Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-20 / 21. szám

■mjr, ypv . A FÜLEKI VÁR TÖRTÉNETE Kedves Gyerekek! Legutóbb a füleki (Fiíakovo) magyar tanítási nyelvű óvodában jártunk, s kor­társaitokat kérdeztük meg, mit tudnak a városról, amelyben élnek. Mag Vero­nika, Nagy Mariann, Maksi Ildikó, Gyom­rai Bélgs, Márkus Tímea, Bari Jóska és a többiek elmondták, hogy van Füleken két gyár, két vasútállomás, a park mö­gött gimnázium, szép, új szlovák óvoda, múzeum és vár. A múzeumban fegyve­reket, régi pénzeket, turbánt, bugyogót is látta, s azt is tudták: a törökök elfog­lalták a várat. . . Kuckónkban most elsősorban nekik szeretnénk örömöt szerezni, az ő szülő­föld-ismeretüket gazdagítani a füleki vár rövid történetével. Aki pedig kedvet kap egy kis történelmi kalandozásra, a szlo­vákiai vármondák olvasására, annak Szombathy Viktor Száll a rege várról várra című könyvét ajánljuk. A Nógrád és Gömör határán épült Fülek várát az okmányok először 1246-ban említik. Fülek vára egy messzire látható bazaltdomb tetején ekkor már állott, s egy hamispénzverő, garázda Fulkó — más néven Falkos — lovag volt a tu­lajdonos. A gazdag Kacsicsok nemzetségének sarja volt, őseire olyannyira büszke, hogy nem is ösmert önmagánál különb urat. Még magát a királyt sem. Mulatott, dorbézolt, kalandra, pénzre éhesen fosztogatott, idegen urak job­bágyait gyötörte, attól vete el maradék jószágát, akinél éppen találta. Egy­szer Hollókő várába vetette be magát, máskor Sőregen mulatozott, ivócim­borákat keresett Somoskőn, haddal támadta meg Ajnácskőt egy szép lány sze­méért. Veszedelmes fiatalember volt. Leginkább mégis Fülek várában szeretett tartózkodni, mulatozni, dőzsölni, holott ebben az időben Fülek vára csupán afféle varjúfészeknek számított, nem pedig annak, amivé később építették az utódok: sasfészeknek. Mégis ebben a fekete kősziklába emelt kővárban érezte jól magát. Saját nevéről nevezte el Füleknek. Volt, aki a várat Falkos várának hívta, volt, aki Fulkó lovagénak. — Falkos fülei mindig meghallják, valahányszor víg cimborák gyűlnek össze valahol — mondogatta elégedetten —, de nemcsak a sípok, a táncok muzsikáját hallják meg Fülek fülei, hanem a szarvas bőgését, őz sivítását, farkas üvöltését is. Mert a lovag mindenekfölött a vadászat mulatságát kedvelte. Lovon nyar­galva kergetni az őzet, futni szarvas után az erdők mélyében, nyúlra uszítani kopót, rókára agarat, dárdával, késsel döfni le vaddisznót, titkon meglepni farkastanyát. Még medvét is űzött a Polyána rengetegében. íjának egyetlen pendítésével szedte le az ég alól az ölyvet, érte utol nyilával a haraszt kö­zött menekülő nyestet. Béla király 1246-ban elkobozta tőle a várat, s Fülek királyi vár lett. Tu­lajdonosai később is sokszor változtak. Volt 1300 táján Csák Mátéé, majd a Ráskay, a Perényi, a Bebek családé. 1435-ben, a huszita háborúk kitörésekor megerősítették. 1551-ben Bebek Ferenc épített hozzá egy alsó várat s hatal­mas ágyútornyot; ez a torony ma is áll, ez teszi messziről is jellegzetessé Fü­lek várát. Fontos magyar végvár volt a törökök ellen, a török 1554-ben még­is bevette, s negyven évig ült a várban. Fülek ekkor egy bég parancsnok­sága alatti szandzsák (járás) központja volt. 1593-ban kergették ki a várból a törököt, s azután 1686-ig, a töröknek Budáról való elűzéséig egyik legfon­tosabb végvár is maradt a török ellen. 