Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-10-07 / 41. szám
JÄN Spak mérnök, a kassá-vidéki (kosice-vidiek) járási nemzeti bizottság elnöke Fejlődésünk a számok tükrében Hozónk felszabadítása és az 1948-as februári események óta nemzeteink történelmüknek legfényesebb szakaszát élik, mégha a háború rombolta burzsoá örökség nem volt is olyan örömteli. A múlt bűnei és a háborús szenvedések különösen Kelet-Szlovákián — így járásunkon is - hagytak nyomot. A győzelmes harcok élén álló CSKP a hatalomátvétel után megkezdte Csehszlovákia újjáépítését és dolgozó népünk közreműködésével feladatainak teljesítését az egyetlen cél: az általános jólét eléréséért. Pártunk programja, amelyet kongresszusokon tűztek ki, ötéves tervek formájában hagytak jóvá, mindig céltudatos, világos és konkrét volt, szépítgetések, üres fogadkozások nélküli. Kitartó, igényes munkával töltött évek állnak mögöttünk, sikeresen vettük az akadályokat, melyek a szocialista haladás útján felmerültek. Hogy kommunista pártunk vezetésével mennyit fejlődött járásunk a harmincöt szabad év alatt, legjobban a múlt és jelen összevetésével szemléltethető. A felszabaduláskor járásunk kizárólag mezőgazdasági jellegű volt, jelentéktelen ipara nem befolyásolta a lakosság életszínvonalát. Az 1948 februárja után pártunk vezetésével megvalósított iparosítás alapvetően megváltoztatta a járás és dolgozói gazdasági, szociális és kulturális életét. Harmincöt év rohamos ipari fejlődését jelzi a járásunkban létesült huszonhárom üzem, köztük a hutníkyi Acélkonstrukció és Tótra autójavító, a haniskai gázművek, a szepsi (Moldova n/B.) autójavító, katonai javítóüzem és Tesla, a canai vasútépítési ipari vállalat, a gecai műszaki-ipari előregyártott elemek üzeme, a méhészi (Vceláre) mészkőfejtő, a Kosickó Polianka-i húsüzem, a tornaváraljai (Turn. Podhradie) cementgyár, számos további építőanyag-előállító üzem és kisipari szövetkezeti termelőág. A háború előtti ipari vállalatokat korszerűsítették, a termelést bővítették. A fejlődést markánsan szemlélteti, hogy a háború utáni első években az ipari termelés értéke 150 millió korona volt, viszont az eltelt évek folyamán ez az összeg elérte az egymillrqrdot. Az iparosítással párhuzamosan nőtt a lakosság foglalkoztatottsága is, a tárgyalt időszakban számuk nyolcezerről harmincötezerre nőtt, s emellett a szocialista mezőgazdaság további tizenegyezer embert köt le. A járás lakosságának gazdasági aktivitása így meghaladja a 86 százalékot, mellyel elérjük a kelet-szlovákiai kerületi és szlovákfai átlagot. Külön figyelmet érdemel a nők foglalkoztatásának megoldása. Az eltelt harmincöt év alatt a dolgozó nők száma kétezerről tizennégyezerre nőtt, és számuk - megfelelő munkalehetőségek teremtésével - napjainkban is egyre gyarapodik. Az építőipar konszolidálása és modern, szocialista iparrá alakítása néhány szakaszban zajlott és 1950-re fejeződött be. Az épitővállalatok a fontos ipari létesítmények mellett a lakásépítésre összpontosítottak, s már 1950- ben átadták járásunkban az első állami lakásokat. Rendkívüli mértékben fellendült az individuális, csalódiházépítkezés is, elsősorban a különböző kedvezmények, komat- és térítésmentes kölcsönök folyósításával. A harmincöt szabad év alatt összesen 16 022 lakás épült járásunkban. A szocialista fejlődés kedvezően hatott az iskolahálózat kialakítására is. Pártunk irányelvei közt fontos szerepet kapott az ifjúság nevelése és oktatása, s ezzel párhuzamosan a felnőttoktatás. Az első szabad években ott épültek iskolák, ahol azelőtt úgyszólván semmilyen létesítmény nem volt e célra, vagyis Nizná Hutkábon, Vajkovcéban, Nova Polhorában és másutt A hatvanas években kerültek sorra azok a községek és városok, amelyeknek iskolái már nem feleltek meg az általános pedagógiai és higiéniai követelményeknek. Ekkor épült