Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-09 / 2. szám

m SZAKÁCSKÖNYVÉBE Lapunk idei első számától kezdve szeretnénk háztartási rovatunkat még változatosabbá tenni azzal, hogy megkérdezzünk egy-egy közismert sze­mélyiséget: nála mi fő a fazékban? Tovább gyűjt­jük azonban a Nő szakácskönyvébe olvasóink re­ceptjeit. örülnénk, ha az étel- és süteményrecep­tek mellett ízletes, könnyen elkészíthető, vitamin­dús kenők vagy más, két szelet kenyér közé valók leírását is elküldenék. A közölt recepteket a jö­vőben is honoráljuk. MIT FŐZZÜNK A HÉT VÉGÉN? Szombati ebéd: Marhahúsleves, tűzdelt ürücomb, hasábos főtt burgonya, vegyes­saláta, gyümölcs. Vacsora: Főtt marhahús, tejfeles para­dicsomos kápasztafőzelék, alma. Vasárnapi ebéd: Zöldséges csirkeapró­­lék-leves, töltött csirke, párolt zöldbab és zöldborsó, rácsostészta vagy kompót. Vacsora: Rostonsült sertéscomb, párolt vöröskáposzta, tea. TŰZDELT ÜRÜCOMB Az ürühúst jól megtisztítjuk a faggyútól, és ece­tes, babérleveles vízzel leforrázzuk. A forrázzóvíz­­ben addig forgatjuk a húst, amíg a víz gőzölög. Ezután hideg vízzel leöblítjük, és megtűzdeljük füstölt szalonnaszeletekkel. Egy gerezd fokhagy­mát sóval deszkán elnyomjuk, ezt sütés közben az ürü levébe tesszük. Tűzálló edénybe zsírt teszünk, felforrósítjuk, beletesszük a húst és fedő nélkül minden oldalán pirosra sütjük. Tetejére 1—2 fél­bevágott hagymát teszünk, felengedjük csontlével vagy vízzel, és fedő alatt takaréklángon puhára pároljuk. A húst csak akkor sózzuk meg, amikor már félig kész. Ha a húst megfordítjuk, a hagymát mindig tegyük a tetejére. Mire elké­szül, a hagyma eltűnik, leve, íze belesül a húsba. TEJFELES PARADICSOMOS KÁPOSZTA A fejes káposztát megtisztítjuk, megmossuk, metéltre vágjuk, és forrásban levő kevés sós víz­ben megfőzzük. Világosbarna rántást készítünk, hozzáadunk egy fej finomra vágott vöröshagymát, kissé megfonnyasztjuk és félretesszük. Ha a ká­poszta megpuhult, hozzáadjuk a paradicsompürét (vagy egy fél liter házilag készített paradicsom­levet), felforraljuk, majd berántjuk, s egy kevés cukrot is teszünk bele. Végül tejfellel ízesítjük. ROSTONSÜLT SERTÉSCOMB Elkészítési ideje fél óra. Ötször öt centiméteres hússzeleteket vágunk, megsózzuk, megborsozzuk és feltűzdeljük nyársra vagy hurkapálcikára. Roston vagy serpenyőben olajon mindkét oldalán pirosra sütjük. Finomabb a hús, ha sütés előtt olajjal be­kenjük. RÁCSOS TÉSZTA . 40 dkg lisztet, 20 dkg vajat, 15 dkg porcukrot, 10 dkg őrölt diót, kevés szódabikarbónát, csipetnyi sót tejfellel vagy tejjel lágy tésztává gyúrunk. Há­romnegyed részét tepsibe tesszük, megkenjük ba­rack- vagy ribízkeízzel. A maradék tésztából rá­csot készítünk. Három tojásból piskótatésztát ke­verünk és ráöntjük a rácsra. Forró sütőben, ha a teteje már nem tapad, zsírpapírral letakarjuk, és mérsékelt tűznél készre sütjük. Csak akkor sze­leteljük, ha kihűlt. GYORS VACSORÁK RAKOTT BURGONYA TÚRÓVAL Hozzávalók: másfél kiló burgonya, 10 dkg zsemle­­morzsa', 30 dkg túró, 2 dl tejföl. 15 dkg füstölt sajt, bors, 3 tojás, só. A megfőtt burgonyát és tojásokat karikákra vág­juk. A lereszelt sajtot túróval, tojással összekeverjük, és fűszerezzük. Kizsirozott tűzálló tálat kibélelünk a fel­szeletelt főtt burgonyával, erre tesszük a tölteléket, majd a többi burgonyaszelettel lefedjük, tejföllel, zsemlemorzsával beszórjuk és átsütjük. VELŐS MÁJ BURGONYÁVAL A sertésvelőt hagymás pirospaprikán megpirítják, lecsót teszünk bele és fűszerezzük, sóval, borssal. Hagymás tört burgonyát készítünk, palacsinta-sütőbe tesszük és addig pirítjuk, míg az alja odasül. Tálra tesszük, mellé a hirtelensült májszeleteket és a májra a hagymás velőt. Salátával körítjük. HAJDÚKÁPOSZTA Egy evőkanálnyi zsíron megfonnyasztunk egy fej apróra vágott hagymát, adunk hozzá egy kávéskanál­nyi félédes pirospaprikát és fél kiló savanyúkáposz­­tót. Erős tűzön, lábasban jól megforgatjuk és főtt, füs­tölt kolbásszal tálaljuk. TOJÄSGULYAS Egy fél apróra vágott hagymát zsíron megfonnyasz­tunk, megszórjuk pirospaprikával, elkeverjük egy ke­vés lecsóval, paprikapürével, vegetával vagy gulyás­­krémmel ízesítjük és egy kevés vízzel föleresztjük. Be- Iskarikázunk két pár zsírban átsütött virslit és-4—5 főtt tojást. Keverés nélkül, csak a lábast mozgatva az egészet átforrósitjuk. TÍZÓRAIRA, UZSONNÁRA TÚRÓKRÉM Friss, áttört tehéntúrót, tejszínt vagy vajat, pár szem törött köménymagot, csipetnyi fűszerpaprikát ke­vés darált sonkával vagy párizsival összekeverünk. HÚSKRÉM Maradék sülhúst megdarálunk, adunk hozzá apró­ra vágott petrezselyemzöldet, ízlés szerint házi papri­­kapürét vagy paradicsompürét, pecsenyezsírral vagy vajjal jól összedolgozzuk. Kifagyasztva kenjük a ke­nyérre. r/ s • ✓ Az 1979. év a gyermekekről való fo­kozott gondoskodás jegyében telt. Kö­zös törekvéseink, célkitűzéseink, nem egy esetben anyai érzéseink a gyer­mekotthonok lakóihoz vezettek el ben­nünket. Megtettük ezt persze más­kor is, de most talán többször, és gát­ló körülményeinket hamarabb meg­oldva igyekeztünk adni törődésünkből — nem saját gyermekünknek — a gyerekeknek. — „Néni, gyertek máskor is! — így búcsúztak az oldalfali (Stránske) gyer­mekotthon lakói a kelenyei (Kleftany) asszonyoktól, akik decemberben újra meglátogatták őket. Ajándékot, játé­kokat, ruhát, édességet vittünk nekik — írja JÁMBOR VALÉRIA —, és egy kis örömöt, meleget. Mert az otthon lakói minden érkező felnőttben szü­leiket várják, akiknek megmutathat­ják rajzaikat, kézimunkáikat, ügyessé­güket, akiktől elismerést kaphatnak. Lukács Erriilné, a harmincnyolc gyer­mek „anyukája”, ezért örül a látoga­tóknak. Az anyagi gondoskodás, az, hogy a gyerekek maguk választhatják ki ruháikat és egyéb holmijaikat, a szülő-gyermek kapcsolat érzelmi részét nem pótolja. Sokszor elmondtuk már, elkoptattuk, hogy egy-egy ilyen láto­gatás megrendítő, az élő szülők „ár­váinak" sorsa, a gyermeket elhagyó „anyák, apák” magatartása felháborí­tó, mégis az az érzés motoszkál ben­nünk hetekig. Mert a gyerekek ra­gaszkodása, örömszerzési igyekezete, hívó szava közös felelősségünkre fi­gyelmeztet; gyakori, rendszeres láto­gatásokat eredményez. Társadalmunk megteremtette a gyermekek gondtalan életének feltételeit, s bizony elszomo­rító, hogy egyének felelőtlensége miatt sok még a boldogtalan gyermek.” A gyermekév deméndi (Demandice) záróakciójáról ír levelében BELÁNYI JÁNOS: „A deméndi magyar tanítási nyel­vű iskola tanulói 1979-ben sok elő­adás, pionírfoglalkozás keretében is­merkedtek a kapitalista és fejlődő or­szágokban élő gyermekek sorsával, valamint a szocialista társadalomban élő gyerekek lehetőségeivel, jövőjével. Stancík Éva pionírvezető ezeket az előadásokat filmvetítéssel kötötte ösz­­íze. A tanulók közé elment Stutika Gyula, a hnb elnöke is, hogy beszél­gessen velük a felszabadulás óta el­telt idő eredményeiről, a távlaté ter­vekről, a falu alakulásáról. Megkö­szönte nekik, hogy a nyári szünidő­ben segítettek az új óvoda építésénél. A nemzetközi gyermekév alkalmá­ból az iskola tanulói Bállá Lajosné pedagógusok vezetésével kultúrműsort készítettek, melyet a helyi művelődé­si házban Is bemutattak." Érsekújvárod (Nővé Zámky) kiállí­tással zárták a gyermekév akciók so­rát. A jnb nőszervezete a járás böl­csődei dolgozóinak és a művészeti nép­iskola vezetőjének bevonásával „Az élet szépsége, az otthon melege” cím­mel rendeztek kézimunka- és gyer­­mekrajz-kiállítást. USIAK ANNA le­veléből tudjuk, hogy szülők, tanítók készítették és rendezték el a házilag készített gyermekjátékokat, bölcsődei, óvodai segédeszközöket, a hímzett; kö­tött és horgolt gyermekruhákat. A művészeti népiskola tanulóinak raj­zai meghitté, vidámmá tették a tárla­tot, melyet Cyril Hrcka, a jnb titká­ra nyitott meg. A több mint négyszáz kiállított darabot sokan nézték elis­meréssel, különösen Horváth Lídia tanítónő képeit, melyek a kiállítás eszméjét sugározták: a munka és sze­retet emberformáló szépségét. Eredményes munkát végez. Príboj Ilona deméndi (Demandice) la­kos négy felnőtt gyerek édesanyja, öt­venöt éves dolgozó nő, a hnb irodahelyi, ségeit takarítja. A helyi CSEMADOK alapszervezet vezetőségi tagja, a szín­játszókor és a női éneklőcsoport aktív résztvevője. Harmadik éve ő a szín­játszó- és folklórcsoport vezetője, segí­tőtársával, Kajasz Júliával sikeresen készítik elő a csoportok fellépéseit. Nemcsak falujában és a környéken tapsolhattak a rendezésében előadott színműveknek (J. G. Tajovsky: Ha az asszonynál a gyeplő, Gárdonyi Géza: A bor), hanem a járási népművészeti fesztiválon is. Innen második díjjal tért haza a csoport. Október óta L. Luknár Fészek a viharban c. komé­diáját próbálják. Príboj Ilonának nem szegi kedvét, ha valaki hiányzik a próbáról. Igyekszik úgy szervezni őket, hogy mindenki jelen lehessen. A nyá­ron Ipolyságon (Sahy) a Honti Napo­kon tavaszi népszokásokat mutattak be. a színjátszókor pedig a magyaror­szági Kemencén vendégszerepeit. Príboj Ilona szerényen vallja, hogy tanulni soha sem késő. Rendszeresen látogatja a különböző szemináriumo­kat, ha kell saját lakásán tartja a pró­bákat, s családja is támogatja ügykö­dését, a kultúra népszerűsítéséért ki­fejtett tevékenységét. Munkájában további sikereket kí­vánunk neki. Belányi János

Next

/
Thumbnails
Contents