1605-ben Bocskai István fejedelemé volt Fülek vára, s ekkor kezdte fénykorát élni Fülek: 1606-ban visszakerült a király kezébe, s a következő évtizedek jelentették Fülek dicsőségét. A XVII. század folyamán Bosnyák Tamás, Rhédey Ferenc és Wesselényi Ferenc, a Széchy Mária kezét Murány várával együtt elnyerő nádor volt a vár pa­rancsnoka. Ebben az időben, évtizedekig, Füleken tartotta Nógrád, Heves és Pest megye a megyegyűléseket, mert az illető megyék nemesei a török elől Nógrádba, Gömörbe menekültek. Fülek várát állandóan bővítették, erősítet­ték. 1682-ben itt kiáltották ki Thököly Imre erdélyi fejedelmet Magyaror­szág királyává, a trónt azonban sosem foglalhatta el. Még ugyanabban az évben fel is robbantatta Thököly Imre Fülek várát, s azóta a vár romokban áll. Csak néhány fala, tornya emlékeztet a régi dicsőségre. Fülek történetének egyik hősi alakja volt gróf Koháry István várkapitány, a költő, aki egy ideig Thököly Imre munkácsi fogságában is senyvedett, mert hű maradt ki­rályához. Kiszabadulván, nehéz harcok múltával Fülek vára alatt építtetett magának kastélyt, hogy ott pihenjen meg. Ezért vált Fülek a Koháry-Coburg­­uradalom egyik központjává is. SPORTÉLET A JÁRÁSBAN Kezdjük a spartakiáddal, amely pillanatnyilag a legnépszerűbb országos sportesemény. A Járási Testnevelési Szövetség titkárától tudtuk meg, június elsején a járási bemutatón 4900 tornász lép pályára. Kétszázötven szülő-gyermek páros lesz, az is öröm, hogy legalább tizedrészben apák végzik a gyakorlatot a kicsinyekkel. Prágába, az országos bemutatóra 743-an jutnak el a losonci járás­ból. A spartakiád minden alkalommal lendít a járás sport- és kultu­rális életén. A köztes években hanyatlik a testnevelés iránti érdek­lődés. Tán az anyagi támogatás hiánya miatt is. 1975-ben változott a helyzet. A járás politikai és gazdasági vezetői nagyobb összeget szabadítottak fel a sporttevékenység támogatására, s ezt az ered­mények is tükrözik. Fellendült az erőnlét-biztositó gimnasztika, a turisztika. Szabadfogású birkózásban a férfiak az I. ligában sze­repelnek, a női kézilabdacsapat a II. ligában, és most kezd hallatni magáról a női tekecsapat is. Persze, nem elég az anyagi támogatás, lelkes sportvezetők is kel­lenek. A nők közül meg kell említeni Kovácová Aurélia, Szalay Mária, Schullerová Gabriella, Oláh Magda, Hrdlicková Éva nevét. Egy sportágban olimpiai kerettagja is van a járásnak. Az atlétiká­ban országos viszonylatban elért eredmények hordozói közt a sport kedvelői többször olvashatták már Melicherová Ludmila, Suleková Éva vagy a Dora testvérpár, Ági és Bea nevét. Egyikük, 1975-ben a spartakiádserlegért vívott ifjúsági versenyen, tizennégy évesen 505 cm-t ugrott és a verseny győztese lett. Most kitűnő eredmény­sorozatával bejutott a csehszlovák olimpiai keret tagjai közé. KÉRDÉSÜNK: Hogy hívják azt a losonci származású távolugrónőt, aki jelenleg az olimpiai csapattal Moszkvába készül? MELICHEROVÁ LUDMILA 1 SULEKOVÁ ÉVA 2 DORA ÁGOTA X

Next

/
Thumbnails
Contents