Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-23 / 4. szám

o o Éi'ek óta járom az országot. Élményeket, vallomásokat, eseményeket őrzök emlékezetemben. A polgári ügyek testületének huszonöt éves ered­ményeit méltatva könnyebb lenne statisztikai adatokat, évszámokat, összegezéseket felsorolnom, kiemelnem. S hogy mégsem teszem, annak az az oka, hogy évek óta ismerem az újarcú ünnepeink megteremtésén, megszerettetésén fáradozókat. Tudom, mit emel ki a hivatalos elismerés, mit hallgat el a negyedszázados számvetés. LASSABBAN ÉR IDE MINDEN VÁLTOZÁS Bármennyire hordozzuk is magunkban a család, az otthon melegét, tartjuk összetartozásunk szálait, nem lenne elég, ha mellette nem volná­nak olyan ünnepeink, amelyek összekötnek bennünket. Ünnepeink, ame­lyek erősítik hovatartozásunkat, szülőföldünk, kultúránk egy részét jelentik. S vajon kik szólhatnának ünnepeinkről hitelesebben, meggyő­zőbben a polgári ügyek testületéinek tagjainál, akik azon fáradoznak, hogy ezek az ünnepnapok az emberi kapcsolatok széttéphetetlen lánc­szemei legyenek. Horváth Márta, a medvei (Medvecfovo) püt elnöke mindig időzavarban van. A nap huszonnégy órája túl kevés ahhoz, amit el kellene végeznie. Ilyen korban a lányok szórakoznak, társaságba járnak, férjhezmenésről, gyerekekről álmodnak... Csak a falubeliek mondják el: Márta a falu embere. Neki mindenre van ideje, csak önmagára nincs. Pedig mindezt csak társadalmi munkában végzi, mert munkája a hivatali irodához, az SZNSZ dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járási bizottságához köti. Min­denkinek segít, elintéz valamit, tanácsot ad, megír egy kérvényt, kitölt egy nyomtatványt, útbaigazít ügyintézésben járatlan embereket... De soha senki nem kérdezi meg tőle: Gyűjtesz-e kelengyére? Almodsz-e kócos hajú gyerekekről? Márta nem tiltakozik, ha erről kérdezik, de ragaszkodik a témákhoz: a társadalmi munka, a falu, ahol számítanak rá, ez mindennél fontosabb. A múlt évben harminchárom alkalommal öltött ünnepi ruhát úgy, hogy most valami nagyon szépet kell az emberekbe sugároznia . . . A szándék, hogy sikerüljön, benne is a legőszintébb. De ha már erről faggatják, hát kimondja, amit eddig csak gondolt: sohasem elégedett. Ügy érzi, valamit mindig „tökéletesíteni” kell, valamit mindig az adott helyzet old meg, és mindig mindent egy fokkal jobban kell csinálni, mint tegnap, tegnapelőtt csináltak. Az ünnepnek különös varázsa van. Együtt örülni az anyával, az apával, a rokonsággal egy egészséges újszülöttnek... Átélni egy menyasszony örömét, aki most a legszebb, a legboldogabb . . . Megéreztetni egy regru­tával, azért hagyja itt szülőfaluját két évre, hogy hazáját védje; felnőtt­ként viszontlátni — megannyi szép élmény. Ezüst- vagy aranylakodalmát ülő idős házaspárt köszönteni, akik még más világban, más szokások közt váltak felnőtté; ünnepi asztalfőre ültetni, megajándékozni őket, szép, tartalmas életüket példaként állítani mindannyiunk elé — megható, elgon­dolkoztató pillanatok . .. Márta falujának hétszáz lakosa van. Vallomás íze van szavainak, ami­kor falujáról beszél: „Kis falu Európa közepében, a nagyobb települések­hez viszonyítva lassabban ér ide és nehezebben ver gyökeret minden változás. Ismerjük egymást, múltunk közös múlt. Kötnek még az emlé­kek, a régi szokások, hagyományok. Nehezebben mozdulunk, nem va­gyunk élenjárók, nem vette még szárnyára falunk nevét a hír. De ha elgondolkozom gyermekkorom ünnepein, és mostani ünnepi szokásainkon, nyugodt szívvel mondhatom: jó úton haladó közösség vagyunk." MEGYERI ANDREA JANDÁNÉ H. MAGDA L7 AVAGY AZ ÉREM KÉT OLDALA Nem múlik el nap, hogy valamilyen (ormában - otthon, munkahelyen, hi­vatalos fórumon - szó ne esne a szol­gáltatásokról. Hozzátartoznak életünk­höz, mint a közművelődési, kereske­delmi vagy a kulturális központok. Egy családban bevásárolni, tanulni, szórakozni, de mosni, vasalni, takarí­tani, karbantartani is kell. A szolgál­tató hálózat kiépítése városon, vidé­ken, új lakótelepen tehát korszerű igény. Említhetek példát, ahol ezt a ter­mészetes igényt teljes egészében ki­elégítették: a moszkvai lakóház és kommunális hálózat modern típusát létrehozó kísérleti lakótelepen. Nagy­szerű dolog lehet ott lakni, ahol min­den egy helyütt, szinte karnyújtásnyira van. Szolgáltató irodák, szervizek, mo­sodák, tisztitók, üzletsorok állnak a la­kótelepen belül a bevásárlás, karban­tartási munkák, lakbérfizetés, postai küldemények (eladása, kulturális ren dezvényekre való jegyeladás lebonyo­lítására. Mellettük