Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-01-09 / 2. szám
m SZAKÁCSKÖNYVÉBE Lapunk idei első számától kezdve szeretnénk háztartási rovatunkat még változatosabbá tenni azzal, hogy megkérdezzünk egy-egy közismert személyiséget: nála mi fő a fazékban? Tovább gyűjtjük azonban a Nő szakácskönyvébe olvasóink receptjeit. örülnénk, ha az étel- és süteményreceptek mellett ízletes, könnyen elkészíthető, vitamindús kenők vagy más, két szelet kenyér közé valók leírását is elküldenék. A közölt recepteket a jövőben is honoráljuk. MIT FŐZZÜNK A HÉT VÉGÉN? Szombati ebéd: Marhahúsleves, tűzdelt ürücomb, hasábos főtt burgonya, vegyessaláta, gyümölcs. Vacsora: Főtt marhahús, tejfeles paradicsomos kápasztafőzelék, alma. Vasárnapi ebéd: Zöldséges csirkeaprólék-leves, töltött csirke, párolt zöldbab és zöldborsó, rácsostészta vagy kompót. Vacsora: Rostonsült sertéscomb, párolt vöröskáposzta, tea. TŰZDELT ÜRÜCOMB Az ürühúst jól megtisztítjuk a faggyútól, és ecetes, babérleveles vízzel leforrázzuk. A forrázzóvízben addig forgatjuk a húst, amíg a víz gőzölög. Ezután hideg vízzel leöblítjük, és megtűzdeljük füstölt szalonnaszeletekkel. Egy gerezd fokhagymát sóval deszkán elnyomjuk, ezt sütés közben az ürü levébe tesszük. Tűzálló edénybe zsírt teszünk, felforrósítjuk, beletesszük a húst és fedő nélkül minden oldalán pirosra sütjük. Tetejére 1—2 félbevágott hagymát teszünk, felengedjük csontlével vagy vízzel, és fedő alatt takaréklángon puhára pároljuk. A húst csak akkor sózzuk meg, amikor már félig kész. Ha a húst megfordítjuk, a hagymát mindig tegyük a tetejére. Mire elkészül, a hagyma eltűnik, leve, íze belesül a húsba. TEJFELES PARADICSOMOS KÁPOSZTA A fejes káposztát megtisztítjuk, megmossuk, metéltre vágjuk, és forrásban levő kevés sós vízben megfőzzük. Világosbarna rántást készítünk, hozzáadunk egy fej finomra vágott vöröshagymát, kissé megfonnyasztjuk és félretesszük. Ha a káposzta megpuhult, hozzáadjuk a paradicsompürét (vagy egy fél liter házilag készített paradicsomlevet), felforraljuk, majd berántjuk, s egy kevés cukrot is teszünk bele. Végül tejfellel ízesítjük. ROSTONSÜLT SERTÉSCOMB Elkészítési ideje fél óra. Ötször öt centiméteres hússzeleteket vágunk, megsózzuk, megborsozzuk és feltűzdeljük nyársra vagy hurkapálcikára. Roston vagy serpenyőben olajon mindkét oldalán pirosra sütjük. Finomabb a hús, ha sütés előtt olajjal bekenjük. RÁCSOS TÉSZTA . 40 dkg lisztet, 20 dkg vajat, 15 dkg porcukrot, 10 dkg őrölt diót, kevés szódabikarbónát, csipetnyi sót tejfellel vagy tejjel lágy tésztává gyúrunk. Háromnegyed részét tepsibe tesszük, megkenjük barack- vagy ribízkeízzel. A maradék tésztából rácsot készítünk. Három tojásból piskótatésztát keverünk és ráöntjük a rácsra. Forró sütőben, ha a teteje már nem tapad, zsírpapírral letakarjuk, és mérsékelt tűznél készre sütjük. Csak akkor szeleteljük, ha kihűlt. GYORS VACSORÁK RAKOTT BURGONYA TÚRÓVAL Hozzávalók: másfél kiló burgonya, 10 dkg zsemlemorzsa', 30 dkg túró, 2 dl tejföl. 