a szepsi, a mecenzéfi (Medzev), a jószói (Jasov), a zdanai, a haniskái, a szinai (Sena), a nagyidai (Vefká Ida), a kecerovcei, a magyarbődi (Bidovce), a buzitai (Buzica), a csécsi (Cecejovce), a druzstevnái, a kysaki alapiskola. Pártunk és pártszervezeteink különleges figyelmét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy járásunkban az eltelt harmincöt év alatt negyvenhat alapiskola épült, összesen 450 tanteremmel. További fontos iskolaügyi létesítményeket rekonstruáltunk, így járásunkban jelenleg 86 alapiskola működik 590 tanteremmel, és tanulóink összlétszáma 14 163. A taglalt időszakban 32 iskolai étkezdét is létesítettünk, melyekben tanulóink 35,5 százaléka étkezik. Jelentős eredményeket ért el járásunk az óvodahálózat fejlesztésében is. Óvodáink száma a felszabadulás utáni harmincról száznégyre nőtt; az óvodai osztályok száma negyvenegyről száznyolcvanhatra, a beiskolázott gyermekeké 1130-ról 4966-ra, ami az óvodás korú gyermekek nyolcvan százaléka. Az általános műveltségi szint emelkedéséről szemléletesen tanúskodik egyetlen adat is: jelenleg több mint hatszáz főiskolai vagy egyetemi végzettségű egyén él járásunkban. A felszabadulás előtt a falusi emberek csak az iskola épületében tarthattak összejöveteleket, mindössze 18 kultúrházat tartottok nyilván, ebből 11 nem felel meg küldetésének, s mindössze három filmszínházat. 1948 februárja után csaknem minden településünk új kultúrházzal gazdagodott. Napjainkig 86 ilyen létesítményt adtunk át rendeltetésének és huszonkét állandó filmszínházat, 3720 fős kapacitással. Gyors ütemben fejlődött a könyvtárhálózat. Jelenlegi 120 népkönyvtárunk közül harminchatot hivatásos szakember vezet. Járásunk könyvtáraiban összesen 370 000 kötet található. A sport és testnevelés területén is sokat kellett behoznunk. A legszükségesebb sportpályák és tornatermek felépítése után — főleg lakosságunk igyekezetének köszönhetően — Z akcióban készült harminckilenc testnevelési létesítmény, 80,4 millió korona értékben. Az egészségügy fejlesztése is halaszthatlan volt járásunkban. A műszakianyagi bázis megteremtésével párhuzamosan javult a lakosság egészségügyi ellátottsága. 1945-ben mindössze 12 körzeti egészségügyi központunk és két üzemorvosi rendelőnk volt, 1980- ban 2 poliklinikánk, 31 körzeti központunk, egy üzemorvosi központunk, kilenc egészségügyi állomásunk, egy nőgyógyászati tanácsadónk, 11 gyermekorvosi rendelőnk, 2 kórházi gyermekosztályunk, öt bölcsődénk, egy gyermekotthonunk és 11 gyóqyszertárunk. Az orvosok száma az eltelt időszakban kilencről 186-ra nőtt, ezáltal az egv orvosra eső lakosok száma 7600-ról 580-ra csökkent. A halandóság a harmincöt év alatt 150 ezrelékről 26,5 ezrelékre csökkent. Járásunkban évente 200 millió korona nyuqdíjot fizetünk ki több mint húszezer nyugdíjasunknak, járulékos Mutatásként pedig további néhány millió koronát. Amellett nyugdíjasklubokat tartunk fenn, megoldottuk az öregek kedvezményes étkeztetését és gondozószolgálatot is biztosítunk. Járásunk 97 757 lakosából mintegy húszezer dolgozik Kassán, napi utaztatásuk érdekében fejlesztenünk kellett az úthálózatot, a vosúti és autóbuszközlekedést. A közutak 98,9 százaléka nortalanított, ió minőségű, 33 új híd épült. 104-et korszerűsítettünk. Az autóbusz-forgalom fejlődése jól lemérhető néhány adaton: 1945-ben hét járat, harminchét megállóval 351 km-es utat m“o: 1980-ban 75 járat, 2150 megállóval 4100 kilométereset. Jelentős szerepet töltenek be járásunkban a helyi gozdálkodási üzemek, amelyek 1953-ban keletkeztek a kisebb helyi műhelyek és ipari jellegű kisüzemek összevonásával és átszervezésével. Elsősorban a kommunális szolgáltató vállalat és a járási fafeldolgozó üzem ilyen iellegű. A helyi gazdálkodási üzemekben 1200 embert foglalkoztatunk. Az életszínvonal emelkedését szemlélteti, hogy az egy lakosra eső kommunális szolgáltatás értéke évente 169.09 Kcs; a fafeldolgozó munkájából származó pedig 315,76 Kcs. A lakosság jövedelmének növekedése megkövetelte, hoav átgondoltan fejlesszük az. üzlethálózatot járásunk területén. A kiskereskedelmi forgalom a harmincöt év alatt 200 millió koroná-' rál 862 millióra nőtt; az üzletek száma 207-ről 339-re. alapterületük 11 310 m2- re. Ezenkívül Szepsiben adtunk át 1979- ben egv 2400 m2 alapterületű üzletházat. A közétkeztetési és vendéglátóioori üzemek kapacitása és száma* is ielentős haladást mutat. 