testületének rendezvényeit népdalcsokorral teszik meghitté. Idén kiállításon mutatták be legszebb kézimunkáikat. A szervezet tagjai gyermekeikkel s a község idős asszonyaival együtt a hősök nyomában ellátogattak a duklai felszabadulási emlékműhöz. A tiszteletadáson kívül Dukla, Svidník s a bártfai (Bardejov) fürdő látnivalója nagy élményül szolgált a 40 kirándulónak.

Az őszi betakarításkor a szövetkezet számított a somodi asszonyok dolgos kezére. Egy szombati napon 120 órányi társadalmi munkában szedték a babot a bodollói (Budulov) efsz földjén.

A legodaadóbb tagok, egyszersmind szervezők: Cservenyák Emma elnöknő, Jablonská Olga, Szanyi Katalin, Danko Irén, Szabó Katalin és Prokop Irén.“

„A Dávid Terézia vezette nagymagyari (Zlaté Klasy) nőszervezet 210 tagot számlál. Évi terv szerint tevékenykednek, kiveszik részüket a községben folyó társadalmi munkákból. Olvasókört is alakítottak. Az év elején a SZISZ-szervezettel közösen 9 előadásból álló sorozatot rendeztek „Családi kis iskola“ címmel. A háromhetenkénti előadásokat filmvetíiéssel egészítették ki. A pedagógusok, pszichológusok, egészségügyi dolgozók szocialista emberi és Családi kapcsolatokkal foglalkozó előadását élénk érdeklődés és vita kísérte.

Szeptemberben a helyi CSEMADOK-alapszervezettel együtt saját készítésű" kézimunkáikat állították ki „Az élet szépsége“ jegyében. A rendszeres kiállítások szervezése és a kézimunkakor megalakítása Deák Sarolta nevéhez fűződik. Hímzéseik, népi motívumokkal díszített edényeik jobbára jóízléssel felhasználhatók mai környezetünkben is, épp ezáltal továbbéltétől a népi hagyománynak. A legfejlettebb szépérzékről és a legnagyobb szakértelemről egy háromgyermekes családanya, Mészáros Katalin munkái tanúskodtak. A legáltalánosabb tetszést Mózes Rozália tanítónő hímzett térítői aratták. A fiatal Csermák György szintén bízvást közszemlére bocsátotta tetszetős munkáit. A látogatók ’lelkesen dicsérték a női kéz célszerűen — szépet s szépen célszerűt teremtő erejét" — tudósít MÉRY JŰLIA.

A nyarat és a nyaralást idézi, s az ezzel összefüggő gondoskodást, a szolgáltatásokat értékeli Belányi János levelezőnk:

„Az idei szeszélyes nyár ellenére az előző évekhez képest jóval, vagyis 5000-rel többen látogattak el a lévai (Levice) járás három üdülőközpontjába: a Margit-Ilona üdülőbe, a szántói (Santovka) fürdőbe és a báti (Bátovce) Lipovina víztárolóhoz. Nem is csalódtak, mert a Jednota Fogyasztási Szövetkezet és az egyes vendéglátó üzemek dolgozói alaposan felkészültek a turistaidényre. A báti üdülőben biztosították a fürdés utáni zuhanyozás higiéniai szempontból fontos lehetőségét, amely sokhelyütt még korántsem természetes és adott. A Margit-Ilona fürdő büféiben csakilyen „természetességgel“ moshattak kezet a vendégek folyó vízben. A fokozott ellenőrzés révén a Jednota arra is ügyelt, nehogy megkárosítsák a vásárlókat. Ami szintúgy „magától értetődött“: a szemetet hétvégeken is elszállították. Elegendő szálláshely állt a nyaralók rendelkezésére: a szántói Pramefi szálloda pl. 90 ággyal. A kulturális igények kielégítésére is nyújtottak kínálatot a rekreációs szolgáltatás felelős dolgozói, Frantisek Skvarka elvtárs vezetésével. Hazai és magyarországi színművészek, énekesek szórakoztatták a közönséget. A bővített sportpályákon kedvükre sportolhattak a felnőttek, virgonckodtak a gyerekek.“ — km —