Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-07-01 / 27. szám
jobb. Nem attraktív munkahely a tehenészet. Vagy tán több állattenyésztési szakiskolára lenne szükség. Járásunkban 15 mezőgazdasági szakiskola van, de egy sem specializálódott kimondottan az állattenyésztésre vagy éppen a tehenészetre. xxx Bodrogi Erzsébet személygépkocsival jött délben fejni. Egy 21 éves és egy 15 éves gyermek anyja. Most végzi a tanfolyamot. — Kell az — mondja. — Mert jó munka ez, szép a fizetés, és olyan időbeosztás, hogy a falusi asszonynak másra is marad ideje. Otthon van még két disznó, meg ötven aprójószág. Hiába kell ünnepkor is bejönni, így a család dolgát is elvégzem, és majd az unokámra is jut idő. Tavaly volt olyan hónap, hogy nyáron 4300 koronát kaptam, igaz, télen volt, hogy csak ezret. És a jószágot is szeretem, az egyiket a magam nevén hívom, Erzsinek, úgy a kezemhez szokot, hallgat a szavamra is. Tavaly tizennyolcat kellett fejőgépre betörnöm, mert az nem megy csak úgy magától. Nekem sikerült. Ha a férjem jött segíteni, neki elfordultak. Hét éve fejek. xxx Balog Erzsébet öt gyermek anyja. A legidősebb 11 éves, a legkisebb 4. Ö kerékpáron érkezik. Három éve fej. — Az a lényeg, hogy a kereset jó. A férjem is itt dolgozik, összehoztunk annyit, hogy van házunk, mosógép, hűtő, televízió, öt gyerek mellett. Meg a jószágot is szeretem. Jóska, a férjem két tinót nem tud lekötni, mert elmennek a keze alól. Nekem maradnak. Egy meg a szarvával úgy fülön vágott, hogy két hétig fájt a fülem, de megkezesedett. Most tanfolyamra járok, és az új istállóban — azt hiszem — jobb, meg könnyebb is lesz a munka. Mert itt télen fáj a lábam a csizmában. xxx — Tizenhárom tehén van a kezem alatt — mondja Illés Ilona, aki éppen répát kapál, mert ez is olyan munka, ahol munkaerőhiány van, hát kapálnak a fejők is. — Nyáron három-, télen kétezer korona a keresetem. A tejátlagom 3800 liter. Elégedett vagyok ezzel a munkával. Még kirándulni is eljárok, csak jó helyettest kell arra az időre találnom, mert bárkire nem hagyhatom a jószágot. Igaz, fél háromkor kelek és fél kilenckor megyek haza, de van két sertésem, száz aprójószágom, a kertben se lehet tavasztól őszig unatkozni. A lábamat fejés után 10-15 percig pihentetem, majd dolgozok. Sajnos a munkánkat megrontják az italos fejők, mert ha borjas tej kerül a többi közé, az az egészet elrontja. Nemhogy másra költenék a pénzt. Amikor a lányom férjhéz ment, ötvenezer koronáért vettem bútort. Mind a három gyerekemnek van egy-egy negyvenezer koronás bankkönyve. Várom az új istálló, hogy elkészüljön. Ott akarok nyugdíjig dolgozni. Nyugdíj után meg ameddig bírom. Még a lányomat is idehozom, hiába tanult ki üzletesnek, itt a szövetkezetben érdemes dolgozni. xxx Most hordják a tejet Michalovcébe. Mióta leállt a királyhelmeci (Kráf. Chlmec) tejüzem, az van legközelebb. Pedig itt négy jobb tejgazdaság megtermel annyi tejet, mint pl. az egész bártfai járás. A nagygéresiek (VeTky Hores) vagy a bodrogszerdahelyiek (Streda nad Bodrogom) teje majd száz kilométert utazik. xxx — Ezek a tehenek első osztályú tejet 1. Illés Ilona répát kapál 2. A szövetkezet szarvasmarhaállománya 3. Hiszen drágább a szállítás, mint ez c adnak — mondja Bajusz József mérnök, az állattenyésztés vezetője. — Mióta azonban nem Helmecre hordják a tejet, 40 százalékkal kevesebbet vettek át, első osztályúként. A gazdasági vezetés azt latolgatja, hogy a népi ellenőrzéshez fordul. Az is lehet, hogy a tej minőségének romlása a nagy távolságtól van. Mert a tejesautók késnek is néha, a tejeskocsik nem hütöttek, de lehetnek más szubjektív, számunkra ismeretlen okok is... A tehenészet, sajnos, nincs azon a technológiai színvonalon, mint a tejfeldolgozás. Az első termelőszövetkezeti alapszabályzat szerint (1950-tól 1976-ig) a beruházási tervekbe a felettes szervek nem nagyon szólhattak bele. A létesítmények elöregedtek. Ezért van az, hogy aki csak teheti, inkább a növénytermesztéssel foglalkozik. A háztáji gazdaságok is leépültek, az otthoni istállókat átalakították. Most újra kellene indítani a háztáji gazdálkodást, de nem megy zökkenőmentesen. A falusi emberekben, különösen a fiatalabb nemzedékben ki kell alakítani az állatokhoz fűződő jobb kapcsolatot, hiszen az állattenyésztésben már most a munkások felét a cigányszármazásúak teszik ki, akik esetében szakképzettségről alig beszélhetünk. ............................xxx - Ez év elejétől a jövő év végéig tart a tejüzem rekonstrukciója — tájékoztat Lakatos Edit, gazdasági igazgatóhelyettes. - Nem nagy beruházás, kétmilliós. Foltozgatás. Nyaranta 60 000, telente napi 20 000 liter tejet szedünk össze 25 községből és a termelés növekedni fog. Nagyobb feldolgozó kapacitásra lenne szükség, mert a tejet nem lehet raktározni. Egy része kezelés után a tejboltokba megy, a többit feldolgozzuk. Itt már csak sajtkészítéssel fogunk foglalkozni, napi 60 000 4 tejből készítünk majd sajtot. A tejfel, vaj stb. készítést Michalovce veszi át. Nyáron sokkal több a tej. mint télen, ilyenkor szárítósra a tejszárítókon kívül felhasználjuk a felvásárlóüzem keményítőszárítóit is. Ha a tej várakozás közben megsavanyodik, már csak állatok etetésére használható fel. Biológiailag már lehetne a tejtermelést úgy irányítani, hogy télen is nagyobb legyen a hozam, nyáron pedig valamivel kisebb. Ez a műmegtermékenyités lehetősége. xxx Már este van, mikor négy faluval odébb egy volt szövetkezeti elnök ismerősömnél megállók. Még a kávé mellett is a tejről beszélgetünk. Ahogy magyaráz, nekitüzesedik.- A svidníki járásban évi 14 millió liter tejet fejnek, a bardejoviban alig húszat, a michalovcei tejcsarnok a terebesi járásból szállítja a tejet, ez a járás saját tejéből 10 millió litert nem tudott feldolgozni már akkor sem, amikor a helmeci tejüzem még működött. Kapóson (Ver. Kapusany) nincs elég női munkalehetőség, a svidníki járásban lassan befejezik az új tejüzemet Stropkovban. Itt a mezőgazdasági területen alig van tejfeldolgozó, a kaposit már régen leszerelték, amúgy is kicsi volt, a helmecit meg mindig csak toldozgatják. A tej nem szeret utazni, vagy nem jó ha utazik... mert valahogyan kevesebb lett az első osztályú tejföl, pedig az ugyanonnan származik, ahonnan eddig. Talán az a baj, hogy amikor tervezünk, kapkodunk, a csillagokig ugrálunk, úgy is mondhatjuk, a felső tejútig. Pedig csak itt lenn kellene egyszerű, rövid „tejutakat" tervezni. 2880 darab ■ lőréi" Hüll
