Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-05-14 / 20. szám
A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő-helyettesek: NESZMÉRi SÁNDOR JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Szerkesztőségi titkár: DUSZA ISTVÁN Grafikai szerkesztő: SCHREIBER KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata, 897 19 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség 897 36 Bratislava, Martanovicova 20, Telefon: központ: 585 02, titkárság: 585 19, főszerkesztő: 549 25 - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat - Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,30 Kcs. - Külföldi megrendelések: a Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedíció a dovoz tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám 6, Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 180.— Ft. — közületi 220.— Ft. Csekkszámlaszám MNB 215— 96162 - A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciarne, n. p., 042 67 Kosice, Svermova 47. indexszám: 49413. Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon NAGY LÁSZLÓ felvétele Nagyszabású, színpompás ünnepségeken ünnepelte meg hazánk népe május elsejét, a világ dolgozóinak ünnepét. Felszabadulásunk 35. évfordulójának havában büszkén és örömmel emlékezhettünk a megtett útra, idézhettük a régi, tiltott májusi felvonulásokat, az előttünk járó nemzedékek hősi harcát, s számba vehettük fejlett szocializmust építő társadalmunk eredményeit, sikereit. Eredményeink, szabadságunk ünneplése egyúttal békemanifesztáció is volt, úgy, mint a világ sok más részében. Mert a fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulóját a világ haladó erői velünk együtt ünnepük, s velünk együtt óhajtják a békét, a szabad építőmunka lehetőségét is. Velünk együtt tiltakoznak a carteri imperialista-militarista körök hidegháborús törekvései és háborús uszításai ellen. Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára mondta ünnepi beszédében: „Tanúi vagyunk annak, hogy a világreakció meg akarja semmisíteni az enyhülés eredményeit, saját javára akarja megváltoztatni az erőviszonyokat és meg akarja állítani a forradalmi világfolyamatot. Ezért a békéért felemelt hangunknak az eddiginél energikusabban, még elszántabban kell zengenie." Színpompás, nagyszabású rendezvényeken jutott újra kifejezésre pártunk és népünk egysége, akarata, törekvései: békében és egységben építeni szocialista hazánkat, békében és szolidárisán élni a világ minden dolgozójával, haladón gondolkodó emberével. Nyolcvannyolc évesen, hosszú, súlyos betegség után halt meg Josip Broz-Títo. Jugoszlávia népével együtt gyászolja őt a világ haladó, békeszerető emberisége. A horvátországi Kumrovacban született 1892. május 25-én. Tizennyolc évesen háborúellenes propaganda vádjával kerül először a bíróság elé. Előbb bebörtönzik, majd a frontra küldik, ahol súlyos sérüléssel esik orosz fogságba. így aktívan részt vehet az Októberi Forradalomban, harcolhat azokért az eszmékért, amelyek meghatározzák minden tettét, politikai, katonai tevékenységét, emberi cselekedeteit. A két világháború közt a Jugoszláv Kommunista Párt és a nemzetközi munkásmozgalom vezető egyénisége. 1935- 1936-ban a Kommunista Internacionálé Titkárságán dolgozik, illegálisan tér vissza hazájába, ahol 1937-ben megválasztják a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottsága Főtitkárának. A második világháború idején neve a fasizmus elleni harc szimbóluma. 