Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-07-15 / 29. szám
DÉNES GYÖRGY versei KEDVES GYEREKEK! Ezúttal a rozsnyói (Roznava) Drázus utcai óvoda magyar tanítási nyelvű osztályát mutatjuk be Kuckónkban. Huszonhat kis kortársatok jár ide, tanulja itt a szép magyar beszédet, a verseket, meséket, mondókákat, készül fel az iskolába lépésre. Az óvoda épülete bizony nem csábító, ráférne egy alapos tatarozás, de a gyerekeket ez nem zavarja. Nevelésüket, felkészítésüket az óvónők a nehéz körülmények közt is eredményesen végzik. Jól szerepelnek a gyermekek a városi rendezvényeken, a különböző versenyeken. Legutóbb Balog Beáta a járási képzőművészeti versenyen nyert harmadik dijat. Azok a gyerekek, akik az óvodából a magyar tanítási nyelvű iskolába kerülnek, megállják helyüket. Nyelv- és tárgyismeretük alapos. Igaz, az első pillanatra szegényesnek tűnik az óvoda felszereltsége, csalódást okoznak a polcokra kitett könyvek. De ha kinyílik az ajtófélfába rejtett „könyvszekrény" ajtaja, és előkerülnek a szebbnél szebb könyvek, melyeket egy volt óvodás (most már iskolás) budapesti nagyapja és a nagyapa üzemének dolgozói ajándékoztak a rozsnyói gyerekeknek, nincs ok panaszra. S ahogy a városi nemzeti bizottság iskolaügyi osztályának vezetője, Balogh Gyula elmondta, az év végén tágas polcokra kerülhetnek a raktárban tárolt könyvek és játékok is, mert az osztály a Gottwald utcai óvoda épületében kap tantermet. Szépet, világosat, egészségeset, olyat, mint a járás legtöbb óvodája, hogy Árvái Istvánná és Kosztka Józsefné vezetésével még tartalmasabb, sikeresebb nevelői munka folyhasson Rozsnyó város egyetlen magyar tanítási nyelvű óvodai osztályában. Ciice, Lice, Süvetice Gice, Lice, Süvetice, szépen szól a tengelice, tele a lomb madárral, fölbuzog a madárdal. Gice, Lice, Süvetice, megfájdul az ember szíve olyan szép a vidék. Horhoson a kökénybokor fehér csokor, távolabb az erdő, benne szarka, csergő. A dombon a gyalogút térdig érő fűbe bútt, kergetőzik mezítláb rajta három nyakigláb. Ni, ott meg az agyagbánya, éppen talicskára hányja agyagját a fazekas, karja erős, mint a vas. Itt az anyag szülőföldje, itt terem a mázas bögre, csecses korsó, cifra tál, fütyüllös agyagmadár. Gice, Lice, Süvetice, gyöngyözik hét forrás vize, bogárhátú dombokon, mentaízű szél oson. • • Oregr paripa Taliga, taliga, benne öreg paripa, lóg a feje, álmos, mit csináljunk már most? A taliga tele van, indulni kék, de hogyan, nem mék a ló, nem mék, mit tennének kendék? Haj, nagy a baj, sokkal nagyobb, mint tavaly, a mi öreg paripánk nem mozdítja taligánk. Itt rekedünk Naprágyban, a Vfapráqyi vásárban, elarémált a taliga rúdjánál a paripa.
