Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-22 / 30. szám

KÁNYÁDI SÁNDOR Az első nyári délelőtt A kisfiú álmában kakasszót hallott. S mintha a tavalyról ismert csórényakú vörös kakas hangja lett volna. De az nem lehet, mert a csórényakú vörös ka­kast a télen megették. Éppen az ö név­napjára küldte el a nagynéni, s az édes­anyja meg finom húslevest főzött belőle. Még most is szájában az íze, olyan Unom volt. — Kukurikú-ú-ú! . . . Kukurikú-ú! — Ez mégiscsak az ö hangja — nyílott ki a kisfiú szeme, ahogyan a kéknefelejcs szokott. — Hasadra süt a nap, hékás! — simo­gatta meg a kisfiút a nagynéni. — Hü, de jót aludtam - pattant ki az ágyból a kisfiú. — Rád is fért, későn érkeztél. Aztán igyekezz, mert kiváncsion várnak már a barátaid, kik az este nem láthattak. — A kakasom is vár? Mintha ő kuko­rékolt volna.- A kakasod is. — Hát nem azt vágtad le? — Azt vágtam le. De föltámadt a ked­vedért. örültek mind a ketten a csórényakú, vörös kakas föltámadásának. S már kint is álltak a tornácban. A csipegve­­hápogva-gágogva-kárálva zsibongó ki­váncsi gyülekezet előtt. A kisfiú vígan lépett közéjük. Csirkék, pipék, réce- és pulykafiak vet­ték körül s üdvözölték, mint régi barát­jukat, pedig még tojás korukban sem láthatták mostanig a kisfiút. És ott állt a kerítés tetején a kakas is, a csóré­nyakú vörös kakas. Kukorékolt is egyet a tiszteletére. Olyan volt világra, mint a tavalyi, csak egy kicsit kisebb.- Márciusi — magyarázta a nagynéni - akkor kelt ki a tojásból. Elmúlt már háromhónapos, s a kakasok ebben a korban már kakas-órarend szerint kuko­rékolnak. Remélem, összebarátkoztok.- Én is remélem - mosolyodon el a kisfiú s már indult volna is, hogy köze­lebbről ismerkedjék a kakassal, de hár­man is útját állták. Egy göndör szőrű, fodor-fehér bárány: Biri. Egy fényes-fekete csillogó szemű bivaly­­bocs: Bori. S egy fehér nyakravalós, hűséges tekin­tetű szép fekete kutya. — Az ő neve Bodri — fejezte be a nagy­néni a bemutatást. — Legyetek jó bará­tok - mondta, s azzal már ment is a konyhába, hogy a kisfiú reggelijét elké­szítse. De a kisfiú sem maradt tétlen. Kukoricát hintett a majorságnak, kever­­tet a kicsiknek. Répalevelet meg lucerna­szálakat adogatott Birinek meg Borinak. S eszébe jutott, hogy az édesanyja cso­magolta útravalóból maradt valami Bod­rinak is. Hozta is hamar. S milyen sze­rencse, a csontokat sem dobta el, mintha sejtette volna, hogy lesz kinek adnia. Nagy volt az öröm. Bőséges a lakoma, így aztán nem csoda, hogy az udvar né­pe valósággal ünnepelte a kisfiút. Nem tágítottak tőle, sarkában voltak egész délelőtt. Csak akkor kezdtek el méltat­lankodni, mikor a kisfiú látogatóba indult a falu másik felében lakó nagyapjához. Mindannyian vele szerettek volna menni: a csirkék, a pipék, a réce- és a pulyká­itok, a tyúkok, a ludak, az öreg récék, de még a vénséges pulykakas is. Ám a csóré nyakú vörös kakas tudta mi a dol­ga s mi az illem ilyenkor. Fölugrott a tornác Iájára s rájuk parancsolt, hogy márpedig a majorság itthon marad! A ludak s a récék a patakig elkísérhetik, de a tyúkoknak és minden pereputtyuk­­nak itthon, az udvaron a helyük. Ebbe meg is nyugodtak valamennyien. De