Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-02-20 / 8. szám

ocialisto országépítésünk időszámításának kezdete 1948 februárja. Akik birtokba vették akkor a gyárakat, üzemeket, odaálltak a gépek mellé, őrséget szerveztek, ma már nyugdíjasok, azóta született nemzedékekre bízták a kivívott hatalmat. Egykori munkásőröket, veterán kommunistákat hallgatva mint a lelkiismeret, a felelősség szívdobbanása újra meg újra elhangzik a kérdés: vajon az utánunk jövők megértették-e, mit jelentett a Győzelmes Február? Hogy több mint történelem? Van-e bennük annyi bátorság, annyi lelkesedés, olyan hűség az eszméhez, a párthoz, mint az akkor harcolókban volt? Átérzik-e teljes szívvel és meggyőződéssel tudatosítják-e, hogy a dolgozóké az ország, a gyárak, a föld? Megtanultak-e az új munkásnemzedékek a fejlett társadalom követelményeinek megfelelően élni a munkáshatalommal? Erre szólít fel, ezt kéri számon a CSKP KB 14. ülése, ennek tudatosítására mozgó­sít a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának együttes ülése, amelyen Josef Hamon elvtárs mondott beszédet. .Jelentős évben, népünk nemzeti felszabadító harca kicsúcsosodásónak, hazánk­nak a szovjet hadsereg általi felszabadítása 35. évfordulójának évében ül össze a Nemzeti Front Központi Bizottságának ülése, idén fejezzük be a 6. ötéves terv­időszakot és előkészítjük hazánk további szociális és gazdasági fejlesztésének tervét a nyolcvanas évekre. Ezért természetes, hogy a CSKP KB 14. ülése eredményeinek megvitatásakor a figyelmet az elmúlt év értékelésén kívül az egész 6. ötéves tervidőszakra irányítjuk. FEBRUAR SZELLEME - KORUNK KÖVETELMÉNYE A CSKP Központi Bizottsága 14. ülésén bíráló elemzés alapján rámutatott, hogy adottságaink lehetővé teszik, és a társadalom szükségletei megkövetelik, hogy hatá­rozottabban szüntessük meg a fogyatékosságokat és hibákat. A CSKP KB 14. ülése is hangsúlyozta, hogy a gazdaságunkra ható külső objektív befolyások mellett fejlődésünket szubjektív fogyatékosságok is nehezítik. Amint azt Gustáv Husák elvtárs mondotta — önmagunknak bonyolítjuk a helyzetet, ha nem oldjuk meg minden esetben következetesen azokat a problémákat, amelyeknek leküzdésére erőnkből és lehetőségeinkből telik. Annak ellenére, hogy gazdaságunk az eltelt négy esztendőben általában feljődött, néhány eltérés tapasztalható a hatodik ötéves terv eredeti szándékaitól. Bár nálunk például a nemzeti jövedelem négy év alatt 17 százalékkal gyarapodott, ami ezekben az években a nemzetközi szinthez képest viszonylag gyors ütemű növekedés, ebben a fontos mutatóban hozzávetőleg egyharmad részét nem sikerült elérni az ötéves terv céljainak. Ez természetesen nem maradhatott hatás nélkül sem a nemzeti jöve­delem felhasználási ütemére - amely az ötéves terv eredeti céljaihoz képest, főleg a beruházások viszonylatában, részben csökkent sem a személyi és a társadalmi fogyasztás ütemére. Noha a társadalmi termelés hatékonysága növekedett, általános fejlődése az elmúlt négy esztendőben nem érte el a tervezett mutatókat. Ebből egyidejűleg követ­kezik a CSKP KB 14. ülésének kategorikus követelménye, hogy a párt gazdaság­politikájának következetesebb gyakorlati érvényesítése érdekében tegyük intenzívebbé a politikai harcot, a szervező munkát és a gazdasági ösztönzést is. Hiba lenne elsiklani afölött, hogy napjainkban a népgazdaságra háruló feladatok nagyságrendjüket és nehézségi fokukat tekintve rendkívüliek. Teljesítésük valóban hosszabb időt, nagy erőkifejtést, jelentős ráfordításokat, szívósságot és türelmet követel. Viszont hiba lenne az is, ha az objektív külső gazdasági realitás és a vál­tozó belső feltételek elkerülhetetlen hatásával elkendőznénk az irányításnak, a ter­vek, valamint a szállítói-megrendelői kapcsolatok összefüggésének, a tudományos­műszaki haladás érvényesítésének azokat a szubjektív fogyatékosságait, amelyekről szó esett a CSKP KB 14. ülésén. Mindmáig sok olyan dolgozó van, beleértve néhány vezetőt is, akik még mindig nem tudatosítják teljes mértékben, hogy ez az időszak mit követel meg tőlük, önelégültek és úgy vélik, ma is elegendő, ami évekkel ezelőtt elég volt. A termelés fejlesztését a belső tartalékok mozgósítása helyett a beruházásokkal, a behozatallal és a munkaerőkkel szemben támasztott aránytalan igényektől teszik függővé. Nem hunyhatunk szemet afölött sem, hogy nem egy vállalatban, nem egy termelő- és nem termelő szervezetben továbbra is előfordulnak a nemtörődömségnek, a rendetlenség­nek, a munkaidő ki nem használásának és a fegyelem megsértésének esetei, s azok mellett, akik tolják a szekeret, akadnak szépszerével olyanok, akik csak sétakocsi­­káznak. A Központi Bizottság 14. ülése ezeket a fogyatékosságokat konkrétan, élesen és jogosan bírálta. Ez a bírálat abba az egyértelmű, kategorikus követelménybe torkollt, hogy a gyakorlatban határozottabban érvényesítsük a nagyobb igényességet, növel­jük az ellenőrzés hatékonyságát, hogy következetesebben megvalósítsák a jóvá­hagyott határozatokat, érvényesüljön a személyi felelősség, lentről felfelé emelkedjen az irányító, a szervező és kádermunka színvonala. A CSKP Központi Bizottsága tanácskozásának ezt a bíráló, konstruktív szellemét kell most az egész társadalomban minden gazdasági részterületen, a nemzeti bizott­ságok munkájában és a Nemzeti Front szervezeteinek tevékenységében érvényesíteni, s ehhez kell igazodni a mindennapos tevékenységben. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk a mezőgazdasági termelési feladatok terme­lésének, a nép élelmiszer-ellátása biztosításának és az élelmiszergazdálkodásnak. A szigorú gazdaságosság irányvétele kifejezésre jut az állami költségvetés követel­ményében is, hogy megtakarításokat érjünk el propaganda- és a hasonló célokra, a személygépkocsik üzemeltetésére szánt eszközökben, csökkentsük az adminisztratív apparátust, és megtakarításokat érjünk el a termelő, valamint a nem termelő szféra egyéb szakaszain is. Most döntő fontosságú, hogy az idei terv teljesítésében az év elejétől megtartsuk a szükséges ütemet. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ott, ahol megfelelő igye­kezetét fejtenek ki, ahol okulnak a múlt hibáiból, az erőt a fő területekre össz­pontosítják és következetesen ellenőriznek, a nehéz feltételek között is jó eredmé­nyeket érnek el. Meggyőződésünk, hogy a munkások, földművesek, értelmiségiek, a munkakollektí­vák, a szocialista brigádok a műhelyekben, a földeken, a tervezőirodákban, a kutató­­intézetekben és az irányító szervekben mindent megtesznek azért, hogy az idei jubileumi év jelentősen hozzájáruljon az egész 6. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez. E kezdeményezés fejlesztése és az állampolgári elkötelezettség foko­zása a Nemzeti Front összes szervezetének és tagjának elsőrendű becsületbeli feladata. Számos munkakollektíva szocialista felajánlást tett az állami terv feladatainak teljesítésére és túlteljesítésére. Ilyen szellemben hívta fel tagjai figyelmét a SZISZ, a CSSZBSZ, a Csehszlovák Nőszövetség és a Nemzeti Front többi szervezetének központi bizottsága. Ma rendkívül fontos, hogy az élen járó vállalatok és kollektívák eredményeikkel bizonyítsák, hogy hatékonyan tovább javítható a termékek minősége, műszaki szín­vonala, kisebb költségekkel is termelhetünk és tudunk dolgozni korunk követelmé­nyeinek megfelelően: Ezeket a példákat és tapasztalatokat azonban gyorsabban kell terjeszteni, és ezzel párhuzamosan élesebben kell bírálnunk azokat, akik lema­radnak. Segítséget kell nekik nyújtanunk, de egyúttal határozottabban kell meg­követelnünk, hogy rövidebb idő alatt érjék el az élenjárók színvonalát." Nincs helye tehát semmiféle közömbösségnek, felületességnek, könnyelműségnek. Aki társadalmunk, dolgozó népünk vívmányait élvezi, ezáltal él gondtalanul és jólét­ben, annak ezeket a vívmányokat tovább kell fejlesztenie. Minden munkahelyen, üzemben, intézményben, minden műhelyben és munkacsoportban számba kell venni eredményeket és hiányosságokat, tartalékokat és lehetőségeket egyaránt. A munka­­közösségek nyílt, őszinte vitában kell hogy keressék és megtalálják, milyen munka, milyen helytállás és lelkesedés méltó február szelleméhez, korunk követelményeihez.-h-

Next

/
Thumbnails
Contents