Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-30 / 40. szám

járásban a gazdasági aktivitás növekedésének aránya az 1971-től 1978-ig terjedő időszakban 4,6 százalékos volt, és az 1978-as évben elérte a 83,9 százalékot; a komáromi járásban ez az arány 8,7 illetve 86,3 százalék; a lévai járásban 7,1 illetve 92,0 százalék; az érsekújváriban 4,8 illetve 86,9 százalék; a losonciban 4,5 illetve 90,3 százalék, a rimaszombatiba 9,4 illetve 93,0 százalék; a nagykürtösiben 7,3 illetve 87,4 százalék; a rozsnyóiban (Roznava) 8,1 illetve 92,00 százalék és a terebesiben (Trebisov) 6,6 illetve 88,2 százalék.

A déli járások túlnyomó többségében o lakosság foglalkoztatottsága megközelíti az optimális színvonalat. A szlovákiai országos átlag mögött van még az érsekújvári, a komáromi és részben a rimajelentőséggel bírnak az egész népgazdaság számára.

Vitathatatlanul közéjük tartozik az épülő Bős (Gabcíkovo)—Nagymarosi Duna Vízlépcsőrendszer, a vágsellyei (Safa) Duslo gumigyártó és mezőgazdasági vegyszerek II. részlege, az ipolysági ($ohy) SES javítóüzem, a párkányi (Stúrovo) gépgyár, az érsekújvári (Nővé Zámky) Élektrosvit klimatizációs berendezéseket gyártó részlege, a füleki (Fifakovo) Kovosmalt bővítése. Losoncon a traktorfülkéket gyártó üzem, a tornaijai (Safárikovo) gépgyártó üzem, a rimaszombati gépgyár építésének első szakasza, a feledi (Jesenské) műszálgyórtó üzem, Nagykürtösön a UAZ-épitkezés második szakasza, a rozsnyói mezőgazdasági gépeket gyártó üzem, a vajáni (Vojany)

a mezőgazdaság és a nem termelő ágazatok (egészségügy, oktatásügy, kereskedelmi hálózat, népjóléti gondoskodás) aránylag gyors fejlődése kézzelfoghatóan tükröződik az itteni lakosság életszínvonalának állandó növekedésében is.

A lakosság életszínvonalának emelkedésében jelentős elem a személyi fogyasztás növekedése, amit a munkából eredő pénzjövedelem tesz lehetővé. Az életszínvonal emelkedésének konkrét kifejezője a kiskereskedelmi forgalom állandó növekedése is. A kiskereskedelmi forgalom növekedésének üteme összesen, és egy lakosra számítva is, ezekben a járásokban 1970 óta gyorsabb, mint amennyi az országos átlag.

A vizsgált járások túlnyomó többségében rendkívül kedvezőek a lakásépítke-JÄN GREGOR MÉRNÖK, AZ SZSZK MINISZTERELNÖK-HELYETTESE, AZ SZSZK KORMÁNYA

NEMZETISÉGI TANÁCSÁNAK ELNÖKE

A dél-szlovákiai j árások

dinamikus fejlődése

ezekben a járásokban is sikerült jelentősebb mértékben befolyásolni a demográfiai fejlődést. A múlthoz viszonyítva rendkívül pozitívan értékelhetjük, hogy sikerült megállítani a lakosság számának csökkenését, főleg a nagykürtösi, o rimaszombati és a losonci (Lucenec) járásban. Hasonlóképpen javult a helyzet a többi járásban — a komáromiban (Komámo), a lévaiban — bár ezekben a járásokban a születési arányszám (1000 lakosra számítva az élve született csecsemők) még mindig nem éri el a szlovákiai átlagot (20,4). örvendetes viszont, hogy a dél-szlovákiai járásokban a csalódok stabilitása meghaladja az országos átlagot, azaz ezekben a járásokban a válások arányszáma alacsony. E járások egy további jellegzetessége, hogy legtöbbjükben a 65 évesnél idősebb lakosok száma is magasabb az országos átlagnál, ám ezzel szemben néhány járásban a kiskorú gyermekek száma az átlag alatt marad.

A vizsgált járásokban gyors ütemben növekszik a körzeti jelentőségű települések (a jelenlegi és a volt járási székhelyek) lakosságának száma. Ez azt jelenti, hogy a termelő erők koncentrációjával és a központosított lakásépítkezéssel párhuzamosan ezekben a járásokban is folyamatban van a lakosság koncentrációja és ez kedvezően hat a foglalkoztatottság emelésére is.

A vizsgált, értékelt járásokban nemcsak az általános, hanem az ipari foglalkoztatottság is megnövekedett. 1946- tól 1970-ig az iparban foglalkoztatottak száma az ötszörösére emelkedett. A régebben kis számú magyar nemzetiségű munkásság 160 ezerre duzzadt, és a CSSZSZK munkásosztályának szerves részét alkotja. A foglalkoztatottság eddig elért növekedése túlnyomórészt a viszonylag szabad munkaerőforrások, tartalékok aktivizálásával valósult meg. Az SZSZK fennállása óta a produktív korban levő lakosság gazdasági aktivitása az 1970-es évhez viszonyítva 4,7 százalékkal növekedett, és 1978-ban elérte a 91,2 százalékot. A dunaszerdahelyi (Dun. Streda)

szombati, valamint a terebesi járás déli területe.

Ezekben a járásokban _ korlátozott mennyiségben van még szabad női munkaerő tartolék. Munkóbaállásuk a közeli városokban különböző akadályokba ütközik. Egynéhány épülőfélben levő kapacitás üzembe helyezése és a 7. ötéves terv beruházási tervei — az iskoláskor előtti gyermekgondozási létesítmények további fejlesztése — megteremtik a kellő feltételeket a női munkaerő kihasználásának további fokozásához.

