Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-11-28 / 48. szám

1 fl Dü SZAKÁCSKÖNYVÉBE

Ű!]«j

Novemberi találkozás

A téli hónapokban jobban ízlik az étel, és szinte észrevétlenül felszedünk néhány kilót, amelyektől azután csak nehezen tudunk megszabadulni. Ezért úgy állítunk össze étrendeket, hogy minél kevesebb kalóriadús ételt tartalmazzon. Ez fontos, mert télen kevesebb a mozgási lehetőség, s többet élvezzük az otthon melegét. A telelő zöldségfélék lehetővé teszik, hogy kímélő ételeket fogyasszunk.

ZELLERKRÉMLEVES

2-3 zellert megmosunk, meghámozunk, vékony szeletekre vágunk és kevés, karikákra vágott vöröshagymával vajban puhára párolunk. Ezután 2 dl tejfölt behabarunk egy kanál liszttel, felengedjük néhány kanál tejjel és megfelelő mennyiségű hús- vagy csontlével. Belerakjuk o zellert, jól felforraljuk és szitán áttörjük. Megsózzuk, megborsozzuk, fél kockacukrot teszünk bele, és még egyszer felforraljuk. Diónyi vajjal elhabarunk 2 tojássárgáját, erre öntjük a levest.

SAJTOS ZELLER

A megtisztított, szép nagy zellert sós vízben puhára főzzük, de úgy, hogy szét ne főjön, és karikákra vágjuk. Egy tűzálló edényt kikenünk vajjal. belerakunk egy sor zellert, bőségesen meghintjük reszelt sajttal és vajban pirított zsemlemorzsával. Ezután édes tejföl következik, majd karikákra vágott főtt tojás. Megsózzuk, s így folytatjuk, amíg tart a kellékekből. Jól átsütjük a sütőben.

RÁNTOTT ZELLER

A zellert sós vízben megfőzzük és karikákra vágjuk. Mindkét oldalára ráteszünk egy-egy rántani való#sajtot. Palacsintatésztába mártjuk, morzsában megforgatjuk és olajban kisütjük. Sült krumplival, vagy krumplipürével, savanyú uborkával tálaljuk.

ZELLERPURÉ HÚSHOZ

60 dkg megtisztított, megmosott zellert megfőzünk fél liter csont- vagy húslében, amelybe előzőleg 1 dl tejfölt vagy tejet, 15 dkg zsemlét és egy kockacukrot tettünk. A levet leszűrjük, a zsemlét és zellert átpasszírozzuk és 10 dkg vajjal jól elkeverjük. Ha nagyon sűrű a püré, tejjel vagy tejszínnel hígítjuk. Jól megmelegített kerek tálra halmozzuk fel a pürét, és vajban pirított zsemleszeleteket tűzdelünk bele. Töltött vagy egybesült húst rakunk köréje.

TOLTOTT ZELLER

A zellergumókat meghámozzuk, megmossuk és gyengén sózott vízben félpuhára főzzük. Amikor kihűl, óvatosan kivájjuk a közepét. A kivájt anyagot elkeverjük párolt zöldséggel, gombával vagy apró darabokra vágott parizerrel, virslivel. Egy tojással összeállítjuk, és megtöltjük a gumókat. Mindegyik tetejére egy darabka vajat teszünk, és kivajazott, tűzálló tálban, tejföllel leöntve, jól átsütjük. Szalmakrumplival, savanyúsággal vagy szilvakompóttal tálaljuk.

RAKOTT VEGYESTÄL

Mindenféle zöldséget: sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellert, kelt vegyesen puhára főzünk. Szép nagy, főtt burgonyákat meghámozunk és karikákra vágunk. A zöldséget leszűrjük, tálra halmozzuk és meglocsoljuk olvasztott vajjal. A kemény tojásokat szintén karikákra vágjuk.és a krumplival felváltva a zöldség tetejére teszszük. 2 dl telfölbe elhabarunk 2 tojássárgáját, tetszés szerint reszelt sajtot, és a halomra öntjük. Sütőben kb. 15 percig átforrósítjuk.

