Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-09 / 37. szám

ÉKSZEREK? Néha félve gondolunk arra, hogy a jövő évezred régészei milyen módon olvassák majd ki az általunk hátrahagyott ékszerekből világunk jellem­zőit, gondolkodásunk sajá­tosságait — emberi teljessé­günket. Kiolvashatják-e egyál­talán a ma oly gyakran viselt műanyag gyümölcsökből, szí­nes toliakból, hamis üveg­gyöngyökből korunk lénye­gét? Persze az ékszerek funk­ciója is megváltozott. Nem jelölnek rangot, nemzetséget, törzsi hovatartozást. Leg­inkább csak nők viselik őket. Mégis szilárdan hisszük, hogy korunknak is megvannak az ékszerei. A példa — a Cepka müvészházaspár munkái — megerősítette hitünket. Miniatűr monumentalitás - jellemzi ékszereiket egy ki­állítási katalógus. Miniatűr teljesség, apró méretekbe zárt mozgások, önmagukba mozgó mobil-szerkezetek, csi­szolt üveglencsék, tűzzománc, fémes struktúrák. Anton kompozíciós meg­oldásait az abszolút szimmet­ria és a tiszta vonalvezetés jellemzi. A művészi hatást a feszültséggel telített nyuga­lom sugallja. Jana újra felfedezi az ősi tűzzománc technikai lehető­ségeit; motívumaiban leg­szűkebb környezetének lírai­­ságát lényegíti sajátos jel­­képrendszer segítségével. Ékszerek? Művészet — ko­runk lényege.

Next

/
Thumbnails
Contents