15 dkg füstölt sajt, bors, 3 tojás, só. A megfőtt burgonyát és tojásokat karikákra vágjuk. A lereszelt sajtot túróval, tojással összekeverjük, és fűszerezzük. Kizsirozott tűzálló tálat kibélelünk a felszeletelt főtt burgonyával, erre tesszük a tölteléket, majd a többi burgonyaszelettel lefedjük, tejföllel, zsemlemorzsával beszórjuk és átsütjük. VELŐS MÁJ BURGONYÁVAL A sertésvelőt hagymás pirospaprikán megpirítják, lecsót teszünk bele és fűszerezzük, sóval, borssal. Hagymás tört burgonyát készítünk, palacsinta-sütőbe tesszük és addig pirítjuk, míg az alja odasül. Tálra tesszük, mellé a hirtelensült májszeleteket és a májra a hagymás velőt. Salátával körítjük. HAJDÚKÁPOSZTA Egy evőkanálnyi zsíron megfonnyasztunk egy fej apróra vágott hagymát, adunk hozzá egy kávéskanálnyi félédes pirospaprikát és fél kiló savanyúkáposztót. Erős tűzön, lábasban jól megforgatjuk és főtt, füstölt kolbásszal tálaljuk. TOJÄSGULYAS Egy fél apróra vágott hagymát zsíron megfonnyasztunk, megszórjuk pirospaprikával, elkeverjük egy kevés lecsóval, paprikapürével, vegetával vagy gulyáskrémmel ízesítjük és egy kevés vízzel föleresztjük. Be- Iskarikázunk két pár zsírban átsütött virslit és-4—5 főtt tojást. Keverés nélkül, csak a lábast mozgatva az egészet átforrósitjuk. TÍZÓRAIRA, UZSONNÁRA TÚRÓKRÉM Friss, áttört tehéntúrót, tejszínt vagy vajat, pár szem törött köménymagot, csipetnyi fűszerpaprikát kevés darált sonkával vagy párizsival összekeverünk. HÚSKRÉM Maradék sülhúst megdarálunk, adunk hozzá apróra vágott petrezselyemzöldet, ízlés szerint házi paprikapürét vagy paradicsompürét, pecsenyezsírral vagy vajjal jól összedolgozzuk. Kifagyasztva kenjük a kenyérre. r/ s • ✓ Az 1979. év a gyermekekről való fokozott gondoskodás jegyében telt. Közös törekvéseink, célkitűzéseink, nem egy esetben anyai érzéseink a gyermekotthonok lakóihoz vezettek el bennünket. Megtettük ezt persze máskor is, de most talán többször, és gátló körülményeinket hamarabb megoldva igyekeztünk adni törődésünkből — nem saját gyermekünknek — a gyerekeknek. — „Néni, gyertek máskor is! — így búcsúztak az oldalfali (Stránske) gyermekotthon lakói a kelenyei (Kleftany) asszonyoktól, akik decemberben újra meglátogatták őket. Ajándékot, játékokat, ruhát, édességet vittünk nekik — írja JÁMBOR VALÉRIA —, és egy kis örömöt, meleget. Mert az otthon lakói minden érkező felnőttben szüleiket várják, akiknek megmutathatják rajzaikat, kézimunkáikat, ügyességüket, akiktől elismerést kaphatnak. Lukács Erriilné, a harmincnyolc gyermek „anyukája”, ezért örül a látogatóknak. Az anyagi gondoskodás, az, hogy a gyerekek maguk választhatják ki ruháikat és egyéb holmijaikat, a szülő-gyermek kapcsolat érzelmi részét nem pótolja. Sokszor elmondtuk már, elkoptattuk, hogy egy-egy ilyen látogatás megrendítő, az élő szülők „árváinak" sorsa, a gyermeket elhagyó „anyák, apák” magatartása felháborító, mégis az az érzés motoszkál bennünk hetekig. Mert a gyerekek ragaszkodása, örömszerzési igyekezete, hívó szava közös felelősségünkre figyelmeztet; gyakori, rendszeres látogatásokat eredményez. Társadalmunk