Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-08-08 / 32. szám

Aminap egy újságíró a követke­ző kérdést tette fel nekem: »Mi az, amiért a komáromi járáshoz agaszkodik?" Először kissé meglepett a kérdés, de néhány másodperc után vala­hogy így feleltem: természetesen az, hogy itt születtem, azóta is itt élek és dolgo­zom. Csehszlovákia legdélibb járásának is megvan a maga rendkívüli és sajátos szépsége. Itt olyan emberek élnek, akik­nek szinte példátlan a szorgalmuk, be­csületes munkájuk, tisztességük. Ennyi összetevőt nehéz egy mondatba sűríteni. Véleményem szerint a két utóbbi gondo­lat a legreálisabb jellemzője járásunk­nak. Kedvezőek a természeti feltételek, a jó föld magas színvonalú megművelése mezőgazdasági dolgozóink vérében van. Egyre fejlődő iparunk dolgozóira szinte tökéletesen találó a megjegyzés: .annyit dolgoznak, hogy nem is érnek rá élvezni munkájuk gyümölcsét". A hajógyárról pe­dig azt mondják, hogy dolgozói akárhol találkozzanak is - még a pohár mellett is — csak a munkáról beszélnek. Ezért indokolt az a jellemzés, mely szerint já­rásunk .fejlődő mezőgazdasági — ipari jellegű járás". Itt élt és harcolt Dél-Szlovókia munkás­­mozgalmának egyik legjelentősebb alak­ja Steiner Gábor, és gyakran megjelent itt Major István és Mező István is. Ezt a népet évszázadokon keresztül el­nyomták. A szorgalom, a gazdag termő­föld kihasználásának lehetőségei mellett az uralkodók ügyeltek arra, hogy az itt élő nemzetiségek közt viszályt szítsanak, ezzel is gyengítve egységüket. Alacsony műveltségi színvonal, nehéz munka, sok­szor emberhez nem méltó életfeltételek jellemezték az itt élő nép sorsát A ne­héz. embertelen feltételek többszörösen sújtották az akkori egyenlőtlen viszonyok között élő nőket, asszonyokat. Társadalmi érvényesülésük egyetlen lehetősége fér­jükkel — zsellérek, kisparasztok, kisiparo­sok — együtt gürcölni, gondoskodni a családról. Azokban az időkben, amikor a fiatal Szovjetunióban Lenin elvei alapján foko­zatosan megvalósult a nők egyenjogúsí­tása, bár Dél-Szlovákia asszonyai még csak álmodtak erről, sokan harcba száll­tak jogaik kivívásáért, a szebb, boldo­gabb jövőért. Férjük, testvéreik, fiaik, a kommunista párt alapítótagjai oldalán megértették, hogy a társadalom forradal­mi változásai csak nehéz harcok árán érhetők el, és e forradalmi harcban ne­kik is tevékenykedniök kell. Ezekre a küzdelmekre máig is meghatódottan és kegyelettel emlékeznek vissza találkozói­kon a Steiner Gábor-i idők harcos asszo­nyai, Csevórné, Holczerné, Rázná és 2i-NAGY KÁZMÉR a járási nemzeti bizottság elnöke Múlt és jelen linská elvtórsnőkkel az élen. Gazdag és nehéz élettapasztalataikat ma is átadják a fiataloknak. Kommunistáink és mun­kásaink harca nem lankadt a fasiszta megszállás sötét időszakában sem. E ke­gyetlenül nehéz évek ismert és ismeretlen hőseinek állít emléket A kommunista mártírok emlékműve a város legszebb terén. A 81 éves hajógyártás Komárom meg­határozó iparága volt, és az ma is. A kü­lönbség, a szocialista fejlődés azonban épp az iparban szemléltethető a leg­könnyebben. 1946-ban a járás ipari üze­meiben összesen kb. 900 ember dolgo­zott, 1978-ban már 11 407, s míg 1946- ban kb. 10 % volt a nők aránya, 1978- ban már 40,1 %. A ma már csaknem 4500 dolgozót foglalkoztató hajógyár mellett 1948 óta számos új üzem létesült, többek közt a 918 dolgozót foglalkoztató járási építke­zési vállalat, az 536 dolgozás Agrostroj mezőgazdasági gépgyár fióküzeme, a jó minőségű „Zloty bazant" (Aranyfácán) sört gyártó és számos országba exportáló Ógyallpi (Hurbanovo) Sörgyár, a tanyi (Tón) modern textilüzem, o csökkent munkaképességűeket is foglalkoztató bőrdíszműgyártó üzem (Kozená galanté­­ria) Komáromban, az Augusztus 29. Cipő­gyár komáromi és nemesócsai (Zemianska Olca) üzemei. Főleg az utóbbiak járul­tak hozzá jelentősen a járás asszonyai, lányai foglalkoztatottságának növelésé­hez. Ma mór a produktív korban lévő nők 71,2 %-a, azaz 21 913 nő van munka­­viszonyban. Elmondhatjuk tehát, hogy a februári események óta eltelt időszakban Cseh­szlovákia Kommunista Pártja politikájá­nak következetes megvalósítása alap­vetően megváltoztatta a komáromi járás arculatát, az itteni emberek életét és munkakörülményeit. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemi munkaszervezése, fokozatos és forradalmi korszerűsítése, az ipar jelentős fejlesztése, új munka- és művelődési lehetőségek, a személyiség általános fejlesztése alapjaiban változ­tatták meg szocialista társadalmunk dol­gozóinak életkörülményeit. A komáromi járásban épült az első szocialista falu is - Ifjúságfalva (Dedina mládeze). Évtizedekig, főleg mezőgazda­ságunk. szocializálásának kezdeti idősza­kában az ide települt fiatalok, asszonyok, férfiak voltak példaképei, élenjárói a szo­cialista mezőgazdasági munkamódszer­nek, és munkájukkal, eredményeikkel máig azok maradtak. A nők egyenjogúsítása ma már nem­csak szép elképzelés, hanem valóság, hiszen ma 235 nő van vezető beosztás­ban járási vagy magasabb szinten. Van köztük jnb-alelnök, iskolaigazgató, keres­kedelmi vállalat igazgatója, járási hivatal igazgatója, főorvos. Az egyre igényesebb műveltség alap­jainak elsajátítását járásunkban 61 alap­iskolában és 9 középiskolában biztosítjuk, a nemzetiségi összetételnek megfelelően, szlovák és magyar nyelven. Az iskolák szakosítása a járás jellegének és terve­zett fejlődésének megfelelő. Megoldásra vár még az új cipőüzem helybelit szak­munkásképzésének kérdése, amellyel nagy mértékben növekedne a munkaerő stabilitás e további fejlesztésre váró ága­zatban. A női munkaerőforrások még jobb ki­használásának egyik előfeltétele az óvo­dák, bölcsődék építése és üzemeltetése. A Nemzeti Front járási választási prog­ramja az 1976-80-as években ezeknek az építését tűzte ki elsőrendű feladatul. Az óvodai férőhelyek száma 1976—78 között 305-ről 3778-ra nőtt, bölcsődéink­ben pedig 357-ről 478-ra emelkedett. Ha járásunk dolgozói, lakosai, fiataljai to­vábbra is segítségünkre lesznek, az öt­éves tervidőszak végére elérjük a 3-5 éves gyermekek 70—72 százalékos bölcső­dei és óvodai elhelyezését. A nők foglalkoztatottsága, érvényesülé­sük a nemzetgazdaságban, megszerzett szakképzettségük, tudósuk kihasználása nemcsak a gyermek óvodákban, bölcső­dében való elhelyezésének függvénye. Járásunk pártvezetősége, állami közigaz­gatási szervei szélesebb körű összefüg­gésben látják e fontos kérdés sikeres megoldását. A dolgozó családoknak nyújtott szolgáltatósok, szociális ellátott­ság, a nevelő munka sokrétű biztosítása javításában. Ezért az utóbbi években — és ez érvényes a 7. ötéves terv javasla­taira is - fokozott figyelmet fordítunk az olyan beruházások és szolgáltatások biztosítására, amelyek a családok, dol­gozó nők házimunkáját, nevelési gondjait tovább csökkentik. A nők nemzetközi éve, az idei nemzetközi gyermekév számos impulzust, ötletet adott ehhez. 1978-ban járásunkban 4 150 000.— Kcs családi pót­lékot fizettünk, így kedvezően alakult a népesedés, mely az előző évekhez viszo­nyítva emelkedő irányt mutat. Gyermek­­védelmi osztályunk külön gondoskodást biztosít 6584 gyermek számára — erre a célra 1978-ban. 644 600 Kcs-t fordított. Szlovákiában az elsők között hoztuk létre a „házassági tanácsadót", hogy ez­által is csökkentsük a válások aránylag magas számát. A nők tevékeny részvételének társadal­munk életében és irányításában jelentős mutatója a munkahelyen, a társadalmi munkában betöltött vezető szerepük. Je­lenleg járásunkban az állami szervek választott képviselőjeként 357 nő tevé­kenykedik (1148 közül), és a legnagyobb társadalmi szervezetben, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban 2088 nő tölt be vezető funkciót. Ma járásunkban a nőszövetség 7990 tagot számlál, és nemcsak létszámával, de a