fodor-lehér Biri, s a fényes-fekete Bori, meg a fehér nyakravalós, hűséges szemű szép lekete Bodri nem tartoznak a csóré nyakú vörös kakas fönnhatósága alá, beálltak szépen a kisfiú mögé s úgy indultok jó egyetértésben apó látogatá­sára. DZSELÁL ED-DIN RUMI BÉKE Virágok nyílnak éjszaka az égen: csillagok, ezüstvirágok. Más oka nincs, hogy boldog vagyok. RAB ZSUZSA fordítása KEDVES GYEREKEK! Nyári barangolásaitok, túrázásaitok jó alkalmak arra. hogy kisebb testvéreitek­nek, barátaitoknak, s nem utolsósorban a magatok szórakoztatására játékokat ké­szítsetek. A fenyőfa vastagabb kérgéből apró hajócskákat, a mogyoró- és somfa­bokrok vesszőiből kicifrázott túraboto­kat faraghattok. Ugyanilyen örömet és izgalmas szórakozást jelent majd mind­annyiatoknak az erdei csermely fölé fabrikált vízikerék, amelyet a víz sodrá­sa pörget, ötletként most egy játékos kígyót mutatunk be. Hüvelykujjnyi vas­tagságú mogyorófavesszőből 2—3 cm-es darabokat vágunk. A hengerek köze­pét átfúrjuk és egymástól 3—4 mm távolságra vasta­gabb horgászzsi­negre fűzzük őket. A kígyó fejét és a farkát a rajzon látható formára faragjuk. A kígyó szemét két sárga vagy zöld gyöngy­ből készítjük el. Az ügyesebbek a testének legvasta­gabb részébe lend­­kerekes motort is szerelhetnek, ha a metszeten látható módon kivájják. Reméljük, hogy az ötleteket szíve­sen fogadjátok. ■■ ■■ ■ * ■■ ■■ ■a ■■ ■■ ■ ■ !! Vásár, PiaC’ ? "„madzag, céllövölde. :desgyökér ^esmadzag, gyerek atlan, nngUspH • “ Hát a szülő mit Bm tudja, mik e^ yvekben, a meses­­inál? Az olvasóko y dokumentum­­vek egy részeben ^ gei kapkod, siet mese is van Á pVásárol, cipekszik ■ahelyére, azutan ket — végre ' és ^fektetvén a gye mm ■ ■ ■ Vén 3 ’ M mmmm Világszerte probléma, mit kezdenek az embe­rek a rendelkezésükre álló szabad idővel. Vizs­gálják szociológusok, pszichológusok, orvosok, közgazdászok, pénzügyi szakemberek... Vala­mennyi tudományág képviselője egyetért abban, hogy az a helyes, ha szabad időnket pihenésre, regenerálódásra, önművelésre fordítjuk. Az em­berek többsége azonban feldarabolja szabadságát, gyakran kényszerűségből. Mert mindenkinek akad seregnyi hivatalos ügye, intéznivalója. Sok­szor az aratás, szüretelés, a disznóvágás, a gye­rekek szünideje, betegsége csíp le jókora adagot a pihenésre szolgáló időből. Sokan pedig pénz­keresésre fordítják nemcsak a szabad szombato­kat, hanem a szabadságot is. Most induló rovatunkban arra vonatkozóan szeretnénk kedves olvasóinktól ötleteket kapni — és továbbadni, hogyan töltsük hasznosan, kellemesen, eredményesen szabad időnket. Akár a szabad szombatokat, vasárnapokat, a délutá­nokat, akár az egész szabadságot. Szeretnénk pihentető, felüdítő szórakozásokat, foglalkozáso­kat, hobbikat bemutatni embereken keresztül, és kedvet csinálni egyikhez-másikhoz azoknak, akik saját idejüket nem a leggazdaságosabban szervezik meg. A legjobb ötletek beküldőit hetente értékeljük, jutalmazzuk, azonkívül, hogy tanácsuk mind­annyiunk szabad idejét gyarapítja majd. Várjuk leveleiket, címünk: a Nő szerkesztősége, 897 36 Bratislava, Martanovicova 20. A borítékra írják rá: Szabadidő-ötletek.

Next

/
Thumbnails
Contents