bölcsődék, óvodák, iskola saját uszodával, étkezdével, sportcsarnok, hatalmas zöldövezet, játszótér, sétány tartozik a lakótelep­hez, amelynek felszíne csupán a gya­logosoké. A motorosok lekényszerül­nek a föld alatt vezető utakra. A (elszabadulásunk óta eltelt idő erdeményeit mérlegelve nekünk sem kell lesütött szemmel járnunk. Hazánk térképét keresztül-kasul szántanák a jelzések, ha kipontoznánk, hol létesült gyermekóvó, üzletház, szolgáltató köz­pont és egyéb, ami a családok szük­ségleteit szolgálja. Ennek ellenére a „járulékos beruházás" összetevői, a korszerű életvitelt biztositó teltételek még nem jutottak el mindenhová. Nöszövetségünk szemináriuma leg­utóbb beavatott szakemberek részvé­telével összegezte, mennyit léptünk elő­re a szolgáltatások mennyiségi és mi­nőségi javításában a „Mindent az emberért" akció elindításával. A tár­sadalmi mozgalomba minden járás be­kapcsolódott. Más kérdés az, hogy mennyire kezdeményezöen és milyen hatékonyan. Egyeseknek miután tudo­másul vették a felhívást, csupán annyi­ra futotta lelkesedésükből, hogy sorra vegyék, mit kellene tenni. Többen van­nak azonban, akik pontosan tudták, hogy a háztartásvezetés tehermentesí­tésének megvannak a műszaki-gazda­sági feltételei és ezeket biztositották is feltárva minden tartalékot, bekap­csolva a lakosokat a társadalmi munkába. A vegy- és gyorstisztitás bevezetésében a járási székhelyen és a járás több helységében élen járnak a galántaiak, trnavaiak, trenciniek, dunaszerdahelyiek (Du­­najská Streda), prievidzaiak és még néhány járás, ahol a tisztítás ha­tárideje három-öt nap. Vranovban hu­szonnégy órai A gyorstisztítókban ál­talában felár nélkül vállalják a gyer­mekholmi tisztítását. Az hittem, ez a kedvezményes tisztítás a kommunális üzemekben általános. Nem az. A gyer­mekholmi gyorstisztitásáért felárat fi­zetnek a lakosok például Bősön (Gab­­cikovo) és Mihályfán (Michal na Ostrove), a dunaszerdahelyi járásban. A szolgáltatás dolgozói ugyanis ár­engedményre vonatkozó utasítást a központtól nem kaptak. Akad ennél elgondolkodtatóbb eset is. Kosicében a KNB büntetést rótt ki a kommu­nális üzemekre azért, mert „önkénye­sen“ vezették be a gyermekholmi kedvezményes tisztitását. A szolgáltatásokat viszgálva olyan esetekkel is találkozunk, amelyekben a tényleges feltételek megteremtése már sokkal előbbre jár, mint az emberek igényei vagy gondolkodása. A pelen­­kakölcsönzö szolgálatról van szó. A (óvárosi anyukák megszokták már, hogy séta közben hozzák-viszik a batyut a tisztítóból. Vidéken azonban ez a szolgáltatás nem tudott meghonosod­ni. Meg kellett szüntetni a pelenka­szolgálatot a Liptovsky Mikulási, du­naszerdahelyi, trencini, zilinai járás­ban; Rimaszombaton (Rimavská Sobo­­ta) és Humennében be sem vezethet­ték, mert nem volt érdeklődés iránta. Az ok keresése sok mindent felszín­re hozott. Egyrészt az elavult, maradi nézetek kötik gúzsba a kisgyermekes szülőket - ki tudja, nem kap-e fertő­zést a baba; mit szólna a mama, mit szólna az anyós, ha megtudná -, másrészt egy kis felvilágosító propa­gandára, az érdeklődés felkelésére is szükség volna. Ezekben a járásokban ugyanis nem egy megkérdezett anyu­ka csodálkozott: ilyen szolgálat is van? Hol kell jelentkezni? A szeminárium felszólalói közül a poprádi küldött arról számolt be, mi­lyen népszerű nálunk a vasalószolgá­lat. Még az is oda viszi az otthon mosott ruhát, aki szeret vasalni. Végig­olvassa a napilapot s már viheti is a kivasalt fehérneműt, és felárat sem fi­zet. A kommunális üzemek ügyessé­gén és rugalmasságán múlik, hogy be­szerezzék a nagy kapacitású vasaló­gépeket, és biztosítsák ezt a szolgál­tatást járásunkban. Ha lehet, hason­lóan, mint Poprádon. Ahhoz viszont munkaerő-toborzásra van szükség, hogy több helyre ki tudják terjeszteni a takaritószolgálatot, amely iránt szintén növekszik az igény. Egy na­gyobb takaritás elrabol egy-két na-' pot a szabadságból, pihenésből még akkor is, ha együtt lát munkához a család. A háztartásban levő, idény­munkát végző nők közötti „rejtett tar­talékok feltárásában" segíthet a moz­galom, a kommunális üzemek felada­ta viszont a hatékony, jó minőségű tisztítószerek biztosítása az igényes munkához, melyet a padlósúroláson, parkettfényesitésen és szönyegtiszti­­táson kívül kézi erővel kell elvégezni. A kiemelt szolgáltatások közül szán­dékosan hagytuk utoljára a mosodát. Ennek van a legrégibb hagyománya nálunk. Kommunális mosodát minden járásban találni, nem is egyet. A leg­több teljes kapacitással dolgozik, rek-

Next

/
Thumbnails
Contents