1980-ban 189 üzemegvségünk működik 17 067 m2 a tápterülettel. El kell mondanom azt is. hogv a harmincöt év alatt minden olvcrn üzletet és vendéglátóipari eqysénet átépítettünk, amely elavult vagy valamilyen oknál foqva nem felelt meg a korszerű követelményeknek, így lényegében az egész műszaki-anyagi bázist felúiítottuk. A rekreációs jellegű és idegenforgalmi létesítmények járásunkban 1945 után épültek. Borda és Somodi-fürdő (Drienovec) is ekkor épült újjá. Járásunk jelenlegi szállodai kapacitása 1567 ágy; idegenforgalmi építkezésekre a tárgyalt időszakban több mint háromszázmillió koronát fordítottunk. Szándékosan hagytam utoljára a mezőgazdaságot, amelyben az eltelt harmincöt év olatt a legnagyobb, legforradalmibb változások zajlottak le. A szocialista nagyüzemi termelés járásunkban már 1949-ben megkezdődött. Az első egész községet egyesítő szövetkezetek Szinán (Sena), Kenyhecen (Kechnec), Miglécen (Milhosf). Csécsen (Cecejovce), Komárócbaa (Komárovce), Perényben (Perín), Jánokon (Janik), és Somodiban (Drienovec) alakultak, Nová Polhorában és Nagyidán (Vefká Ida) pedig kisebbek. A szocialista mezőgazdasági üzemek létrehozása bár bonyolult volt, nem ütközött tartós akadályokba, s a meggyőzés sikerrel járt. A növekvő igények is elősegítették, hogy pártunk irányelveinek helyességét tudatosítsák lakosaink, s ez tette lehetővé, hogy az aránylag stabilizálódott szocialista mezőgazdasági üzemeket 1971—1973-ban nagyüzemesítsük. 1970- ben járásunkban 87 efsz gazdálkodott átlag 693 hektáros területen. Napjainkban pedig — az 1974—1979-ben lezajlott integrációk után — 19 efsz, 2 állami gazdaság, 1 magtermelő ág és az Agrokomplex. Az efsz-ek 62 902 hektáron gazdálkodnak, melyből 46 465 ha a szántóföld; egy szövetkezet átlag 2995 hektáros (2122 ha a szántó). Jelentős hektárhozam-növekedéseket értek el mezőgazdasági nagyüzemeink az utóbbi években. A fejlődés szemléltetésére néhány adat: 1960-ban a hektárhozam búzából 15,9 mázsa, árpából 19,7 mázsa, kukoricából 21,7 mázsa volt, 1979-ben pedig 37,1 q búzából, 31,6 q árpából, 46,6 q kukoricából. 1960-ban 15,1 millió liter tejet adtok el mezőgazdosági üzemeink, 1979-ben 49,2 miHió litert. Az eredmények eléréséhez jelentős segítséget nyújtott a gépesítés, amely napjainkban is egyike legfontosabb feladatainknak. 1960-ban járásunkban 865 traktor és 46 kombájn volt, 1979-ben 1045, illetve 215, s ezek ráadásul korszerűbbek és nagyobb teljesítményűek. Harminchat településen építettünk vízvezeték-hálózatot, lakosságunk 41,4 százalékát látjuk el így ivóvízzel. Szepsiben, Aranyidőn (Zlatá Idka) és Hyfovban teljes, Kysakban és Tarnaváralján (Tűm. Podhradie) részleges a kanalizáció. Végezetül el kell mondanom, hogy járásunk a felszabadulás óta több területi átszervezésen ment át, (legutóbb 1976-ban), és jelenleg 106 faluja és két városa van. Az iparosítás következtében alapvetően megváltozott, iparimezőgazdasági jellegűvé vált, s fő sajátossága, hogy a kerületi székhelyet, Kassát látja el friss mezőgazdasági termékekkel, mindenekelőtt zöldséggel és gyümölccsel; azonkívül elsődleges munkaerő-forrása a kassai ipari és építőipari üzemeknek és szolgáltatóvállalatoknak. Rekreációs körzeteiben pedig biztosítja Kassa város dolgozóinak pihenését, felüdülését, kikapcsolódását.
