Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-02-27 / 9. szám

Nyitra meghatározza egész járásunk jellegét. Ez a megállapítás akár túlzott szerénység is lehet, hiszen egyetemi városként országos jellegű kulturális és társadalompolitikai központ. Az országos aratóünnepély is ezt húzza alá, az Agrokomplex kiállítás pedig nemzetközi hírű. Mindez olyan problémákat szült, melyeknek orvoslását járási szintű társadalmi összefogással is csak évek múltán tudjuk megvalósítani. A lakásépítés, a szolgáltatások színvonalának emelése, a bölcsőde- és óvodahálózat kiépítése az elsődleges feladat. Azt hiszem, a felismerés ténye s a tennivágyó hozzáállás adhat optimizmust. (Alexius Ballay)

„...ö§§zekoccan terv, való ém emlék“

(Tőzsér Árpád)

Jelenleg tizenhét vállalat teljesít exportfeladatokat. A kivitel 77 százaléka a szocialista orcszágokba irányul, a többi a kapitalista piacra. A járás negyvenöt ipari üzemében a munkaképes lakosság egyharmada dolgozik. A legnagyobb fejlődést a vegyipar, gépipar, nyomdaipar, textilipar és az építőanyag-ipar érte el a felszabadulást követő harmincöt év folyamán.

A Plastika a járás és a város egyik legjelentősebb üzeme. Három műszakban dolgoznak benne nők, férfiak egyaránt. Itt készülnek a fóliasátrak, a tejeszacskók, mezőgazdasági, élelmiszeripari rendeltetésű csövek.

— 1962-ben alakult meg, azóta a járás egyik legnagyobb üzemévé nőtt. 2204 embert foglalkoztat, közöttük 864 nőt (38 százalék). Három műszakban dolgoznak az asszonypk is, ezért különös figyelmet szentelünk munkakörülményeik vizsgálatának. A szakképzettség színvonala jó — mondja Hyza Ján, a személyzeti osztály vezetője. — Tizenegy főiskolai végzettségű nőalkalmazottunk van, 49-en érettségiztek, 151 végzett szakmunkásképzőt, a betanított munkásnők száma 370. Az egészségügyi gondoskodásra is büszkék vagyunk, önálló üzemi rendelőközpontunk a munkahelyi ártalmak rendszeres vizsgálatára is alkalmas. Rosszabb a helyzet az óvodai és bölcsődei ellátás területén. Nerrf tudunk eleget építeni. A múlt évben egy osztálylyal, étteremmel és tornateremmel bővítettük a

Gál Tibor, a pedagógiai fakultás magyar tagozatának prodékánja

A Plastika fóliakészítő részlege

egvakult a város, mintha mindenki aludna. Jó, hogy csönd van, éjszaka, s a gondolatok csattogása — ha még vannak — nem hallatszik. Ezerévnyi múltat mesélhetne a város. Ki örül annak, hogy mégis csöndes, hallgatag?! Jó, hogy szabad a választás: kire, mire emlékezzünk. De hagyhatjuk is az emlékeket, hiszen a történelem belső dialektikája olyan törvényszerűségeket hordoz, melyek felfedezetlen is egységgé formálják a társadalmi lét és társadalmi tudat különbözőségét.

Pavol Domasta mérnököt, a városi nemzeti bizottság elnökét a városiasodás égető problémái foglalkoztatják.

— Jelenleg a legfontosabb feladatnak a városiasodás társadalmi hátterének megoldását tartom. Mondok két példát: Lebontottunk egy régi utcát és a lakókat toronyházba költöztettük. Azok az emberek, akik naponta beszélgettek, apróságokban segítették egymást, a toronyházban már csak éppen hogy köszönnek egymásnak. Néhány falut Nyitrához csatoltunk. Sem a város, sem a falu nem volt eléggé felkészülve erre. Ez persze később derült ki. A falusi ember megszokott életmódját felszámoltuk, de nem adtunk, ajánlottunk neki helyette újat. Ezekben a falvakban fejlett volt az amatőrmozgalom, évente két-három színdarabot is játszottak. Most hivatásos népművelővel sem érhető el ugyanez. Pedig a Nemzeti Front alapszervezeteinek tisztségviselői azok maradtak, akik régebben voltak.

Egyik legnagyobb problémánk a fejletlen bölcsőde- és óvodahálózat. Ezernyolcszáz kérvényt nem tudunk elintézni. Lakáshelyzetünk is hasonló: tíz évet kell várni a lakásigénylőknek.

Különféle megoldásokon törjük a fejünket. Zlaté Moravcében a cipőgyár napi húsz koronát ad az alkalmazottainak, akik nem tudják gyermekeiket bölcsődében vagy óvodában elhelyezni, hogy ebből próbáljanak pótmamát szerezni gyerekeik mellé. Sajnos a mikrobölcsődék sem váltak be, mert az idősebb asszonyok is csak addig vállalják a gyermekgondozást, amíg nincs hivatalos ellenőrzés.

S mindezek mellett nem feledkezhetünk meg a városiasodás egyéb fontos feladatairól sem. Kevés a kultúrház, a közös szórakozóhelyek színvonala sem felel meg. Lezüllenek. Viszont a szomszédi viszony is romlik a lakótársak között. Akik eddig régi falujukban, vagy utcájukban a vitás kérdésekben előbb-utóbb megegyeztek, most mindennel a bírósághoz fordulnak. Ezért a pereskedések (tyúkperek) száma háromszorosára nőtt. A régi virágos kertek, virágos ablakok miliőjéből panelba hurcolkodott emberek rátaposnak az ágyásokra, virágokra.

1946-ban az iparban mindössze 2276 ember dolgozott, 1961-ben 11 659, tavaly pedig 23 224. A szocialista iparosodás folyamán 1953 óta tizenöt új ipari üzem és vállalat alakult a járás területén.

Éjszakai műszakon a nyitrai Plastikában