politikai, társadalmi életben be­töltött szerepével is előkelő helyet foglal el. A „Mindent az emberért" mozgalom élén aktív szerepet vállal a család, és ezen belül a nő szocialista társadalom­ban betöltendő szerepéhez a megfelelő feltételek megteremtésében. Járásunk kulturális életének meghatá­rozója a két, járásinál magasabb külde­­tésű intézmény — a Magyar Területi Szín­ház és a Dunamenti Múzeum —, ame­lyeknek székhelye, Komárom a szlovákiai magyar nemzetiségi kulturális élet egyik jelentős központjává vált. Méltán, hiszen itt született Jókai Mór, akinek szobra és emlékszobája városunk büszkesége, s' szellemét idézi az évente egyre na­gyobb tömegeket vonzó Jókai Napok rendezvény-sorozata. Komáromban szü­letett századunk egyik legnagyobb ope­rett zeneszerzője, Lehár Ferenc is, emlé­kére mór készülőfélben van egy park, omelyben a zeneszerző szobra áll majd. Régészeti emlékeink, az egyedülálló komáromi erődítményrendszer, egykor itt élő elődeink kultúrájának, e terület stra­tégiai jelentőségének dokumentuma. Kulturális életünk jelentős mérföldköve lesz az új komáromi kultúrotthon. Építé­sének meggyorsítására összefogott az egész járás, és várjuk, hogy más járások is segítő kezet nyújtsanak. Komáromnak jelentős történelmi múltja van, hiszen már 1037-ben fontos vásár- és közlekedési központként említik a ko­rabeli iratok. Városjogokot 1265-ben ka­pott, így hazánk egyik legrégibb városa­ként tartjuk számon. Viszont évszázado­kig nem volt folyamatos a fejlődése, és mint stratégiai fontosságú erődítményt többször lerombolták. Folyamatos fejlődésnek csak 1948 után, a szocialista építési program keretében indult. Ma már iparával, politikai, gazda­sági, kulturális jelentőségével, 32 000 to­kosával Dél-Szlovákia egyik legjelentő­sebb városa. Fokozatosan eltűnnek az egykori szegénynegyedek, ,helyettük mo­dern, többszintes házakból álló lakó­negyedek épülnek. Járásunkban évente csaknem 1000 új lakás kerül átadásra, ennek több mint a fele Komáromban: tovább folytatódik az iparosítás, fejlőd­nek az egészségügyi szolgáltatások, új üzletházak, sportlétesítmények épülnek. Járásunkban 1945—1975 között 22 917 új lakás épült, a meglévő 33 614 lakás csaknem 70 százaléka, ami azt jelenti, hogy a lakások túlnyomó része nem öregebb 30—40 évesnél. Jelentős szerepet játszik ebben az 1965-ös katasztrofális árvíz utáni időszak is. Amikor Csicsónál (Cicov) és Pótnál (Patince) a Duna átszakította a gátat és elöntötte a járás kb. 70 százalékát, 3264 ház összedőlt, 4218 jelentősen megrongá­lódott. Ezután olyan időszak következett, melyről csak úgy beszélhetünk, mint a szocialista. gondoskodás példájáról. Az egész ország összefogott, hogy a rom­boló elemtől tönkretett járást újjáépítse. A régi parasztházak helyébe új. modern lakóházak épültek — rekordidőben: né­hány hónap alatt Gúta (Kolárovo), mely addig nagy falu volt, rövid időn belül modern, szocialista várossá fejlődött. Ma a komáromi járás szocialista köz­társaságunk idegenforgalmi szempontból jelentős kapuja. Áz elmúlt évben 6,5 mil­lió turista lépte át itt a határt. A belépő idegen itt szerzi az első benyomásokat Csehszlovákiáról, fejlettségéről, tokosai­ról. Nem kis büszkeséggel mondhatjuk, hogy járásunk ezen a téren sem vall szégyent. Ismerjük hibáinkat, tudunk hiá­nyosságainkról, ezért a mi feladatunk ezeket megszüntetni. A 7. ötéves tervidő­szak előkészítése most van folyamatban. Javaslatainkban előtérbe került ezek el­hárítása. Jelentős feladatként tartjuk szómon azt is, hogy a lányok, asszonyok, a család és gyermekeink boldog élete minden feltételét - jó munkalehetősége­ket, gazdag szociális programot biztosít­sunk. Hogy járásunk egyenesen, zavar­talanul haladjon a szocialista féjlődés útján, hogy az itt élő emberek egyre szebb, egészségesebb és kedvezőbb élet­környezetben alkothassanak és élhesse­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents