Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-03-26 / 13. szám

JÄN MIKULÁS, AZ SZLKP NAGYKÜRTÖSI (VÉL. KRTlS) JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK VEZETŐ TITKÁRA Közös célunkért A nagykürtösi járás 874 négyzetkilométernyi területével és valamivel több mint 45 ezer la­kosával a közép-szlovákiai kerület legkisebb já­rása. Fekvése, természeti adottságai, a gabona- és a cukorrépa-termesztés, a fejlett szőlészet és a bamaszénbányászat erősen növeli jelentősé­gét. Az utóbbi években gyors ütemben és ered­ményesen folyik az ipartelepítés. Ez az elmara­dott mezőgazdasági vidék fokozatosan virágzó mezőgazdasági-ipari jellegű járássá válik. Amióta Nagykürtös önálló járás lett, javultak anyagi és közigazgatási körülményei is. Mind­azoknak az eredményeknek, amelyeket járá­sunkban pártunk vezetésével elértünk, döntő tényezője, mozgató ereje az itteni emberek lel­kesedése, elszántsága, kezdeményezése. Kezük munkája nyomán új üzemek, vállalatok, isko­lák, művelődési házak, lakótelepek születnek. Régen elmúltak már azok az idők, amikor a munkanélküliség, az éhség és a nyomor arra kényszerítette az embereket, hogy elhagyják szü­lőföldjüket, idegenben keressenek munkát és megélhetést. Ebből a helyzetből a kommunisták vezetésével keresték a kiutat. 1923-ban a sztrájk­­hullám 61 nagybirtok közül 44-et érintett. Az itt élők néhány évtizeddel később, éppen ilyen for­radalmi elszántsággal harcoltak a fasizmus el­len, a nemzeti felszabadító mozgalomban a járás 51 polgára áldozta életét. Ezekben a nehéz évek­ben illegális járási pártbizottság tevékenykedett. Megformálódtak, kialakultak azok az egészséges politikai erők, amelyek röviddel ezután meg­szervezték a fasizmus elleni fegyveres felkelést. Járásunk felszabadításáért Malinovszkij mar­sai vezetésével a 2. ukrán front katonái és a ro­mán katonák egységei 1944. december 10-től 1945. február 28-ig harcoltak. Az elesett 1187 szovjet és 700 román katona emlékét tisztelet­tel őrizzük. A felszabadulás után Szlovákiának ezen az egyik legelmaradottabb vidékén rengeteg meg­oldásra váró gonddal kellett az ittenieknek szem­benézniük. Megindult az első nagy ipari vállal­kozás, a Kékkői Szénbányák (Modrokamenské uhorné bane) kiépítése. A nemzeti bizottságok és a közigazgatási bizottságok megkezdték a föld­reform végrehajtását. Járásunk gazdasági fejlődésében 1948 február­ja teremtette meg a szocialista átalakulásihoz szükséges reális feltételeket. Első ötéves tervünk éveiben megkezdődött a bányamunkák gépesíté­se és korszerűsítése, s ez megfelelő alapot te­remtett a járás további ipari fejlesztéséhez. Be­fejeződött az államosítás és a mezőgazdaság kol­­lektivizációja. Mindez azonban nem bizonyult elegendőnek, hogy teljes mértékben felszámol­hassuk a gazdasági elmaradottságot. Határozot­tabb, erélyesebb intézkedésekre volt szükség. Ezekben a törekvésekben döntő fontosságú lé­pést jelentett e területi egység leválasztása a lo­sonci (Lucenec) járásról — az új, a nagykürtösi járás létrehozása. Az újonnan alakult szervek hozzáláttak a komplex gazdaságfejlesztéshez. Ez mindenekelőtt új munkalehetőségek megterem­tését jelentette, a Dolina Bánya kibővítésével és új ipari üzemek telepítésével. Épülni, terjeszkedni kezdett a LIAZ, a Libe­­reci Autógyár fióküzeme. Az üzem rendkívül életképes, a termelés az idén eléri a 100 millió korona értéket. Az 1975-ös évhez viszonyítva az árutermelés több mint az ötszörösére nő, és az üzem fejlesztése második szakaszának befejezté­vel további 1800 embernek ad munkát. Pötorban dolgozik a Csehszlovák Autóközleke­dési Vállalat javítóüzeme, amely teherautók, autóbuszok és bútorszállító tehergépkocsik ge­neráljavítását végzi. 1982-ben a termelés meny­­nyisége feltehetően eléri az évi 50 millió koro­nát. Reális számítás, hogy az 5. ötéves terv fo­lyamán a termelés a háromszorosára növekedett. A férfiak foglalkoztatottságának megoldásával párhuzamosan biztosítottunk munkalehetőséget a nőknek is. 1970. január 1-én Peseranyban meg­nyílt a Liptovsky Hrádok-i TESLA nemzeti vál­lalat kihelyezett részlege, kezdetben 45 alkalma­zottal. Átalakításokkal és hozzáépítéssel 1977-re önálló üzemmé fejlődött. A következő ötéves tervben korszerű híradástechnikai elektronikus műszereket, berendezéseket gyártó üzem építését kezdjük el, amely körülbelül 1200 embert, több­nyire nőket