Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-30 / 40. szám

Találja kri i 4 o magyar nyelvújítás ko­rában vitatkozó nyelvé­szek túlkapásait idézte lel bennem a Nő 1980. szep­tember 2-án megjelent számá­ban Gágyor Péter cikke. Köztudomású, hogy minden ember, lóképpen a diák, le tudja mérni tanárának iskolai vagy közéleti tekintélyét, tudá­sát. Az ismeretszerzéssel, a tu­dományokkal kapcsolatban vé­leményem lényege, hogy a tu­dománynak nem kell lennkölt­­nek lennie, de ne legyen fon­toskodó áltudomány, mert a kellemetlenségektől sem tartó ember végső célját csak akkor érheti el, ha egész lényével azonosul munkájával, és nem a pillanatnyi látszatsikereket hajszolja. Már három évtizede tanítok. Diákjaimban tudatosan alakí­tottam ki és lejlesztettem azo­kat a haladó hagyományokat, amelyek szellemi életüket, a nemzeti kultúrához való viszo­nyukat és világnézetüket pozitív módon befolyásolták. Ennek keretében „jó stílusra" is ne­veltem őket. Irodalmi munkásságomnak túlnyomó részét a tankönyvek alkotják. Nem csupán az alap­iskolák oktatását erősítettem könyveimmel, hanem - más iro­dalmi alkotásokkal egyidejűleg - a közép- és szakiskolák szá­mára számos tankönyvet írtam, lorditottam vagy recenzáltam. Munkámról nagy tudású embe­rek írtak elismerő szavakat. Gágyor Péter, akit csak név­ről ismerek, lehetséges, hogy „sugallatra“ vette célba a ki­lencéves alapiskolák 5. osztá­lya számára készült tankönyvet „A rossz stílusra való nevelés“ című glosszájában. Nem szaklapban jelent meg a csak jóindulattal kritikának is nevezhető írás, s nem hivatott szakember irta. A kritikának — a negatívumokkal párhuzamo­san a pozitívumokat is fel kell tárnia. Ezért az „észrevételek­kel" kapcsolatban nem vitatko­zom, s csak röviden válaszolok a mondvacsinált „mondolatra". Ezt azért teszem, mert erősen bízom abban, hogy írásommal megállítok egy olyan kóros fo­lyamatot, mely - sajnos - az utóbbi időben terjedőben van a csehszlovákiai magyar sajtó­ban. Tegyük lel, hogy minden igaz, amit az én „Ítészem" leirt. Nem igy van, de hajlandó vagyok a valóságos vagy csupán vélt hibákat elismerni. Tudni kell azt is, hogy sok száz lefordított mondatban előfordulhat hiba is. Különösen akkor, ha a for­dítónak - sokszor szinte hihe­tetlenül - rövid idő áll rendel­kezésére. Ezt mindenki tudja, aki tankönyvet irt vagy fordí­tott. A kritizáló baklövése: ahe­lyett, hogy az 1980-ban meg­jelent „Történelem az alap­iskolák 5. osztálya számára“ című tankönyvforditásomat, vagy a gimnáziumok és szakközép­­iskolák számára fordított — ugyancsak ebben az évben megjelent — történelmkönyve­­met vette volna a kezébe, nem tudom miért, de előhalászta vagy valakitől „elfogadta" az SZSZK Oktatási Minisztériuma 1969. 5. 15-én kelt S 5793/68-1. számú rendeltével a kilencéves alapiskolák 5. osztálya számá­ra kiadott Honismeret cimü fordításomat. Ezt a tankönyvet azonban évtizedes szolgálata után kivonták a forgalomból. A fegyver visszájára sült el. mert Gágyor Péter egy haszná­laton kívüli tankönyvet kritizált. Sok fiatal hazai kritikusnak Fábry Zoltántól kellene tanul­nia, aki mindenkor megmondta véleményét, de nem tartozott a „hangos" bírálók közé. Leg­többször szerényen, észrevétle­nül bírált. A bírált Írásművet nem használta fel arra, hogy a maga érzéseit öncélúan ki­fejtse, hanem az alkotónak akart segiteni. Megjelölte az írások értékét, és jó szándé­kúén utalt a hiányosságokra. Részletező bírálataiban szak­­véleményt mondott, s nem sze­mélyeskedett. Csak elvétve éreztette, hogy a problémát tisztábban látja, mint a meg­bírált szerző vagy az őt bíráló más kritikus. Az ilyen jellegű és etikájú kritika segítene az alkotóknak, s a hazai magyar lapok és folyóiratok tekintélyét is emel­né. Dr. PÁRKÁNY ANTAL A szerkesztőség megjegyzése: A szerző személyes jellegű utalásainak közlésétől eltekin­tettünk; véleményünket Gágyor Péter glosszájában az említett témáról már közöltük. Or. Pár­kány Antal írásának azt az uta­lását köszönjük, amelyben a tankönyvforditások rövid határ­idejét említi. Ezzel a kérdéssel, valamint a tankönyveink szín­vonalával a továbbiakban is küldetésünkhöz méltón kívánunk foglalkozni. Negyvennégy éves, 170 cm magas legényember, akinek saját családi háza van, társaság hiányában ezúton szeretne megismerkedni ko­moly, becsületes növel, aki hű társa lenne. Egy-két gyermeket szívesen vállal. Jelige: „Nyár 1980" XXX Húszéves, 178 cm magos, barna hajú lány ezúton sze­retne megismerkedni becsü­letes fiatalemberrel - hu­szonöt éves korig —, akivel megoszthatná örömét és bánatát. Jelige: „Fehér akácok" xxx Harmincnégy éves, 178 cm magas, barna hajú, falun élő munkás ezúton keresi korban hozzáillő komoly lány vagy elvált asszony ismeretségét házasság cél­jából. Egy gyermeket szíve­sen vállal. Leveleket lehe­tőleg a Csallóközből vár. Jelige: „Szeretnék én is boldog lenni* szeK'e'tnék rátalálni TANKÖNYVÜGYBEN E heti rejtvényünk­ben Goethe aforizmá­jából idézünk. Készítette: M. M. A 38. számú rejtvény helyes megfejtése: A kozákok válasza a szul­tánnak, Hajóvontatók a Volgán. A párbaj. A tizennégy helyes megfejtés után könyv­­jutalomban részesül: Majtényi M., Duna­­szerdahely (Dun. Stre­­da), Sulek E., Ipolyság (Sahy), Tóth I.. Hetény (Chotín), Dorók M., Nagydaróc (Vef. Drav­­ce), Bugár E„ Vásár­vámos (Trhové Myto), Konrád G.. Németh L.­­né, Komárom (Komár­­no), Horváth M., Sző­­gyén (Svodín), Horváth T„ Diószeg (Sládkovi­­covo), Pápes I., Ógyal­­la (Hurbanovo), Mészá­ros K., Vágsellye (SaTa). Álldogál Szintéiért edik Város Romániában Kidob. kilök Érettségi vizsga (régi latin kifejezés) Keskeny bőrszalag A szerelmi költ. múzsája Hajé egynemű betűi Kötőszó Csukó Felsőfokú tanintézet A* egyik oldal Az argon »egyjele Juttatnál Goethe aforizmája (1. rés*) Ménc* Zsigái ond-Erős szándékkal óhajtaná r Névelő Tengeri fürdő heif Jugoszláviá­ban Nagytó a Szovjet­unióban Fa része Nem engedélyezi Nem elé r — f! wn c Végtelen . ódal Visszavet Margit, Lenke, Éva Napisten 50 római számmal Árvíz Sikált Kén Angolszász ballada­gyűjtemény (dalok) ■tói. töl szlovákul Parii r Kis tó K. Szlovákiá­ban Olasz költő Csapat angolul Női név rövid olalga Az Indiai Köztárs. része Zűrjének Gall, 503 A* idézet 2. része Az idézet befejező része Kicsinyítő képző Szovjet repülőgép­típus Igeképző Messzire O.A.O. Magyar­országi pénzint. rövidít. Séta kezdeté Föangycü A.G. É. leit ad Folyadékba meríted Air... Rét szélei Hangtalan Irén ► i Szőnyegek széleit díszíti A Lett SZSZK fővárosa U Indulatszó Több orosz cár neve volt T

Next

/
Thumbnails
Contents