Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-03-12 / 11. szám
Fotó: NAGY L. KROCSÁNY DEZSŐ, AZ SZSZK szociális- és munkaügyi minisztere A családokért és Szocialista társadalmunk politikai-jogi alapelvei közé tartozik a családokról és gyermekekről való gondoskodás. A CSKP XV. kongresszusának határozataiban is tükröződik, hogy társadalmunk tudatosítja a család fontos szerepét, amellyel megalapozza az egyén erkölcsi és közösségi életét, viszonyát a munkához, a kollektívához és más társadalmi értékekhez. A családban szerzett tapasztalatok és kialakult tulajdonságok az egyén és a fiatal nemzedék életcéljának meghatározói. Társadalmunkban ezért a család fontos tényező, és sokoldalú támogatásban részesül. Szocialista társadalmunk mindent megtesz a személyiség harmonikus fejlődéséért, biztosítja a megfelelő testi és szellemi fejlődés körülményeit, az életben való helytállás előfeltételeit. A szocializmus fejlődése során forradalmi változás állt be a nők és családok helyzetében. Egyre széleskörűbb a családokról, az anyákról és a gyermekekről való társadalmi gondoskodás. A jelenleg érvényben levő rendszer egységes és komplex. Tartalma széleskörű, formái változatosak. Elsősorban pénzbeli juttatások és kedvezmények, továbbá fejlett művelődési hálózat és egészségügyi gondoskodás, különféle szociális és egyéb szolgáltatások jellemzik. Országosan a nemzeti jövedelem több mint 7 százalékát fordítjuk társadalmi gondoskodásra. Az SZSZK-ban ez az összeg mintegy 11 milliárd koronát tesz ki, mely azt jelenti, hogy egy-egy család évente 14 000 Kcs-t kap. A szociális jövedelem növekedése így azt eredményezi, hogy a többgyermekes családok bevétele társadalmunkban gyorsabban növekszik. A szocializmus építésének folyamatában a nők társadalmi szerepe is alapvetően megváltozott, hiszen tudjuk — a marxizmus-leninizmus klasszikusainak tanítása értelmében — csak a szocialista társadalom biztosít számukra ugyanolyan érvényesülési lehetőséget, mint a férfiaknak, s ezáltal tehát valóságos egyenjogúságot is. A nők érdekében foganatosított intézkedések pótolhatatlan anyai szerepük megszilárdítására irányultak, és döntő módon befolyásolták részvételüket a társadalmi munkafolyamatban. A nők társadalmi támogatása nemcsak a családban, a gyermeknevelésben nyilvánul meg, hanem társadalmi és munkahelyi érvényesülésükben is. Fokozatosan elértük, hogy a népgazdaság minden ágazatában dolgoznak nők, némelyikben pedig többségben vannak. A foglalkoztatott nők száma 1948 óta 52 ezerről 300 ezerre nőtt, mely 40 százaléka dolgozóinknak. Az iskolaügyben, az egészségügyben és a szociális gondoskodásban alkalmazottak 58 százaléka nő. Ezek a tények népgazdaságunk tervszerű fejlesztését, a tudományos-műszaki haladást, a nők állandóan emelkedő műveltségi-kvalifikációs szintjének emelkedését tükrözik. A nők fokozatos bekapcsolásával a társadalmi életbe megteremtődtek műveltségük fokozásának feltételei is. Szocialista fejlődésünk jellemzője a továbbtanuló asszonyok és lányok létszámának állandó növekedése. 1948 óta a főiskolai hallgatók száma hatszorosára nőtt, ezen belül a nőké a tizenháromszorosára. Jelenleg több mint huszonkétezren járnak főiskolára. Hasonlóan nőtt a lányok száma a középiskolákban és az iparitanulóiskolákban. Ez a fejlődés kedvezően alakította a szakember-összetételt a népgazdaságban. 1948 óta a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők száma öt és félszeresére, azaz több mint 35 ezerre nőtt. A 240 ezer szakképzett dolgozó 40 százaléka nő. A nők jobb és teljesebb érvényesülését a társadalmi munkafolyamatban és az életben a kedvező egészségügyi és szociális gondoskodás is elősegíti. Az egészségügyi gondoskodás rendkívüli figyelmet szentel a nők anyai küldetésének, különféle szűrővizsgálatok és egészségügyi ellenőrzések rendszeresítésével. A kötelező és ingyenes terhesgondozás intézményesen védi az anyát és gyermekét. Míg az ötvenes években csak minden negyedik nő vett részt rendszeres orvosi vizsgálaton, ma ez minden anyára kiterjed, s a terhesség alatt átlagosan tízszer. A szülések csaknem száz százaléka orvosi felügyelettel folyik le, s ennek köszönhető, hogy a gyermekágyi és újszülött-halandóság a minimálisra csökkent. Az anyáról való egészségügyi gondoskodással arányosan fejlődött a csecsemővédelem is. Évente egy-egy újszülött átlagosan 24 ellenőrzésen vesz részt, ebből 10 a megelőző vizsgálat. A dolgozó nőknek jelentős segítséget nyújtanak a gyermeknevelési intézmények, főleg a bölcsődék, az óvodák, az iskolai klubok és napköziotthonok, valamint az iskolai étkezdék. Lehetővé teszik, hogy az anyák — főleg a fiatal, szakképzett anyák — hatékonyan kapcsolódjanak be a termelési folyamatba. Ezek az intézméa nőkért nyék egyre több család életében válnak nélkülözhetetlenné. Fejlesztésükben a legjelentősebb sikereket a hatodik ötéves tervidőszakban értük el, s így most — pártszerveink az SZSZK kormánya és a nemzeti bizottságok gondoskodása által — 38 620 gyermeket helyeztünk el bölcsődében, 220 ezret pedig óvodában. A szociális juttatásokat a nemzeti bizottságok nyújtják a családokról és a gyermekekről való széleskörű gondoskodás keretében. Jellemző és jelentős, hogy ezen az „érzékeny” területen többnyire tapasztalt, áldozatkész asszonyok végeznek odaadó munkát. Feladataik teljesítésével családok, nők, gyermekek szociális problémáit oldják meg, és fejlesztik a szociális gondoskodás hálózatát. Legjelentősebbek közülük a házassági és házasság előtti tanácsadók, melyek feladata a kedvező társadalmi tudat kialakítása, s főleg a fiatalok felkészítése a házasságra és szülői szerepre. Az elmúlt napokban, a nemzetközi nőnapon, köszönetét mondtunk minden becsületesen dolgozó asszonynak, s ehhez még hozzáteszem, hogy a családokról, anyákról, gyermekről való gondoskodásban elért sikerek része a társadalmi életünk bármelyik területén dolgozó nők munkája is. Társadalmunk továbbra is mindent megtesz azért, hogy teljes összhangba kerüljön a nők hármas szerepe. Gazdasági fejlődésünkkel párhuzamosan szociális és jogi téren egyaránt megteremtsük a nő munkahelyi és életkörülményeinek további javításához szükséges feltéteket.
