Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-07 / 19. szám

fl|^|i]SZflKflCSKÚNYVÉBE SZOMBATI EBÉD: pirítottzöldség-leves májas galuskával, marosszéki to­­kány burgonyával, gyümölcs. VACSORA: savanyú sertésszív és tüdő. VASÁRNAPI EBÉD: csirkeaprólék-leves. paprikás csirke, galuskával vagy párolt rizzsel, zöldsaláta, kapros­túrós lepény, alma. VACSORA: zöldbabfőzelék tükörtojás­sal vagy virslivel, befőtt. PIRÍTOTTZÖLDSÉG-LEVES MÁJGALUSKAVAL Tetszés szerinti mennyiségű leveszöld­séget apró kockákra vágunk és forró vajon kissé megpirítjuk. Ráteszünk egy kiskanál pirospaprikát, majd megsózzuk, felengedjük csontlével (ha nincs, egy-két leveskockát teszünk bele). Amikor a zöld­ség megpuhult, májas galuskát főzünk bele. SAVANYÚ SERTÉSSZÍV ÉS TDDÖ A belsőségeket tisztára mossuk, össze­vágjuk és sós vízben 1—2 babérlevéllel megfőzzük. Mikor kihűlt, vékony csíkokra vágjuk. Vöröshagymát üvegesre fonnyasz­­tunk, rátesszük a belsőséget, sóval, ma­joránnával, borssal, szardellapasztával és mustárral ízesítjük. Barna rántást ké­szítünk, amelynek zsírjában egy kanál porcukrot pirítottunk. Paprikát szórunk rá. pár pillanatig pirítjuk, majd felereszt­jük a kihűlt lével, amelyben a hús főtt. jól összekeverjük, egy kevés ideig még forraljuk, ecettel vagy citrommal ízesít­jük. Amikor a húsok megpuhultak, tej­föllel ízesítjük és még egyszer felforral­juk. Köríthetjük tejfölös zsírban megfor­gatott zsemlegombóccal, knédlivel. TÚRÓS LEPÉNY Hozzávalók: 30 dkg liszt, 16 dkg vaj, 8 dkg cukor, 3 dkg morzsa, 1 dl tejföl, 1 egész tojás, só, reszelt citromhéj; töltelék: 50 dkg túró, 2 dl tejföl, 12 dkg cukor, 4 tojás, 2 zsemle, 4 dkg mazsola, kapor. A lisztet, vajat, cukrot, 1 tojást, citrom­héjat, tejfölt, egy kis sót jól összegyú­runk és kissé pihentetjük. Közben elké­szítjük a tölteléket. Az áttört túrót tej­föllel, cukorral, tojássárgájával, mazsolá­val, az apróra vágott kaporral, ha híg­nak találjuk, egynapos, lehámozott, apró kockákra vágott zsemlével összekeverjük és hozzávegyítjük a fehérjéből felvert kemény habot. Az összegyúrt tészta felét ceruzavastagságúra kinyújtjuk, tepsire tesszük és félig megsütjük. Ezután meg­szórjuk mazsolával, rákenjük a túrótölte­léket, és beborítjuk a tészta másik felé­vel. Tojással megkenjük, mérsékelten meleg sütőben megsütjük. Szeletelés előtt beszórjuk vaníliás cukorral. GYORSVACSORAK PAPRIKAS CSIRKE A megtisztított, megmosott csirkét fel­daraboljuk. A kisebb csirkét négy darab­ra, a nagyobbat nyolc darabra vágjuk. A finomra vágott hagymát felhevített olajban aranysárgára pirítjuk, megpapri­kázzuk és azonnal felöntjük egy kevés vízzel. Beletesszük a csirkét, megsózzuk, elkeverjük és fedő alatt lassú főzéssel, rövid lében pároljuk. Időnként megnéz­zük, és ha kell, felöntjük. Ha majdnem puha. liszttel simára kevert tejfölt öntünk hozzá, óvatosan elkeverjük és puhára pároljuk. Köretnek galuskát vagy sós burgonyát adhatunk. ZÖLDBABFŐZELÉK Világosbarna rántást készítünk, hozzá­adjuk a finomra vágott vöröshagymát, ezzel kissé megpirítjuk, majd finomra vágott fokhagymát, pirospaprikát