megteremtette a gyermekek gondtalan életének feltételeit, s bizony elszomorító, hogy egyének felelőtlensége miatt sok még a boldogtalan gyermek.” A gyermekév deméndi (Demandice) záróakciójáról ír levelében BELÁNYI JÁNOS: „A deméndi magyar tanítási nyelvű iskola tanulói 1979-ben sok előadás, pionírfoglalkozás keretében ismerkedtek a kapitalista és fejlődő országokban élő gyermekek sorsával, valamint a szocialista társadalomban élő gyerekek lehetőségeivel, jövőjével. Stancík Éva pionírvezető ezeket az előadásokat filmvetítéssel kötötte öszíze. A tanulók közé elment Stutika Gyula, a hnb elnöke is, hogy beszélgessen velük a felszabadulás óta eltelt idő eredményeiről, a távlaté tervekről, a falu alakulásáról. Megköszönte nekik, hogy a nyári szünidőben segítettek az új óvoda építésénél. A nemzetközi gyermekév alkalmából az iskola tanulói Bállá Lajosné pedagógusok vezetésével kultúrműsort készítettek, melyet a helyi művelődési házban Is bemutattak." Érsekújvárod (Nővé Zámky) kiállítással zárták a gyermekév akciók sorát. A jnb nőszervezete a járás bölcsődei dolgozóinak és a művészeti népiskola vezetőjének bevonásával „Az élet szépsége, az otthon melege” címmel rendeztek kézimunka- és gyermekrajz-kiállítást. USIAK ANNA leveléből tudjuk, hogy szülők, tanítók készítették és rendezték el a házilag készített gyermekjátékokat, bölcsődei, óvodai segédeszközöket, a hímzett; kötött és horgolt gyermekruhákat. A művészeti népiskola tanulóinak rajzai meghitté, vidámmá tették a tárlatot, melyet Cyril Hrcka, a jnb titkára nyitott meg. A több mint négyszáz kiállított darabot sokan nézték elismeréssel, különösen Horváth Lídia tanítónő képeit, melyek a kiállítás eszméjét sugározták: a munka és szeretet emberformáló szépségét. Eredményes munkát végez. Príboj Ilona deméndi (Demandice) lakos négy felnőtt gyerek édesanyja, ötvenöt éves dolgozó nő, a hnb irodahelyi, ségeit takarítja. A helyi CSEMADOK alapszervezet vezetőségi tagja, a színjátszókor és a női éneklőcsoport aktív résztvevője. Harmadik éve ő a színjátszó- és folklórcsoport vezetője, segítőtársával, Kajasz Júliával sikeresen készítik elő a csoportok fellépéseit. Nemcsak falujában és a környéken tapsolhattak a rendezésében előadott színműveknek (J. G. Tajovsky: Ha az asszonynál a gyeplő, Gárdonyi Géza: A bor), hanem a járási népművészeti fesztiválon is. Innen második díjjal tért haza a csoport. Október óta L. Luknár Fészek a viharban c. komédiáját próbálják. Príboj Ilonának nem szegi kedvét, ha valaki hiányzik a próbáról. Igyekszik úgy szervezni őket, hogy mindenki jelen lehessen. A nyáron Ipolyságon (Sahy) a Honti Napokon tavaszi népszokásokat mutattak be. a színjátszókor pedig a magyarországi Kemencén vendégszerepeit. Príboj Ilona szerényen vallja, hogy tanulni soha sem késő. Rendszeresen látogatja a különböző szemináriumokat, ha kell saját lakásán tartja a próbákat, s családja is támogatja ügyködését, a kultúra népszerűsítéséért kifejtett tevékenységét. Munkájában további sikereket kívánunk neki. Belányi János