Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-10 / 24. szám

Kuckó — találkozó KEDVES (NEM CSAK) erseküjväri Óvodások! Hetekig tanultátok a ver­seket, gyermekdalokat. Ne­künk, hogy bemutathassátok, milyen sok szép szlovákiai magyar gyermekverset, mon­dókát ismertek, tudtok, s a magatok örömére, mert ver­set olvasni, tanulni, tudni életünk egyik legszebb, leg­tartalmasabb élménye. A Dél- Szlovákiában élő gyerekeknek szlovákiai magyar költők mű­veit, s azokat a dalokat, mondókákat ismerni*, melyek dédszüleik ajkán születtek, szülőföldünkhöz kötődésünk, anyanyelvűnkhöz való ragasz­kodásunk, hűségünk egyik módja, bizonyítéka. Azért, hogy ezt a műsort betanuljátok, bemutassátok, nemcsak az óvónénik dolgoz­tak sokat, fáradságot nem ismerve Szombath Mariann igazgatóténi vezetésével, ha­nem sokkal korábban szüléi­tek, és a már iskolás bará­taitok, ismerőseitek szülei, akik az óvoda megnyitását kérték, azok, akik az óvoda megnyitását engedélyezték, hogy kicsi korotoktól anya­­nyeiveteken tanulhassatok énekelni, verset mondani, ját­szani, számolni — élni. Most már szűkén vagytok. Két kis teremben ötvenhaton, hiszen az egész városban ez az egyetlen magyar tanítási nyelvű óvoda. Többre lenne szükség, már azért is, hogy a peremkerületi, lakótelepi kis társaitoknak ne kelljen hajnalban kelni, esőben, hó­ban, gyalogolni vagy autó­buszon tolakodni. Az óvóné­nik így is büszkék lehetnek rátok, saját munkájukra, melynek ti vagytok a tükre — büszkék, mert az iskolában jó eredményeket értek el. Nem a Kuckó-találkozó volt az első, reméljük, nem volt az utolsó sem. Folytas­sátok a találkozásokat, sze­mélyes kapcsolatteremtése­ket költőinkkel, hogy felnőtt korotokban is tudjátok, hozzá­juk, verseik által mindig bi­zalommal fordulhattok, s rá­juk bízhatjátok majd egyszer — bár most nektek biztosan úgy tűnik, nagyon sokára — saját gyermekeiteket is. Aki kicsi gyerekkorában saját népe költészetével ismerke­dik meg legelőbb, utána ha­zai költőink legjobb gyermek­verseivel — Simkó Tibor, Tóth László, Varga Imre, Tóth Ele­mér, Kulcsár Ferenc alkotá­sain nőnek föl —, örök barát­ságot kötnek a szép szóval, a jó irodalommal; soha nem szakadnak el anyanyelvűktől. Nagy László felvételei az Érsek­újvári (Nővé Zámky) Magyar Tanítási Nyelvű Óvodában ké­szültek. ARANY - EZÜST - BRONZ Az olimpiára kijutnia sem volt könnyű. Mint orvostanhallgatónak mindig egybeestek a vizsgái a válogató versenyek időszakaival. Nem is került be elsőre a csapatba, az edzőtáborba nélküle utaztak. Csak az utolsó válogatási lehetőség után került az utazók közé, amikor a NOB úgy döntött, hogy kiviszik őt is, mivel 1963-ban olyan országos csúcsot lőtt, amely jobb volt a fennálló világrekordnál, tehát való­színűvé vált sikeres szereplése. Jóval a versenyek előtt érkeztek az olimpia színhelyére. Odakint mindennap edzettek, úgy mint otthon. Dr. Hammeri László próbalövé­sei nagyon jól sikerültek. A versenyt is jól kezdte, csak a huszon­­harmadik lövése lett kilences. Utána még kettő, a többi tízes. Az ame­rikai Wiggerrel egyformán 597 körrel végeztek. Holtverseny nem volt. Ritkán fordul elő ilyesmi: mindkettőjüknek 15—15 belső tízese volt. Hammeri László javára az döntött, hogy az utolsó tíz lövésből neki 100, az amerikainak 99 találata volt! Négy olimpián vett részt — arany-, ezüst-, bronzérmet és egy nyolca­dik helyezést szerzett. Melyik olimpián előzte meg a csehszlovák Hurka a hatvan lövéses fekvőhelyzetű kisöbű sportpuskások magyar olimpiai bajnokát? Tokióban. 1 Mexikóban 2 Münchenben X-▲ — _

Next

/
Thumbnails
Contents