Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-12-20 / 51-52. szám
(Folytatás a 9. oldalról.) Melyik korban érzi az ember a díyités kényszerét, a keresztutak kínálta választás szükségességét? — A serdülőkorban, a/, ifjúkorban. Leglényegesebben, legdöntőbb módon ifjúságunk próféta korszakában kínoznak bennünket azok a kérdések, amelyek lényegében örök emberi kérdések, de azokra nyugtalanul választ akarunk kapni. Az én gyermekkori élményeim sokkal inkább félelmet keltettek bennem a csillagok iránt, semmint hozzá kötötték volna érdeklődésemet. Nem is akartam csillagász lenni. A harmincas években, a világra nehezedő gazdasági válság idején, amikor egyetemet végzett fiatalok ezrei voltak állás nélkül, mint állástalan diplomás kerültem az ekkori Svábhegyi Csillagvizsgálóba. Ekkor már harmincéves voltam.. . Szívós, kitartó munkával tornáztam fel magam gyakornoknak, egyetemi gyakornoknak, aztán doktoráltam, aszszisztens, majd adjunktus lettem. A legboldogabb akkor voltam, amikor Ortutay Gyula akkori minisztertől megkaptam az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló mostani épületét, és az égre nyithattam kupolánkat. Milyen évtizedeket töltött ebben a szerény, gellérthegyi dolgozószobában? — Csak a munkát ismertem. Naponta 15—16 órát dolgoztam hosszú éveken át. Nappal számoltam, éjszaka megfigyeléseket végeztem, észleléseimet jegyeztem le. Valahol nyoma is marad: nyolcvannégy új kisbolygót fedeztem fel, két üstökös a nevemet viseli, több bolygónak én számoltam ki a pályáját, ezért nevet is én adhattam nekik (Konkolia, Bolyai, Corvina). Valahányszor egy nagyszerű, új élmény részese lettem, hajtott valami belső kényszer: megosztani másokkal a felfedezések tiszta örömét. Megvallom, nem mindig sikerült. Az értelemmel felfogható szépségek átadására törekedtem, de ami mélyebben gyökerezett bennem, az nemigen jutott kifejezésre. Különösen nem írásaimban, ahol az ismeretközlésnek szinte kötelező tárgyilagossága — főleg a természettudományokban — nem egyeztethető össze a személyes élményekkel. Elmondtam sokszor, milyennek látta a világot az öntudatra ébredő ember, mint alkotta meg hamis világképét, naiv elképzeléseit a világ teremtéséről, hogyan népesítette be az eget isteneivel. Elítéltem a valóságtól idegen, tekintéllyel fenntartott dogmákat, amelyek a megismerést tévutakra siklatták. És sokszor szóltam korunk szellemi zűrzavaráról is, amelyben a babona, a misztikum és a modem gondolatok, felfedezések szinte kibogozhatatlanul, de békességesen megférnek egymás mellett. Melyek azok a kérdések, amelyek korunk útkereső emberét leginkább felkavarják? — Bőven említhetünk példákat, ilyen vagy olyan oldalukról megvilágítva mindannyiunk előtt ismertek, beszélünk róluk, ki nem mondott kérdésekkel gyötrődünk. Egy életen át több tízezer levél, jelentés érkezett hozzám „saját szemmel'1 látott csodákról. .. Fantasztikus írásokban olvashattuk még nemrég, hogy a Tunguz-jelenséget egy Földet meglátogató idegen űrhajó okozta, amelynek atomtöltete felrobbant. Azóta számos tudományos expedíció felderítette, hogy akkor, 1908. június 80-án a hajnali órákban az utóbbi évszázadok vagy talán évezredek legnevezetesebb pusztító meteorhullása zajlott le Szibériában, a Tunguzka folyó környékén,.. Az UFO-jelenségek is állandóan felbukkantak az utóbbi két-három évtizedben, a legfantasztikusabb elképzelésekkel. . . Néhány évvel ezelőtt Danikén