1941-től áll a fasisztaellenes, nemzeti felszabadítási harcok élén hazájában, s a szovjet hadsereg oldalán vonul be csapataival a felszabadított Belgrádba. Élete szorosan kapcsolódik a szocializmus építéséhez Jugoszláviában. Elvhű, igaz kommunistaként szolgálja hazáját, a nemzetközi munkás- és békemozgalmat. Munkásságát több magasfokú kitüntetéssel értékelik, közte a Lenin-renddel és az Októberi Forradalom Renddel. A BÉKE ŐREI HUSZONÖT ÉVE, 1955. MÁJUS 14 én ÍRTÁK ALÁ NYOLC SZOCIALISTA ORSZÁG KÜLDÖTTEI A VARSÖI SZERZŐDÉST Lenin egyik alaptézise, hogy a szocialista forradalmat, annak vívmányait meg kell védeni. A történelem pozitív és negatív példákkal igazolja e lenini elv igazságát. A háborúból győztesen kikerülő fejlett országok intervenciós csapatai törtek a fiatal szovjet államra századunk második évtizedének végén. Az új — osztályszempontokat figyelembe vevő — elyek alapján szervezett Vörös Hadsereg megvédte a nép forradalmát, annak vívmányait. Néhány évtizeddel később ugyanez azért nem sikerült a chilei népnek, mert az amerikai imperializmus által támogatott reakció ellen nem a népet szolgáló hadsereg vette fel a harcot, a hadsereg vezetői nem azonosultak a népek forradalmával, eszméivel. Lenin alaptézise érvényesült akkor is, amikor Varsóban megalakult az a katonai védelmi szerződés, amelynek huszonöt éves múltjára visszatekintve írhatjuk le: a béke őre. A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés már első cikkelyében nemes szándékról tesz bizonyságot: „A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának megfelelően nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől vagy az erő alkalmazásától, és pemzetközi vitáikat békés eszközökkel oly módon oldják meg, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét és biztonságot.“ A szocializmus, a béke megvédésére alakult ez a katonai szervezet olyan időszakban, amikor a hidegháború, sőt a második világháború után kialakult politikai helyzet megváltoztatását szorgalmazó elméletek szabad teret kaptak. Olyan időszakban, amikor konkrét lépések követték az USA akkori külügyminiszterének, John Foster Dullesnek 1950-ben megjelent könyvében kifejtett elméletét: „Németország nagy tromf lehet a Nyugat kezében. Azáltal, hogy Nyugat-Németországot bevonja hatalmi körébe, előretolt stratégiai állást szerezhet magának Közép-Európában, amellyel alá lehet aknázni a Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon és más szomszédos országokban levő szovjet-kommunista katonai és politikai pozíciókat.“ Olyan időszakban, amikor az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, a NATO-nak a tagja lett az NSZK (1954), amikor sokasodtak a támadások a szocialista országok ellen, nem csitultak a hidegháborús hangok, amikor a háború veszélye fenyegetett. A Varsói Szerződést aláíró országok — Bulgária, Cséhszlovákia. Lengyelország. Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió (a nyolcadik ország. Alhánia 1968-ban bejelentette kilépését a Szerződésből) — olyan szilárd internacionalista. politikai-katonai szövetséget holtak létre, amely a szocialista állami szuverenitást védelmezi a közös ellenség támadásaival szemben. Olyat, melynek tagjai az őszinte együttműködés szellemében készek részt venni minden nemzetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság biztosítása. A Varsói Szerződés huszonöt éves történelme folyamán több alkalommal és módon igazolta békés szándékát, az alapokmányában leszögezettek betartását. 1966-ban a Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé újra hangsúlyozta a szerződésben is megfogalmazott gondolatot, hogy a Varsói Szerződés megszűnik, ha a NATO-t feloszlatják és a katonai csoportosulások helyét európai kollektív biztonsági rendszer foglalja el. Nagy jelentőségű volt, s újra az említett alapeszmét igazoló az a felhívás, amelyet a Politikai Tanácskozó Testület 1969-es budapesti ülése intézett Európa országaihoz, hogy tartsanak összeurópai értekezletet a béke és biztonság kérdéseinek megvitatására. És folytathatnánk a sort a bécsi, a genfi tárgyalásokon tett javaslatokkal, a Varsói Szerződés tagállamainak 1978-as Moszkvai Deklarációjával, Leonyid Iljics Brezsnyev 1979-es berlini beszédével. A negyed százada alakult internacionalista védelmi szerződés a békeharcosok fő támasza, a jelenlegi politikai helyzetben létezése küldetés, tevékenysége e küldetés őszinte tartalmi kitöltésének igazolása. —ns—