teszünk bele. Hideg vízzel felengedjük és bele­teszünk egy üveg konzervbabot. Jól fel­forraljuk, behabarjuk sűrű savanykás tej­föllel, még egyszer felforraljuk, sóval, cukorral, ecettel ízesítjük. Tükörtojást vagy virslit teszünk a tetejére. PARAJOS SERTÉSKARAJ Negyed kiló fagyasztott spenótot sós vízben megfőzünk (csak annyi víz legyen rajta, hogy sűrű pépet kapjunk). Kikent tűzálló tálba tesszük, ráhelyezzük a vé­kony kisütött karajszeleteket. Bechamelt öntünk rá, két tojás keményre vert hab­ját tesszük a tetejére, meghintjük reszelt sajttal és pirosra sütjük. Sós krumplival tálaljuk. ERDÉLYI HÚS A marhahúst olajban megpároljuk. Ha puha, két áztatott és kinyomott zsemlé­vel kétszer átdaráljuk, mustárral, sóval ízesítjük és jól összekeverjük. Kikent tűz­álló tálba halmozzuk kúp alakban, kis olvasztott vajjal meglocsoljuk és tejföllel kevert paradicsompürével leöntve kisüt­jük. Sajttal meghintve tálaljuk. TÍZÓRAIRA - UZSONNÁRA FOSTÖLTHALAS KENŐ Hozzávalók: 1 füstölt hal, 1 vörös­hagyma, 2 főtt krumpli, 100 g vaj, 1 cit­rom, egy kis víz, petrezselyem zöldje. A füstölt halat megtisztítjuk, a csonto­kat kivesszük, és a halat karikákra vág­juk. Mixerbe tesszük, ráöntünk néhány kanál vizet, hozzáadjuk a szeletekre vágott főtt krumplit és jól összekeverjük. A vajat simára keverjük, majd hozzá­adjuk a kenőt, citromlével ízesítjük. A te­tejét megszórjuk apróra metélt petre­zselyemzölddel. RETKES KENŐ Hozzávalók: 1 csomag hónapos retek, 1 ömlesztett sajt, 50 g vaj, só, kb. 3 ka­nál tej, metélőhagyma. A retket megmossuk, felébe vágjuk és a tejjel kimixeljük. Apránként hozzá­tesszük az ömlesztett sajtot és a vajat, megsózzuk és rövid ideig mixeljük. A megkent kenyeret megszórjuk metélő­hagymával. / » \ „Levelezőink ^ ^ ^ ^ 'm írjak ÜNNEPEINK A szocialista társadalom legfőbb értéke az ember. A szocialista társadalomnak olyan emberre van szük­sége, aki határozott gondolkodással, mély odaadással küzd a szocializmus ügyéért. Tehát olyan emberre, aki hisz a természetben, a természeti törvényekben, de képes átalakítani a természetet, felszámolni tudatában és gondolkodásában a vallás, a maradiság, a babona csökevényeit, új ismereteket keresve építeni ki gazda­gabb életet.- A polgári ügyek testületének egyik alapvető fel­adata a világnézeti nevelés, küldetése, hogy új, szocia­lista hagyományokat alapozzon meg. Tevékenységük­ben az ember mély érzelmi sajátosságaiból indulunk ki, erre építjük munkánkat — mondja Lóska Ilona, a tor­naijai (Safárikovo) vnb anyakönyvvezetője, a polgári ügyek testületének titkárnője. — Minden munkánkat felsorolni is nehéz, de vegyük például a polgári teme­téseket. Az utolsó tiszteletadásnál testületünk méltó­képpen búcsúztatja a távozót, s a hozzátartozók kéré­sére egyre több a polgári szertartások száma. Csopor­tunk tizenöt állandó taggal dolgozik, féléves terveket dolgozunk ki; rajtunk kívül azonban nagyon sok a szer­tartások esetenkénti résztvevője, szereplője. Kulturális és társadalmi szervezetek amatőr mozgalmainak tagjai, szavalok, énekkarok, éneklőcsoportok, szónokok működ­nek