Mindannyiunk örömére szolgál a nők foglalkoztatottságának és művelődésének, szakképzettségének mindeddig példátlan növekedése és magas színvonala ezeken a területeken is. Ezáltal a nők mind gazdaságilag, mind intellektuálisan függetlenné válnak. A szocialista nő arculata szembetűnően különbözik az előző történelmi korszakok a nőkről alkotott képétől. A nők közvetlenül részt vehetnek a társadalom formálásában. Korlátlanul élhetnek mind az aktív, mind a passzív választójoggal, és különféle állami és politikai tisztségeket vállalhatnak. Az SZSZK kormánya, valamint a szövétségi kormány egész sor intézkedéssel irányítja, biztosítja szereplésüket a politikai és társadalmi élet egyes területein.

A szocialista iparosítás eredményei Dél-Szlovákiában

Az iparfejlesztésben éppen oz 5. és

6. ötéves tervek éveiben értünk el jelentős, kimagasló eredményeket. Korszerű és nogy zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemek, húsfeldolgozó kombinátok, tejfeldolgozó üzemek, cukorgyárak és sörgyárak épültek. Ezek a létesítmények politikai, társadalmi és gazdasági értéke nemcsak e járások, hanem az egész népgazdaság számára is jelentős. Az 1971-79-es években befejezett építkezések, úgyanúgy az épülőfélben levő kapacitások, amelyeket az 1980-85-ös években helyeznek üzembe, valamint a

7. ötéves terv új építkezései is rendkívüli

Elektrosklotkaniny, a vajáni Slovnaft befejezése stb.

Az egyes épülőfélben levő és a 7. ötéves tervben szereplő további fejlesztési akciók kb. ötezer új munkaerőt igényelnek. Jelentős mértékben hozzájárulnak valammennyi járás - egyben- a magyar nemzetiség által lakott terület — gazdasági potenciáljának további erősítéséhez.

Intenzív mezőgazdasági nagyüzemi termelés

A szocializmus építése folyamán pártunk rendszeresen gondot fordított a mezőgazdaság | fejlesztésére. Társadalmunk nevezetesen Dél-Szlovákia mezőgazdaságára fordított milliárdos összegeket. Az ipar és más szakágazatok a legkorszerűbb gépeket, mechanizmusokat, a legjobb minőségű vetőmagvakot és műtrágyát szállították. A föld termőképességét és az öntözést javító terjedelmes beruházások, a kitűnő termőföld és a kedvező éghajlati viszonyok révén a déli járások az SZSZK legproduktívabb területei közé tartoznak. Főleg a dunaszerdahelyi, a komáromi, a nagykürtösi, a rimaszombati, a losonci és a tőketerebesi járásokban haladják meg a hektárhozamok és az állattenyésztés intenzitása a kerületi átlagot.

A 7. ötéves terv mezőgazdasági tervfeladatai megkövetelik a termelés intenzifikálását, az öntözőberendezések kihasználását, a körzetesítést, a termények hasznosítását és egyebeket. Fokozott figyelmet kell szentelni a földalap védelmének és hatékony kihasználásának. Bizonyos tartalékok vannak még a takarmányok tápértékének növelésében és a haszonállat-állomány jobb hasznosításában. Népgazdasági szempontból fontos továbbfejleszteni a zöldség- és gyümölcstermesztést.

Az életszínvonal pozitív változásai

A gazdasági felemelkedés, az ipar,

zés eredményei (1000 lakosra számítva a befejezett lakásokat).

Rohamos fellendülés tapasztalható a lakosság motorizáltságában és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokban. A dunaszerdahelyi, komáromi, a lévai, a rimaszombati, a nagykürtösi és a losonci járásbon, az egy személygépkocsira eső személyek számát véve alapul, mór meg. haladja az országos átlagot.

A társadalmi fogyasztás színvonalának emelkedésével is pozitív eredmények születtek. Az egészségügyi szolgáltatás új kapacitásainak átadásával (a galántai (Galanta), érsekújvári, rozsnyói, terebesi, kassai (Kosice) stb. kórházak) fokozatosan növekszik és kiegyenlítődik a 10 000 lakosra eső orvosok és az ezer lakosra eső kórházi ágyak száma.

Az elért eredmények alapján dokumentálhatjuk, hogy szocialista társadalmunk összhangbon a hatékony területi fejlesztés szükségleteivel, a társadalmi fogyasztás eszközeit igyekszik úgy elosztani, hogy az állam egyes területein élő lakosság életszínvonala megközelítően kiegyenlítődjék, s hogy felszámolja a múltból eredő egyenlőtlenséget a dolgozók élet- és kulturális színvonalában.

Ma jó érzéssel készíthetjük el a mérleget, hogy pártunk vezetésével kedvező feltételeket teremtettünk Dél-Szlovákia területének sokoldalú fejlesztéséhez. Az utóbbi évek fejlődése igazolja, hogy a nemzetiségi politika célkitűzéseit valamennyi járás életszínvonalának és gazdaságának fokozatos növelésével sikerült eredményesen megvalósítani. Az eredmények tanúsítják, hogy hazánk minden területén a munkaerők szocialista elosztása elvének következetes érvényesítésével kell tovább keresnünk a természeti és gazdasági feltételek, adottságok lehető leghatékonyobb kihasználását. Ezt bizonyítja az SZSZK déli területeinek a

7. ötéves tervben előirányzott sokoldalú fejlesztési programja is, amely egyben nemzeteink és nemzetiségeink barátságát, kölcsönös tiszteletét és segítségét hivatott tovább erősíteni és szilárdítani.