A jövő emlékei c. könyve, ill. filmje korbácsolta fel a tömegek érdeklődését. S hogy mennyire üzleti érdekek vezényelték a kiadót, mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy ugyanaz a nyugatnémet kiadó, amely megjelentette Danikén könyvét, kiadta tizenhat neves tudós ellenvéleményét is... Talán emlékszünk még a dr. Jónás-féle elméletre is, aki az égitestek állásából akarta kiszámolni a termékenység idejét, a születendő utód nemét. Szerencsére az asztrológia évezredes babonájára épült elmélettől sikerült megóvni szűkebb hazánk asszonyait. . . Bizonyos időközökben kitört a „világvége-pánik" is. . . Tény, hogy létezik egy kisbolygó az Ikarusz, amely minden tizenkilencedik év június 15-én kozmikus (néha veszedelmes) közelségbe kerül a Földdel, de még így sem jelenti a „világvégét“. Az üstökös megjelenésétől sem kell már megriadnunk, hiszen pontosan kiszámoljuk, hogy pl. a Halley üstökös (az állítólagos betlehemi csillag) hetvenhat évenként, tavasz táján kerül hozzánk kozmikus közelségbe, legutóbb 1910-ben láttuk, és legközelebb 1986 tavaszán láthatjuk ismét.. . A „saját szemmel láttam" kijelentés tehát csak addig marad bizonyíték természetfölötti vagy más csodálatos jelenségek mellett, amíg ismereteink eligazítanak, hogy voltaképpen mit láttunk. A szellemi zűrzavar forrása az is, hogy fantasztikus regényekre gyakran odaírják, hogy tudományos, holott a tudományhoz semmi köze nincs. ön is irt fantasztikus ifjúsági regényeket, (tizen a 8. bolygó. Ellentmondások bolygója. Aszter) amelyek ifjúságunk körében közkedveltek, és nagysikerű tévéfilm (tizen a 8. bolygó) is készült belőlük. Hogyan egyeztethető tehát össze a tudományos tevékenységével? — Regényt azért írok, mert fontos mondanivalóm van. De ott sem mondok mást, mint az ismeretterjesztő könyveimben, mert a mondanivalóm az tudományos, de olyan formában írom meg (fantasztikus regény), amilyenben az ifjúság legszívesebben kezébe veszi azt. Szinte sajnálom, hogy újabban „fantasztikus regényekbe, filmekbe" építenek közönséges gyilkosságokat a nyugati üzletemberek, mert ezzel tévútra vezetik az ifjúságot, olyan történeteket tálalnak nekik „fantasztikus“ háttérrel, aminek a tudományhoz ugyancsak semmi köze. Sokan mondják, hogy a mai fiatalság fantáziaszegény életet él, gyorsabban érnek, de képzeletviláguk elmarad biológiai fejlettségük mögött. — Ebben a kérdésben ki kell térnem az én hitvallásomra. Hiszem, hogy olyan lesz a jövő, amilyennek azt megálmodjuk. Ha szépnek álmodom meg, és ilyen értelemben beszélek, írok róla. akkor lesznek követőim, akik erre a szépre építik az ő álmaikat, terveiket, és nem fognak legvinteni, hogy: ugyan, nem érdemes... Én hiszek az emberben, a magasabbrendű Értelemben. De hozzáteszem azt is: az emberekben sokkal több az őszinteség, az igazság utáni vágy, mint azt ki tudjuk elégíteni. Én ezért adok távcsövet a gyermekek kezébe szabad idejükben. És öröm számomra, hogy a Csillagászat Baráti Köre sokezres tagságával Európa legnagyobb ifjúsági mozgalma.. . S hogy miért ilyen népszerű az amatőr csillagászok mozgalma? Mert ebben a tudományban sokkal szebb és nagyobb csodák vannak, mint a misztikumban. Ezek a valóság csodái.. . Beszélgetett: CS. MEGYERI ANDREA Fotó: A szerző 1) és archív (2) Ma már tudjuk: Napunk csak egy átlagcsillag, a sárgatörpék egyike. Valóságos helye a Tejútrendszer egyik spirális karján van. G. A.: Lányunk még meg sem