Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-01-16 / 3. szám
Statisztikai kimutatások őrzik, világszerte mennyi az írástudatlan; módszereket dolgoznak ki a szakemberek az analfabetizmus felszámolására. Zenei ..analfabetizmusunkról“ nincsenek összegező adatok, csak énekelni nem merő, nem tudó emberek, felnőttek bizonyítják. Pedig szakemberek véleménye, hogy az éneklés megtanulható, ha idejében és helyes módszerekkel oldják fel a gátlásokat, ébresztik fel az éneklés vágyát. A komáromi (Komárno) járás óvónői számára rendezett zeneoklatási szeminárium és bemutató óra indítékait és távlati céljait idézik e gondolatok. Bajnóczy Magda, a hetényi (Chotín) magyar tanítási nyelvű óvoda igazgató pedagógusa, a bemutató óra vezetője tapasztalatait, módszereit adta közre. Meggyőződéssel vallja: — Zenei anyanyelvűnk kultúránk és művelődésünk szerves része. Tudatos megismerése, megismertetése jövőbeli feladataink egyike, szükséges hát, hogy a megismerhető és hozzáférhető oktatási módszerek közül a legjobbakat válasszuk ki, melyek megfelelők népzenei sajátosságaink tolmácsolására. Komensky elvei az anyanyelvű oktatásról a zenetanításban is érvényesek. Tartós tudást, világra nyitottságot csak alapos anyanyelvi műveltségű ember szerezhet. Gazdag népdalkultúrával rendelkező falvakban aránylag jó a helyzet. Az idősebbek sokat énekelnek, a nagyszülőktől még az egészen kicsi gyermek is megtanul néhan; dalt. Az ilyen hagyományokkal nem bíró vidékekei és városainkban azonban gyakran megesik, hogy a óvodában találkozik először élő énekkel a gyermek Nem egy közülük megriad, tanácstalan, keresi a rádiói televíziót, lemezjátszót, mert előbb szokta meg a gép zenét, mint az élő éneket. Pedig az élő ének fontos a kapcsolatteremtés olyan lehetősége, amelyet mindéi szülőnek ki kellene használnia. Az élő ének közvetlei érzelmi kapcsolatot hoz létre, s ez biztonságot ad gyermeknek, megnyugtatja, oldja félelmeit. Régi, cső dálatos szépségű bölcsődalaink is erre tanítanak, s , gyermek igényli ez a finom, áttételes kötődést. Az óvodai közös éneklés elsődleges funkciója mellet anyanyelvfejlesztő is, helyes légzésre, kiejtésre, hang súlyozásra tanít, gyarapítja a gyerekek szókincsét. Az új óvodai nevelési program kéthetenként eg; tanítási óra (30 perc) zenei nevelést ír elő. Az óvónői találékonyságán, hajlandóságán múlik, hogyan és mi kor vésik be a gyermekek a megismert dalt, a má jellegű foglalkozásokon hányszor szerepel kísérőkén az ének. De a szülők felelőssége nem kisebb, rajtuk i múlik, hogy Kodály Zoltán világszerte ismert és alkal mázott módszerének lényegét: a tiszta intonációt é éneklést, a közös éneklés vágyát, a harmóniára törek vést mikor sajátítják el, és elsajátítják-e egyáltalá: gyermekeik. GYURKOVITS ROZÁLIí Zenei anyanyelvűnk 1. Ritmikai gyakorlat 2. A nagyobbak a dalok hangszeres kíséretével próbálkoznak 3. Vonatozás, zongorakisérettel 4. Mozgással összekötve könnyebben sajátítható el a dal egyenletes lüktetése
