Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-08-12 / 33. szám

Én a Nyírbe nem megyek aratni, Mert ott apró búzát kell aratni. Apró búza harmatos az alján, Lehajlik a kis angyalom karján. Bodrogszentes KEDVES GYEREKEK! A bácskai (Baőka) óvodások több­sége éppen nyaralt, aimikor meglá­togattuk őket, így nem vállalkoztak arra, hogy bemutassanak néhány táncot azok közül, amelyeket Kiss Gabriella óvónőtől megtanultak. Azt azonban elmondták, hogy a táncokon kívül bodrogközi népda­lokat is tudnak, és sok verset ta­nultak meg, mellyel a faluban tar­tott ünnepélyeken többször is fel­léptek. Bácskán nincs iskola, így az óvodások műsora mindig nagy öröm az itt élőknek. KISS GABRIELLA ÉS NE­VELTJEI Sej, nyalka béres, hová hajtod az ökröt. Azt hiszed, hogy kiskertembe bekötöd, Oda bizony, nyalka béres, nem kötöd, Sej, gyenge a rozmaring ága, letöröd. A csikósok, a gulyások Kis lajbiba járnak, Azok élik világukat, Sej-haj, kik párjával járnak. Édes falum határa, Itt hagylak nemsokára; itt hagyom a falumat, Szánom a galambomat Sej, ha letöröd, megfizeted az árát, Adj egy kaszát, hadd vágjak egy rend rózsát, Ritka a rózsa, nem lehet rendre vágni. Sej, a szentesi lányokhoz tilos járni. Hát én szegény juhászlegény, Csak magam egyedül, Hogy éljek meg, ha nem lopok, Sej-haj, száraz bankó nélkül. Óh, mely vígan megyek el, Egy zsák diót viszek el; Ha megunom, leteszem. Mellé ülök, megeszem. Bodrogszentes Nagykapos Nagykapos Nem kötöttünk külön uj ötletek után. Kiss Gabriellához, a bács­kai (Backa) magyar tanítási nyelvű óvoda óvónőjéhez sem olyan szándékkal mentünk, hogy megtudjuk, ő hogyon használja ki szabad idejét. Mert okkor már tudtuk róla, hogy munkáját ki­tünően végzi, amellett tagja a kirólyhelmeci színjótszócsoport­­nak, a Vox humane irodalmi színpadnak, a Bodrogközi népi együttesnek, a járási magyar tanítók énekkarának, vezeti az Ap­ró Bodrogközi gyermek népitánccsoportot, s lehet, hogy irvfor­­mólónk még valamit ki is hagyott. Kiss Gabi egyik mondata ragadta meg figyelmünket: „Az egyik ember szabad idejében gombát szed, a másik vadászni jár, a harmadik halászni. Én ezt csinálom szabad időmben!“ E megállapítás sugallta a kér­dést, mit ajánl olvasóinknak, mit csináljanak az emberek szabad idejükben. Kottát húzott elő, odaadta, s hozzáfűzte: „Tanulják meg például ezt a népballadát, aztán keressenek hasonlókat, énekeljenek, szavaljanak, s erre tanítsák gyermekeiket is. Ettől jobb és nemesebb időtöltést nem tudok ajánlani. És kikapcso­lódásnak sem utolsó.” d) Parlando rubato «i - KH 4 müiLrru i j* i Nem a - kar a ve-zér lo-vam le-gél - ni, Kéz-ko-lomp^jál ha-rag-já - ban csör-ge - ti. Nem okar o vezérlovom legelni, Rézkolompját horogjóban csörgeti. Idegen szagot ériz a pusztába. Hátranézek, zsandór sétál útónom. — Pakojj, pakojj a lovadra, te bojtár. Kezed-lábad vasba verjük, de mindjárt. — Száz csendőrnek nincsen ojan hatalma, Hogy éngemet a ménestül efhojtno. — Hová való születés vagy, te bojtár? Kezed-lábad vasba verjük, de mindjárt. — Zemplén megye, Kisbél falu a hazám, Ott születtem, árván nevelt fel anyám, Zemplén megye, Kisbél falu a hazám. Ott nevelt fel betyárnak a jóu apám. Akkor mondja, hogy : I - de-gensza - got é -riz a pusz-tá -ba, • i i- i ^ i ét f $ i $ J Hát-ra-né-zek, zsandár sé- tál u - tá - nam — Ide gyertek, szekeresi cigányok, Ezt a nóutát a fülembe húzzátok: — Ugarold fel a fődedet, úgy vesd be, Mán én többet nem ülök az öledbe! Bély (Biel) [Mi*]

Next

/
Thumbnails
Contents