Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-06-10 / 24. szám
Kuckó — találkozó KEDVES (NEM CSAK) erseküjväri Óvodások! Hetekig tanultátok a verseket, gyermekdalokat. Nekünk, hogy bemutathassátok, milyen sok szép szlovákiai magyar gyermekverset, mondókát ismertek, tudtok, s a magatok örömére, mert verset olvasni, tanulni, tudni életünk egyik legszebb, legtartalmasabb élménye. A Dél- Szlovákiában élő gyerekeknek szlovákiai magyar költők műveit, s azokat a dalokat, mondókákat ismerni*, melyek dédszüleik ajkán születtek, szülőföldünkhöz kötődésünk, anyanyelvűnkhöz való ragaszkodásunk, hűségünk egyik módja, bizonyítéka. Azért, hogy ezt a műsort betanuljátok, bemutassátok, nemcsak az óvónénik dolgoztak sokat, fáradságot nem ismerve Szombath Mariann igazgatóténi vezetésével, hanem sokkal korábban szüléitek, és a már iskolás barátaitok, ismerőseitek szülei, akik az óvoda megnyitását kérték, azok, akik az óvoda megnyitását engedélyezték, hogy kicsi korotoktól anyanyeiveteken tanulhassatok énekelni, verset mondani, játszani, számolni — élni. Most már szűkén vagytok. Két kis teremben ötvenhaton, hiszen az egész városban ez az egyetlen magyar tanítási nyelvű óvoda. Többre lenne szükség, már azért is, hogy a peremkerületi, lakótelepi kis társaitoknak ne kelljen hajnalban kelni, esőben, hóban, gyalogolni vagy autóbuszon tolakodni. Az óvónénik így is büszkék lehetnek rátok, saját munkájukra, melynek ti vagytok a tükre — büszkék, mert az iskolában jó eredményeket értek el. Nem a Kuckó-találkozó volt az első, reméljük, nem volt az utolsó sem. Folytassátok a találkozásokat, személyes kapcsolatteremtéseket költőinkkel, hogy felnőtt korotokban is tudjátok, hozzájuk, verseik által mindig bizalommal fordulhattok, s rájuk bízhatjátok majd egyszer — bár most nektek biztosan úgy tűnik, nagyon sokára — saját gyermekeiteket is. Aki kicsi gyerekkorában saját népe költészetével ismerkedik meg legelőbb, utána hazai költőink legjobb gyermekverseivel — Simkó Tibor, Tóth László, Varga Imre, Tóth Elemér, Kulcsár Ferenc alkotásain nőnek föl —, örök barátságot kötnek a szép szóval, a jó irodalommal; soha nem szakadnak el anyanyelvűktől. Nagy László felvételei az Érsekújvári (Nővé Zámky) Magyar Tanítási Nyelvű Óvodában készültek. ARANY - EZÜST - BRONZ Az olimpiára kijutnia sem volt könnyű. Mint orvostanhallgatónak mindig egybeestek a vizsgái a válogató versenyek időszakaival. Nem is került be elsőre a csapatba, az edzőtáborba nélküle utaztak. Csak az utolsó válogatási lehetőség után került az utazók közé, amikor a NOB úgy döntött, hogy kiviszik őt is, mivel 1963-ban olyan országos csúcsot lőtt, amely jobb volt a fennálló világrekordnál, tehát valószínűvé vált sikeres szereplése. Jóval a versenyek előtt érkeztek az olimpia színhelyére. Odakint mindennap edzettek, úgy mint otthon. Dr. Hammeri László próbalövései nagyon jól sikerültek. A versenyt is jól kezdte, csak a huszonharmadik lövése lett kilences. Utána még kettő, a többi tízes. Az amerikai Wiggerrel egyformán 597 körrel végeztek. Holtverseny nem volt. Ritkán fordul elő ilyesmi: mindkettőjüknek 15—15 belső tízese volt. Hammeri László javára az döntött, hogy az utolsó tíz lövésből neki 100, az amerikainak 99 találata volt! Négy olimpián vett részt — arany-, ezüst-, bronzérmet és egy nyolcadik helyezést szerzett. Melyik olimpián előzte meg a csehszlovák Hurka a hatvan lövéses fekvőhelyzetű kisöbű sportpuskások magyar olimpiai bajnokát? Tokióban. 1 Mexikóban 2 Münchenben X-▲ — _