ZELLER MINT HÚSPÓTLÓ

2—3 zellert sós vízben puhára főzünk. Egyenlő szeletekre vágjuk, tűzálló tálba rakjuk és olajjal meglocsoljuk. 25 dkg lisztből fele bor, fele vízzel sűrű palacsintatésztát készítünk. Egy kis rumot is öntünk bele. Egy ideig hideg helyen állni hagyjuk. Később 2 tojás kemény habját keverjük bele, ebbe mártogatjok a zellerszeleteket és forró zsírban ropogós pirosra sütjük. Bármilyen főzelékkel tálalhatjuk.

zellersalAta

A zellert megtisztítjuk, karikákra vágjuk, megsózzuk és citromos vízben nem túl puhára főzzük. Az ecetet kevés vízzel, felöntjük, sóval, cukorral, törött borssal ízesítjük, belerakjuk a megfőtt hideg zellert, megszórjuk petrezselyem zöldjével és egy órán át állni hagyjuk.

A recepteket Petrik Józsefné kassai (Kosice) és Pósa Zoltónné nyitrai (Nitra) olvasónk küldte be.

Pozsonyeperjesen (Jahodná) o Duna partján nyirkos, átható a hideg.

A fehér asztal körül asszonyok, a Szlovákiai Nőszövetség dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járási plénumának tagjai, tisztségviselői, lapunk olvasói, levelezői. Itt meleg, családias a hangulat, élénk a vita. Hogyan készül a lap, milyenek a nyomdai körülmények, milyenek a jövő évi tervek, elképzelések, erről beszél a lap képviseletében a (átszerkesztő, a levelezési rovat vezetője és a fotoriporter.

Kucmon Ilona, a nöszövetség JB tudósítóinak vezetője a felsorolást a lapterjesztés nehézségeivel kezdi. Még mindig nem elég rugalmas a postai hírlapszolgálat, jobban propagálhatná a lapot a nőszervezet. Az üzemek lapterjesztői jó munkát végeznek.

Egy-egy számunkban, a Nő-ben több riportot, érdekes vitákat szeretnének. ígérik: ők is bekapcsolódnak. „Tudós asszonyokról is szívesen olvasnánk, és időnként útmutatót is közölhetnének alapszervezetünk funkcionáriusainak, Es duplázzák meg az.oldalakat, hogy mindenre legyen hely!" Csémy Judit és Haizok Mária véleményéhez sokan csatlakoznak. „Az élet szépsége, a Mindent oz emberért mozgalom, a világnézeti nevelés hatékonysága csak úgy növelhető, ha minden nőhöz eljutunk. A lap eljuthat minden háziasszonyhoz, írásaival azokat

is felrázhatja, akik a közösségtől elszakadva élnek. Dél-Szlovákiában sok helyen még mindkét nemben él a régi szemlélet, az asszonyember ellentét. Ezt is el kell oszlatni."

És mikor lesz már elegendő Barátnő? Évek óta olyan keveset szállítanak a kioszkokba, hogy csak a törzsvevőknek elég. A járás központjában, Dunaszerdahelyen, elfagyna egy-két ezerrel több példány, "mert nemcsak a nők vásárolják, a férfiak is keresik és olvassák. Egyre többen, hiszen a Barátnő nekik is segít. Jó lenne, ha emelnék a példányszámot, hogy ne kelljen a pult alól árusítani.

Kezdeményezés, ötlet elhangzott jónéhány. Nem egy férfiszájból. Az SZLKP JB szervezőtitkára Paksi László tudja, mit jelent politikainevelő munkát végezni az asszonyok között, hogy a nőszövetség szerepét, tekintélyét és népszerűségét hogyan növelhetné a szélesebb terjedelmű lap. Mert sok még a tennivaló, főként itt, ahol a munkaképes nők közül kilencezer a háziasszony. S tulajdonképpen már nem is csak a lapról — lapunkról - van szó. Mindennapjainkról, a kihúzásra váró tüskékről, naponta megtorpantó, harcra ingerlő feladatokról.

Közös emberi gondjainkról.- ts-