Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-10-07 / 41. szám

A kelet-szlovákiai járások fő jellemzője a gyors ütemű iparosodás, a szolgáltatások fejlődése, a foglalkoztatottság nagyarányú növekedése. Mégis országunknak ezen a részén tartják nyilván a legtöbb elintézetlen munkaigénylést, a szakképzettség szintje és aránya is az országos átlag alatt marad, s mindez elsősorban a nőkre érvényes. Az egyetlen járás - helyzetéből, jellegéből adódóan érthető -, ahol munkaerő-tartalékok után kutatnak, a lehetőségeket és nem a kérvényeket tartják számon, a kerület metropolisát körülölelő Kassa-vidéki (Kosice-vidiek) járás. így is vizsgálhatjuk a járás fejlődését napjainkig, az utat, melyen menni lehet, kell. Meghatározója ez a mezőgazdaság szakosodásának, az ipartelepítésnek, a szolgáltatósok fejlesztésének és egyéb, nem termelő ágazatoknak is.

A járási nemzeti bizottságon az adott tényről —

NAGYVÁROS KÖRNYÉKE- beszélgettünk, annak előnyeiről, hátrónyiról. Iván Sándor, a járási nemzeti bizottság titkára elsősorban a foglalkoztatottsági arányt, a munkalehetőségeket említi, melyeket Kassa biztosít több mint húszezer embernek. Csak a mezőgazdaság helyzetét értékelve szögezi le, hogy - mint az ország más részein is —

A szepsi Tesla fénycsőgyártó részlege

rövidesen komoly gondot okoz majd a földműves-utánpótlás hiánya. „Szakemberhiány éppúgy tapasztalható, mint a dolgos kezek fogyása. Van néhány szövetkezet, falu, ahol átgondoltan, közős erőfeszítésekkel kötni tudják a fiatalokat, legtöbb helyen azonban nem értik egy-egy szövetkezeti óvoda, bölcsőde létesítésének lényegét, a szociális létesítmények fontosságát, a szép és jó életkörülmények megteremtésének, a kulturális lehetőségek kialakításának szükségességét. Pedig ezek a tényezők vonzzák a fiatalokat a városba; kötni szülőfalujukhoz, jelenlegi munkahelyükhöz is csak ezzel lehet. Konkrét példák is vannak: az újbódvai (Nová Bodva) vagy a rozhanovcei szövetkezet. Csécsen (Cecejovce) például több mint egymillió koronát fordítottak stabilizációs kölcsönökre, s ez meg is látszik."

A járás - más nemzetgazdasági ágazatok fejlődése ellenére — mezőgazdasági jellegű. A járás vezetői és a mezőgazdasági igazgatóság véleménye szerint a természeti adottságok egyaránt kedvezők a növénytermesztésre és az állattenyésztésre. Természetesen a cél az önellátás elérése, de Kassa város vidékétől várja a friss terményeket (zöldség, gyümölcs), valamint a hús- és a tejellátás biztosítását. Ez az igény a járás számára feladat. Ezért is létesült Nizná Myslán a kétszáz hektárnyi zöldséges, melynek a fejlesztési tervek szerint 800-1000 hektáros zöldségessé kell növekednie. Ugyanilyen megfontolásokból alakul Rozhánóvcén az „ifjúság kertje", mely mintegy ötszáz hektáros gyümölcsös lesz. Csakhogy: a feladatok sokasodnak, az igények növekednek, a zöldségtermesztésben predig továbbra is a legmodernebb munkaeszköz a kapa — mondják némi iróniával, de sok igazságot tartalmazón a járás vezetői. S újra eszünkbe' juttatják a több mint húszezer embert, aki naponta utazik munkába a Vidékről a Városba.

A LEGNAGYOBB SZÖVETKEZET

a bodollói (Budulov), mely hat falu mezőgazdasági üzemének egyesítésével jött létre. Bodolló, Péder (Peder), Jánok (Janik), Debrőd (Debrád1), Somodi (Drienovec), Makranc (Mokrance). A közel ezer embert foglalkoztató szövetkezetben 6500 hektáron gazdálkodnak, ami a szakemberek véleménye szerint - sok. Természeti adottságait és termékeit illetően tipikus szövetkezetnek mondható, mert a járás mezőgazdasági termelésének valamennyi ágazata kisebb-nagyobb arányban képviselteti magát Bodollón. A dolgozók több mint fele nő, akik elsősorban az állattenyésztésben, a zöldségtermesztésben, a szőlőgazdaságban és az adminisztrációban dolgoznak.

Köteles Ágoston mérnökkel, a szövetkezet elnökével és Július Pósa mérnökkel, a szövetkezet főmérnökével a szövetkezet eredményeiről csak rövid ideig beszélgettünk, bár az utóbbi két-három év töretlen fejlődése többet érdemelt volna. Annál is inkább, hogy eredményeiket a többi — a járási szervek által többször dicsért szövetkezethez viszonyítva nehezebb körülmények között érik el. Elsősorban a 750 hektár lecsapolatlan területre gondolunk, az alig megközelíthető jánoki völgyre, a korszerűnek éppen nem nevezhető istállóikra, ahol kétszerháromszor annyi állatot gondoznak, mint az említett szövetkezetek.

Az építkezéseket elkezdték, a gépesítés országos szinten folyik. Mit jelent ez?

— Kezdjük a nagyteljesítményű gépekkel, amit a növénytermesztésben használhatnánk ki. Traktoraink - nagyteljesítményű Skodák - vannak, bár ezt a gépet eredetileg nem a mezőgazdászoknak tervezték, hanem az erdészetnek. Ki lehetne használni, de nincsenek hozzá megfelelő gépsorok. így egyszerűen nem effektiv az üzemeltetésük. De más nincs. A kombájnok alkatrész-ellátottságáról ugye nem kell beszélni. Ä kisgépek, melyeket elsősorban a zöldségtermesztésben lehetne használni, újra csak országos „hiánycikk". Munkaerő pedig nincs.

Hadd pontosítsák - folytatja az elnök szusszanásnyi szünet után. — A munkaszervezés és az emberek tudatának formálódása is okozója a göndnak. Aratás, harc a holnapi kenyérért! — hangoztatjuk. Minden erőnket arra összpontosítjuk, összefog az ország! Valóban jöttek az üzemekből, Kassa gyáraiból. De ez nem oldhatja meg a kérdést. Magyarországról is jött segítség. Kezdetben. két kombájnhoz három ember, aztán egy embert visszahívtak, a teljesítményük mégsem csökkent. Nálunk egy kombájnnal állandó jelleggel két ember dol-A rozhanovcei szövetkezet gazdasági udvarának látképe