együtt velünk; munkások, iskolások. A lakosság igényli munkánkat, és jól is fogadja. Minden szertartást esztétikailag igényesen bonyolítunk le, s a kultúrműsort úgy állítjuk össze, hogy az esemény örökre emlékezetes maradjon. A vnb dísztermében, amely a környék egyik legszebb ilyen létesítménye, he­tente 2-3 házasságkötést és ugyanennyi névadó ünnep­séget rendezünk. Az újszülöttek köszöntésekor a szülők munkahelyéről is meghívunk néhány embert. S még valami: nem csoportos névadókat rendezünk, nekünk minden gyerek, minden szülő fontos, úgy üdvözöljük, fogadjuk magunk közé őket, hogy ezt érezzék is. Anya­nyelvűnkön tolmácsoljuk jókívánságainkat, útnak indító szavainkat, tanácsainkat. így szól hozzájuk a versmondó, így énekelnek nekik. A házasságkötéseknél is ezt a gya­korlatot követjük, bár nem ritka eset, hogy a házasodok kívánságára két nyelven folyik a szertartás. Szocialista hagyományaink megalapozásában én ezt a gyakorlatot nagyon fontosnak tartom: az ünnepelt megbecsülését fejezi ki. És eredménye is van. Az évről évre javuló statisztika azt mutatja, hogy rendezvényeink kivitelezése egyre jobb, nevelömunkánk egyre eredményesebb. Munkánk része a házassági tanácsadás, melynek keretében ismertetjük a fiatalokkal az erre vonatkozó törvényeket, a felek jogait és kötelességeit. — Névadókról, házasságkötésekről beszéltünk, vannak kialakulóban más területeken is olyan szokások, ame­lyek az egyén és társadalom szempontjából egyaránt fontos eseményeket tesznek emlékezetessé? ... — Igen, például a személyazonossági igazolványok ünnepélyes átadásának már szép hagyománya van, s természetesen ez sem múlhat el ide illő műsor nélkül. Márciusban és szeptemberben kis ajándékkal és mű­sorral bocsátjuk útra a bevonuló fiúkat. Ezek a rendez­vények általában az ifjúsági klub segítségével zajlanak. A vnb dísztermében köszöntjük a trencíni ruhagyár helyi üzeme szaktanintézetének végzős növendékeit, s mi szervezzük a SZISZ-tagok fogadalomtételét az elesett hősök emlékművénél, és évente háromszor a kiváló pionírok marxista-leninista hűségesküjét. Ezek a kollek­tív ünnepeink. De számos esetben ünnepelünk egyéni, családi jubileumokat, köszöntjük városunk legidősebb polgárait, a nyugdíjba vonulókat, az aranylakodalma­sokat. Odafigyelünk az emberekre, s ez a figyelmesség örömet szerez nekik. Meg bizalmujcat is növeli. Ennyi munkát aligha bírna egyetlen ember, és sike­rei is kisebbek lennének a legközelebbi, leghűségesebb segítőtársak - Grébecz Erzsébet, Okos Éva, Balog Ali­­ca, Brauer József — nélkül, akik a polgári szertartások kulturális részét szervezik. Mert „bármennyire hordozzuk is magunkban a csa­lád, az otthon melegét, nem lenne elég, ha mellette nem volnának olyan ünnepeink, amelyek szélesebb értelemben kötnek össze bennünket, ünnepeink, ame­lyek erősítik hovatartozásunkat, szülőföldünk, kultúránk egy részét jelentik. Ha nem lennének emberek, akik azon fáradoznak, hogy ezek az ünnepnapok az emberi kapcsolatok széttéphetetlen láncszemei legyenek". GARAI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents