Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-02-07 / 6. szám
A DOLGOZÓK TÉLI FILMFESZTIVÁLJA Egy filmfesztivál sok százezer nézőt csalogat a mozik nézőterére. Olyanokat, akik közül sokan az igényes szórakozást, mások a művészi élményt keresik. Az idei téli fesztiválon bemutatásra kerülő filmeket általában neves rendezők, operatőrök, forgatókönyvírók, színészek neve fémjelzi. Példa erre a Reggelig tartó öröm című cseh film, amely Vladimír Párái azonos című regényéből készült. Nagy sikerre számíthat Ryszard Csekala lengyel rendező filmje a Zsófia, amely korunk szinte már betegséggé váló jelenségéről, az elmagányosodásról vall. Feltűnően sok a nők problémáival foglalkozó film, főleg a nyugati országokra érvényes ez, aminek nemcsak a divatos „feminista filmhullám“ az oka, hanem a tőkés társadalom belső viszonya is, amely elsősorban a nőket sújtja. Ezek közé tartozik a francia film — Múltja ismeretlen — Marie-José Nattal a főszerepben; az amerikai film — Júlia — amelyen Jane Fonda és az ezért az alakításért Oscar-díjat kapott Vanessa Redgrave játszik. Érdeklődésre tarthat számot a Hans Fallada regényéből készült Halálodra magad maradsz című NSZK és a bohóctematikát rendhagyó módon feldolgozó Optimisták című angol film Peter Sellersszel a főszerepben. A szórakoztató és kalandfilmek közül a Transzszibériai Express az Enyém idegenek között című szovjet és a Novemberi terv című amerikai film érdemel említést. Illlllll Nehéz a jó filmről néhány sorban érdemlegeset elmondani. A Magyarok című magyar film alkotók tökéletes csapatmunkája eredményeként született. A Balázs József regényéből írt filmet Fábri Zoltán rendezte. A film szuggesztív képeit illés György fényképezte. Ök hárman és a szereplők — Koncz Gábor, Pap Éva, Muszte Anna, O. Szabó István, Apor Noémi, Pápai Erzsi, Gera Zoltán, Molnár Tibor, Solti Bertalan, Raksányi Gellért, Ambrus András, Szabó Sándor — egy balladai telítettségű film kérdéseinek megfogalmazói. [ДЦД1 ШН A Szovjetunió filmgyártását a két kalandfilmen kívül csupán egyetlen olyan filmalkotás képviseli, amely magasabb alkotói igények szülötte. A Georgij Leonidze grúz költő és író novelláiból készített filmet, A kívánságok fáját Tengiz Abuladze rendezte. A történetet átszövik a grúz falvak egykori hiedelmei, balladái, különös alakjainak élettörténete. Abuladze rendezésében képi megfogalmazású szimbólumok keverednek valóságos elemekkel. ■ • ■ ■ • ■ I Luchino Visconti, a nemrég elhunyt világhírű olasz rendező utolsó filmje az Ártatlanok. A család ábrázolásának talán legnagyobb filmművésze volt. Előző filmjeihez hasonlóan — Rocco és fivérei, Párduc, Istenek alkonya — ebben a filmben is a család a társadalom mikrokozmoszaként él. A századforduló életformáján keresztül a nyugati társadalomban ma is tovább élő réteget bírálja. Méltó befejezéseként életművének.