született, könyvek várták. Most már óvodába menet könnyitjük az utat, enyhítjük o didergető hideget versekkel, énekkel. Könyvek közé született, vérébe ivódott az igény: mesélj! S a többi gyerek? Hogyan, kinek, kiknek a segítségével jutnak el a tudás, a végtelen, a valóság megismerésének forrásához, a könyvhöz? Erről beszélgettünk Jarábikné Trúchly Gabriella óvónővel, K. Nagy Katalin pedagógussal, Koncsol László irodalomkritikussal. Molnár László pszichológus-népművelővel és Zalabai Zsigmonddal, a Madách Könyv- és Lapkiadó n. v. vezető szerkesztőjével. „Legerősebb várunk a nyelv11 - ezt tudatosítania kell a szülőknek, a pedagógusoknak, a könyvterjesztőknek. Ez az állítás minden nemzetre vonatkozik. a nemzetiségi feltételek között élőkre különösképpen. Ezért kell a nyelvet erősíteni és föltölteni az anyanyelven kapott egyetemes kultúrával. Ez az erősítés, föltöltés elsősorban a könyvek által valósulhat meg. ZALABAI ZSIGMOND: - Olvasással alakul az ember belső világa. Érzékenyebbek, fogékonyabbak leszünk a problémák iránt, nyitottabbak a világ felé. Sajnos a könyvterjesztés világszerte elavult módszerekkel folyik. Hazai magyar könyvesboltjainkban ez megint nagyobb gond. Harmincnál több dél-szlovákiai könyvesboltban nem árusítanak magyar könyvet, a népesség pedig megközelítőleg négyszázötven községben van szétszórva. Az én parasztnagyapáim olvasó emberek voltak, de legföljebb évente ötször-hatszor vettek könyvet, amikor kimozdultak a faluból. Azt, hogy a gyerek továbbtanul-e vagy sem, a környezet, melyben nevelkedett, befolyásolja. E probléma része az is, hogy o szülők mennyire becsülik a műveltséget, a könyvolvasást, a könyvvásárlást Különbség, hogy az ember kicsi korától akármelyik lexikont leemelheti a polcról, vagy az egyetemen találkozik vele először. A Madách könyvkiadó évente könyvcscmagot küld minden magyar tanítási nyelvű alapiskola első osztályosainak. Azaz csak küldene, mert sok helyről nem küldik vissza a listát a kijelölt, megrendelhető könyvekkel. A lévai (Levice) járásban az elmúlt évben hatvan tételből mindössze harminc darabot rendeltek. MOLNÁR LÁSZLÓ: - Ebben segíthetnének a Csemadok járási irodalomnépszerűsítő árbizottságai is. Borsiban (Borsa) például nincs magyar tanítási nyelvű óvoda és iskola sem, mégis rengeteg magyar könyv elfogy, köztük Madóch-kiadványok is. TRÚCHLY GABRIELLA: - A Dunaszerdahelyi (Dun. Strsda) Óvárosi Magyar Tanítási Nyelvű Óvodában kezdtük négy éve, napjainkban a város másik két óvodája is bekapcsolódott mozgalmunkba: karácsonyra könyvet veszünk a gyerekeknek (a három óvoda összesen százhúszat), márciusban meg a szülőknek ajánlunk gyerekkönyveket. Előadást tartunk az anyanyelvi irodalom létfontossógáról, mindenki megérti, szívesen vesznek fiuknak, lányuknak mesekönyveket, versköteteket. KONCSOL LÁSZLÓ: - Az lenne a legszebb, ha minden szülő mesével altatná gyermekét, hogy mór kicsi korukban magukba szívják anyanyelvűk ízeit. Ennek hiányát látom azoknál a diákoknál, gimnazistáknál, akik roszszul értelmezett hősködésből, vagányságból elkerülik a könyvesboltot, a sörözést választják helyette. Az egyik városi iskolában könyvkiállítást rendeztek. Az elsősöktől az érettségizőkig mindenki találhatott magának olvasnivalót. Nem feledkeztek meg a pedagógusokról sem. Nemcsak szépirodalmi könyveket vittek, hanem szakirodalmat is. Az alapiskolások jöttek, vásároltak, a gimnazisták talán tíz ■
