Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-29 / 31. szám

1. Koco István és Bo­tion Zoltán egyeztetik terepjáró-tervüket. 2. A nyári munka vál­tozatos ... De meddig tart a munkakedv? .1. Rimaszombati dél­előtt az orvosi rendelő épülete előtt. Néhány beteg és az „aggódó“ családtagok. 4. Délidőben — haza­felé. 5. Fiatal répakapálók a radnóti határban ... Ez még nem állandó munka.________________ nyitón (Uz. Panica) meg csak csavarognak, alig bírnak egy he­lyen maradni, ott a legnagyobb a munkaerővándorlás, az üzemi átlagot 18 százalékra emelik. A zsipi (2ip) gazdasági udva­ron Ambrus Alicát faggatjuk munkája felöl: — Nyolc osztályt jártam, aztán a tornaijai (Safárikovo) ruha­gyárba kerültem dolgozni. Négy hónapot voltam ott. Rossz volt a közlekedés. Aztán a rimaszécsi (Rim. Sec) szövetkezetbe mentem, munkásnak. Nem szerettem ka­pálni. Itt jobb. A bátkai gazda­ságban már három éve vagyok, itt' a takormányszárítóban jól megy, megkeresem a kétezret. — A kettő és felet - javítja ki a csoportvezető. — Meddig marad itt?.— kér­dezem. — Amíg nem szülök — mondja határozottan a fiatalasszony. — És hány gyereket szeretne? — Vagy ötöt... — Bizonytalan hangját elnyomja a szárítógép bugása. Lencsevégre kapjuk a fa alatt pihenőket, az egyik szabadko­zik. ' — Tán nem szoktak így pihen­ni? — Dehogynem, nagyon is so­kat, csak ne szégyelld meg­mondani — okítja egy idősebb. — Azt a traktoristát kellet vol­na megkérdezni — mondja Bodon Zoltán, a kísérőnk, és a távo­lodó traktor után mutat. — Mindig siet. Lakatos Árpád nagyon jó munkás. Ért a gépek­hez is, most zöldet kaszál; őt nem kell ellenőrizni. Húsz é^e itt von. Nem volt még vele semmi baj. Most a három és felet is megkeresi, de volt, hogy sovány borítékot vitt haza. Három gye­reke van, most fejezi be a ház­építést, már csak a fürdőszobát kell rendbehoznia, i. A Hója pusztán ifjabb és idő­sebb Radics Arzénnal találko­zunk. Az apa, anya és a gyerek együtt dolgozik, 201 hízómarhát gondoznak. Kérdezem, mennyi a bevételük összesen. — Tizenkétezer, vastagon — mondja id. Radics Arzén. - De én még gulyás is vagyok. Tizen­öt éve egy helyben . . . — A fiával nincs baj? — Dolgozni kell neki. Hat osz­tályt .végzett. Már négy éve itt van mellettünk. Mi másból él­hetne, ha nem a munkájából? Távolabb a cukorrépában egy csoport asszony látszik. — Az a négy cigány, a másik kettő nem — mutatja Bodon Zoltán. — Ilyen messziről is megismeri őket? — Külön kapálnak, az a kettő sebesebben húzza a kapát. . . Ruszó Magda anyja helyett dolgozik, aki ma nem jött mun­kába . . . Balog Ágnes öt éve dolgozik itt, de sokat hiányzott. „Ha mindig fáj a torka annak a gyereknek,” mentegetőzik. Dá­vid Elza is anyja helyett dolgo­zik, akit ma a bíróságra idéztek be. Szereti a kinti munkát, mert változatos. „Ha esik, elbújunk!" — viccelődik. Balog Lívia a rima­szécsi szövetkezetből jött át, mert itt többet keres. Aztán ha a vő­legényjelölt leszerel, férjhezmegy. György Adél mindössze tizenhat éves. Azt már tudja, hogy a do­hánygyárban többet keresne, egy barátnője mondta neki. És főleg: ott télen is lehet dolgozni... — Sokan ezért nem maradnak meg — mondja a csoportvezető. — Itt csak idénymunkát kapnak, pedig egy kis ésszel megoldhat­nánk, hogy télre „odakölcsönöz - nénk” bizonyos számú munka­erőt az üzemeknek, {lejét ven­nénk annak, hogy vándormada­rakat neveljünk. Jót is rosszat is hallunk, ta­pasztalunk. A népes tömegből kiugrik egy-egy név, egyszer bi­zakodással eltöltő, máskor lehan­goló. Lakatos Kálmán, Radics György, Cibufa Aladár, a rima­­szombati építkezési vállalat ki­váló dolgozói; Zsíros Árpád az orenburgi gázvezeték építésénél is jó, megbízható munkaerőnek bizonyult; Máté József, Várody Jolán, a tornaijai ruhagyár ki­tüntetett dolgozói. És még tucat­nyi szakmát tanult nő, férfi. De hosszabb lenne az igazolatlanul hiányzó, fegyelmezetlen, nehezen nevelhető dolgozók névsora. Erna Polcániová, a jnb alelnö­­ke, a cigánykérdésekkel foglalko­zó bizottság elnöke mégis biza­kodó, amikor tárgyilagosan elem" zi eredményeiket, problémáikat, és a jövőről beszél: - A múlt év végén járásunkban 14 946 cigány lakost tartottunk nyilván. 1979- ben 852-vel szaporodott a cigá­nyok száma, míg a többi újszü­lött száma csupán 362 volt. Egy­re többen lesznek. Ezért fontos, hogy még szigorúbban és követ­kezetesebben járjunk el azokkal szemben, akik nem alkalmazkod­nak szocialista életmódunk nor­máihoz. Nem elég csak a rende- ._ let, a bíróságok, a munkaadók, •£ a közbiztonsági szervek, az ej egészségügy törekvése, igyekeze- i te, hanem társadalmi szerveze- - teink, felelős beosztású dolgo- ■.= zóink, valamennyiünk tárgyila- í gosságára, állandó figyelmére, ^ sokoldalú segítségére van szük­ség. ú MEGYERI ANDREA V

Next

/
Thumbnails
Contents