foglalkoztatna. Fontos ipari üzem a Piéta, mely szintén a nőknek biztosít munka­­lehetőséget. Ma több mint 500 alkalmazottja van. Jó minőségű kötött felsőruházati cikkei a kül­földi piacokat is meghódították. Ez az üzem is folyamatosan tovább bővül. A déli részen, Ipolynyéken (Vinica) mintegy 100 embert foglalkoztat a Bucina. Ez a fafeldol­gozó kisüzem is tovább fejlődik. Járásunkban a mezőgazdaság termelékenysége szükségessé teszi az élelmiszeripar fejlesztését. Csaknem 10 millió korona befektetéssel épült fel az új, ipari termelésre berendezett vágóhíd. A táj hagyományos, fejlett szőlészete és borá­szata is az iparosodás haladását szolgálja. 1980- ban kezdjük meg egy új tejfeldolgozó üzem épí­tését. Szükségünk van rá, hogy a járásban kiter­melt, több tízmillió liter tejet helyben értékesít­hessük, s ne kelljen kiadnunk további három másik járás üzemeibe feldolgozásra. Nekik túl­terhelést jelent, számunkra veszteséget... A járásfejlesztéssel kapcsolatban további ága­zatokat is felsorolhatnék, amelyekben „megmoz­dultak az állóvizek”, — az építőiparban, a köz­lekedésben, a távközlésben, az egészségügyben, a szolgáltatásokban és nem utolsósorban a helyi gazdálkodásban. Az utóbbi, főleg a Járás meg­alakulása óta, rohamosan fejlődik. Járásunkban a kulcsfontosságú termelési ága­zat még sokáig a mezőgazdaság marad. Az elmúlt évtizedekben mezőgazdasági terme­lésünk jellege lényegesen megváltozott. A szét­szórt, termelésképtelen kisgazdaságokból sajátos nagyüzemek alakultak. Járásunk területén az el­ső egységes földművesszövetkezeteket már 1949- ben megalakították Zsélyen (Zelovce), Kovácsi­ban (Kovácová), Alsódacsólomban (Dacov Lom), Szécsénkén (Seéianky), Veiké Zlievavcébán és Ipolyvarbón (Vrbovka). 1950—52-ben további 28 egységes földművesszövetkezet alakult. Járásunk­ban a mezőgazdaság kollektivizálása tíz év alatt (1959-ig) ment végbe. A hatvanas évek elején már 73 egységes földművesszövetkezetről adha­tunk számot A kollektivizálással párhuzamosan folyt a me­zőgazdasági termelés koncentrációja és szakosí­tása. Mégis — 1968-ban, az új járás megalaku­lásakor — a térségben még mindig 57 efsz mű­ködött. Az utóbbi tíz évben ez a folyamat je­lentősen meggyorsult. Járásunk területén jelen­leg 13 egységes földművesszövetkezet, állami gazdaság és egy magnemesítő állami gazdaság termel, átlag 3000 hektárnyi termőföldön, illetve mezőgazdasági területen. A növénytermesztésben és az állattenyésztés­ben elért eredményeink járásunkban is bizonyít­ják: pártunk mezőgazdasági politikája jó, irány­vonala helyes. A gabonafélék hektárhozama az utóbbi 10 év alatt 25 százalékkal emelkedett. A legnagyobb, átlag 47,5 mázsás hektárhozamot 1974-ben értük el a gabonafélékből. Ekkor já­rásunk megkapta a Munka Érdemrendet. Még ennél is jelentősebbek voltak eredményeink az állattenyésztésben. Tíz év alatt a szarvasmarha­állomány 55 százalékkal növekedett, és már 1979 végén elérte a 6. ötéves tervidőszak végére ter­vezett mennyiséget. A fejőstehenek évi átlagos tej-hozama 1979-ben elérte a 3000 litert. A hízósertések száma az 1968-ban feljegyzett 22 000 darabról az 1979-es évben 63 300 darabra növekedett. Lényegesen gyarapodott a baromfi­állomány, két- illetve háromszorosára emelke­dett a hús, a tej, a tojás és egyéb termékek ter­melése. Mint minden évben, tavaly is terven felül teljesítettük a tej, a tojás és a hús felvá­sárlásának tervét. Ezeket az eredményeket csak dolgozóink kez­deményezésével, értékes kötelezettségvállalásai­val, az irányításban dolgozó kommunisták jó szerveső munkájával tudtuk elérni. Gazdaságfejlesztésünk eredményeit életszínvo­nalunk állandó emelkedése is tükrözi. A lakások 60 százalékát 1945 után építettük. Az utóbbi tíz év alatt figyelemreméltó a fejlődés az oktatás­ügyben, javul az egészségügyi ellátás. Szinte min­den családban van mosógép, hűtőszekrény, tele­víziós készülék, minden harmadikban személy­autó. Járásunk lakosságának 35 százaléka magyar nemzetiségű. Jogaikat, gazdasági és kulturális fejlődésüket pártunk lenini nemzetiségi politiká­ja szavatolja. Munkájukkal az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is hozzájárulnak a 6. ötéves terv utolsó jKgtendejére kitűzött feladatok tel­jesítéséhez. Kötelezettségvállalások egész sorával köszöntik hazánk felszabadulásénak 35. évfordu­lóját. C03]

Next

/
Thumbnails
Contents