Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-02-27 / 9. szám
/ JUDr. STEFAN BÁLLÁ, A NYITRAI (NITRA) JÁRÁSI NEMZETI BIZOTTSÁG ELNÖKE 35 szabad év AZ EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN örülök, hogy az olvasóknak bemutathatom azt a gazdag történelmi múltú nyitrai járást, mely o szocialista változások folyamatát is megismerte. Járásunk történelmében harmincöt évvel ezelőtt — a dicső szovjet hadsereg általi felszabadításakor — új fejezet kezdődött. A szabad községekben nemzeti bizottságok alakultak, politikai és társadalmi élet kezdődött. A kommunisták a Kassai Kormányprogram értelmében új, igazságosabb szociális rendszerű, külpolitikában pedig a Szovjetunió barátságára alapozó köztársaság megteremtésén fáradoztak. A munkásosztály CSKP vezette harca 1948. februárjában érte el célját, s ettől az időtől számítható járásunk rohamos fejlődése is. Az ipar államosítása, a földreform és a CSKP IX. kongresszusa által kitűzött irányelvek alapvetően megváltoztatták a járást. A nyitrai járás a második világháború előtt mezőgazdasági jellegű volt. A Nyitra környéki proletariátus nehéz időiket élt ót a gazdasági válságok idején, nemegyszer került sor véres harcokra, tüntetésekre, sztrájkokra: Verebélyen (Vráble) a csendőrök három embert megöltek, húszat megsebesítettek. A rumanovói földmunkássztrájknak két, a slódeckovceinek pedig egy halálos áldozata volt. A CSKP megalakulása után Nyitrán 1921. májusában alakult meg a CSKP helyi szervezete, melylyel a munkásság szilárd politikai és szervezeti központot, elszánt és harcrakész vezetőt kapott a jobb életért, a kapitalizmus megdöntéséért vívott harcában. A kommunista párt vezető szerepe megnyilvánult a második világháború alatt is, amikor a járás dolgozóinak harcát és az ellenállási mozgalmat a kommunisták szervezték. 1945. tavaszán a szovjet hadsereg, a Malinovszkij marsall vezette II. ukrán hadtest hadműveletei közben az 53. hadosztály felszabadította a nyitrai járás területét. A háború alatt a járás gazdaságilag teljesen tönkrement. Csak a munkásosztály hatalmának erősödése tette lehetővé, hogy újra fejlődésnek induljon. A járás ipari-gazdasági bázisát ebben az időben néhány kisebb üzem és a felaprózott mezőgazdasági termelés alkotta, melyben nem hasznosíthatták a tudomány és technika legfrissebb vívmányait A kezdeti nehézségek leküzdése után aránylag rövid idő alatt ment végbe a szocialista indusztrializáció. A falu átalakulása a nagyüzemi mezőgazdasági termelés következtében az ágazat jelentős fejlődéséhez vezetett. A termelés sokoldalú és gyors fejlődése az életszínvonal emelkedését is magával hozta. A szocializmus építésének ebben a szakaszában, a CSKP vezette dolgozó nép munkája nyomán új üzemek, vállalatok, gyermeknevelési intézmények, iskolák, lakások épültek, fejlett infrastruktúra alakult ki. Az elért eredmények a dolgozó nép munkáját dicsérik, mely a CSKP vezetésével az életszínvonal emelését irányozza elő az anyagi források dinamikus és hatékony fejlesztésével. 1946-ban a járásban mindössze 2276 ipari munkás volt, 1961-ben számuk 11 659, jelenleg a járás 47 ipari üzemében több mint 25 000 alkalmazott van. Az ipari termelés növelését a korszerűsítés és az új üzemek alapítása tette lehetővé. Közülük a legjelentősebbek a Calex n. v., az Aug. 29-e Cipőgyár és a Téglagyár Zlaté Moravcébon, a Tesla és az Autófékgyár Verebélyen, az Elektroporcelán és a Prefa Nővé Sadyban, a Mészgyár Zsérén (2irany), a Bioveto, a Plastika, az Azbesztcementgyár, a Mélyhűtő, a Milex, Húsüzem, az Elitex, a Piéta és a befejezés előtt álló Béke Bútorgyár Nyitrán. Az üzemek közül több nemcsak hazai iparunkban jelentős, hanem termékeivel a KGST-országok és néhány kapitalista ország iparágazatainak fejlődésébe is beleszól. Az ipar fejlődése következtében a nők foglalkoztatottsága is fokozódott, s nőttek a velük szemben támasztott igények a szakképzettséget illetően. A felszabadulás után az iparban alkalmazottak mintegy 30 százaléka volt nő, ma ötven százalékot tesznek ki. 1980-ban a járás ipari össztermelésének értéke meghaladja a 6 milliárd koronát, mely ötszöröse az 1946-ban elért eredménynek. A mezőgazdaság az eltelt harmincöt évben még többet fejlődött, mint az ipar. A termelés alapjaiban változott meg, társadalmi, gazdasági és anyagi feltételei átalakultak. Büszkén gondolunk a szövetkezetesítés legkorábbi szakaszára. Az úttörők közé tartozott e téren a Dőlné Krikany-i (1948. dec. 12-én alakult) és a nemcinanyi (1948. dec. 17-én) mezőgazdasági termelőszövetkezet. Nem sokkal a a CSKP IX. kongresszusa után alakult meg a földművesszövetkezet Vicsápapátiban (Vycaj-Opatovce) és 2itavcében, s a falvak lakosságának emlékezetében ma is elevenen él 1949 nyara, az első közös aratás. A jelenlegi nyitrai járás az 1960. évi területi átszervezésikor jött létre a nyitrai, a Zlaté Moravce-i, a verebélyi járásokból további néhány falu hozzácsatolásával a volt hlohoveci, seredi, suranyi és vágsellyei (Said) járásból. A járás közigazgatásilag 79 településből áll, közülük három — Nyitra, Zlaté Moravce és Verebély — vórosszintű, s természetszerűleg ezekben összpontosul a járás gazdasági és kulturális élete. A szocialista változások 1960-ban fejeződtek be, amikor is a közösségi tulajdont a mezőgazdasági terület 92 százaléka képezte. A további években az ipari munkamódszerek bevezetésével, magas fokú kooperációs és integrációs termelési viszonyok kialakításával megkezdődik a mezőgazdaság nagyüzemesítése. Nagy mértékben elősegítik a járás mezőgazdaságának fejlődését a Nyitrán működő kutatóintézetek, a mezőgazdasági főiskola, az Agrokomplex országos kiállítás eredményei, melyek a várost szlovákiai méretben is fontos központtó avatják. A gabonatermelésben elért rendszeres jó eredményekért, a mezőgazdaság más ágazataiban elért sikerekért a CSSZS2K elnöke „Munka Érdemrendet“ adományozott a járásnak. A februári győzelem utáni dinamikus fejlődést a felépítmény is tükrözi. Az oktatásügyben a legújabb irányelvek érvényesülnek; az iskolahálózat fejlődését az 1948 előtti adatokhoz viszonyítva mérhetjük le, amikor a járásban hat polgári iskola működött. Ma van 102 alapiskolánk több mint 27 ezer tanulóval, 4 gimnáziumunk, 6 szakközépiskolánk, 3 mezőgazdasági szaktanintézetünk, 2 művészeti népiiskolánk. 1953—55-ben Nyitra főiskolát is kapott. A mezőgazdasági főiskola a korszerű termelési módszereknek megfelelő korszerű elméleti tudással vértezi fel a jövendő mezőgazdasági, a pedagógiai fakultás pedig alap- és középiskolai tanítókat képez, a Szlovákiában az egyetlen olyan intézmény, ahol a magyar tanítási nyelvű alapiskolák részére képeznek pedagógusokat. A nyitrai járásnak jelentős műemlékei vannak (464-et tartanak nyilván). A legismertebbek közülük a nyitrai vár, a nyitrai Honismereti Múzeum épülete és a topofciankyi kastély. A győzelmes február óta eltelt időben jelentős új kulturális intézmények létesülték; a járási székhelyen a kultúra és pihenés parkja, Verebélyen és 2la.té Moravcében az üzemi klub. Sikeres tevékenységet fejt ki Nyitrán a kerületi galéria, a Szlovákiai Mezőgazdasági Múzeum, a bábszínház és az A. Bagar Színház, a Zlaté Moravce-i városi múzeum és a Jankó Kráf emlékszoba, valamint a különböző községekben található munkásmozgalmi emlékszobák. A járás gazdasági fejlődése elképzelhetetlen a nők munkája nélkül, szocialista társadalmunkban jelentős ökonómiai tényező a női munkaerő. A járás dolgozónőinek száma 1979-ben (a gyermekgondozási szabadságon lévő dolgozó anyákat is beleértve) 41 150, mely 29 130 személlyel több az 1948- ban foglalkoztatott nők számánál. Százalékban kimutatva az 1948-ban alkalmazásban levő nők a járás összalkalmazottainak 23,4 százalékát képezték, 1979-ben pedig 47,7 százalékát. Jelentősen nőtt az iparban dolgozó nők száma (ma az összalkalmazottok 50 százaléka nő), túlsúlyban vannak az iskolaügyben, az egészségügyben, a szociális intézményekben, a szolgáltatásban és a kereskedelemben. A nők politikai, szakmai felkészültsége és műveltsége eredményeképp egyre több lány és aszszony kapcsolódik be a közigazgatásba. A nemzeti bizottságok képviselőtestületeiben 677 nő van, közülük 76 felelős nemzeti bizottsági funkciót tölt be. A tömegszervezeten keresztül még több nő vesz részt az államhatolom gyakorlásában. A járás asszonyainak (18 166) 25,8 százaléka tagja a Szlovákiai Nőszövetség alapszervezeteinek. A nők bekapcsolása a társadalmi munkamenetbe felveti a gyermekekről való gondoskodás, a gyermeknevelési intézmények hálózatának kérdését. Az elmúlt év végéig 139 óvodában 8475 gyermekről gondoskodtunk. 1980-ban mór a 3—6 éves gyermekek 77,9 százalékának elhelyezését biztosítjuk, s ez 13,7 százalékkal több a 6. ötéves tervben előirányzottnál. Bölcsődében 1160 férőhelyet biztosítottunk az igénylőknek. A gyermeknevelési intézmények építését járásunk választási programjában is kiemeltük, s abszolút elsőséget adtunk a Z akciók keretében is kiemeltük, s abszolút elsőséget adtunk a Z akciók keretében is az óvodák, bölcsődék építésének, bővítésének. A nők élet- és munkaikörülményeinek javítása érdekében együttműködünk a nőszervezettel, s közösen készítjük elő és dolgozzuk ki az üzemek és vállalatok szociális programját. A nők és családok munkahelyi és otthoni tevékenysége összehangolásóban, a szabad idő, a szórakozás, a művelődés feltételeinek biztosítása érdekében a szolgáltatások és a kereskedelem fejlesztése is elengedhetetlen. A jnb plénuma rendkívüli figyelmet fordított erre a kérdésre. A kereskedelem és a szolgáltatások 1970. évi színvonalának alapos elemzése után intézkedéseket foganatosított a szolgáltatóhálózat minőségi és mennyiségi fejlesztése érdekében. A jóváhagyott dokumentum nyitott, rendszeresen értékeljük a fejlődést és új feladatokat tűzünk ki. Ennek köszönhető, hogy a szolgáltatósok fejlesztési ütemét az 5. és 6. ötéves tervben túlteljesítettük. A nyitrai járás dolgozói eredményesen vesznek részt a CSKP XV. kongresszusa határozatainak és a 6. ötéves terv feladatainak teljesítésében. Az elért sikerek a járás dinamikus fejlődését bizonyítják; a munkaerő-fejlesztés tervszerűen halad, a gazdasági és szociális fejlődés pedig lehetővé teszi a lakosság növekvő igényeinek kielégítését az életkörülmények és a szociális biztonság javulását. A 6. ötéves tervidőszak utolsó évét járásunk dolgozói a CSKP KB 14. plénumának határozatai értelmében kezdték, a határozott törekvésünk a tervfeladatok teljesítése által szocialista hazánk további fejlődésének biztosítása. Ezt a célt támogatja kötelezettségvállalásaival, felajánlásaival, becsületes munkájával lakosságunk is hazánk felszabadulásának harmincötödik évfordulója évében. \
