Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-06-20 / 25. szám

BELLA ISTVÁN

Reggel

Gyönyörű, gyönyörű az idő! Piros kiscsikó a nap, a mélyből most bukik elő.

Végigfut az égen a kék füvű réten, sörénye: s/ép nevetése csapdos utána . . .

Pattanj, piros huszárom, falovadra,

vágtass, vágtassunk a nyomába!

CSOÖRI SÁNDOR

Csodakutya

Ha hiszitek, ha nem is, volt egy kutyám nekem is, piros volt az orra, lapulevél-nagy füle lelógott a porba.

Csuda egy kutya volt:

holdsugáron

lovagolt.

s csillagfejű csikókat terelt udvaromba.

Csodálkoztok?

Elhiszem.

Nem láthatta senki sem.

Fénykép sincsen róla.

Én is csak egyszer láttam, úgy álmodtam róla.

KEDVES GYEREKEK I

Az egyes mondatfajták (kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító stb.) különböző tartalmi jegyeket tartalmaznak. Határozzátok meg, hogy az alábbi mondatokhoz mely tartalmi jegyek tartoznak:

Szálljunk be ebbe a kocsiba!

Ez nem dohányzó szakasz.

Szabad ez a két hely?

A középső két hely nem foglalt.

Nézd. anyu. ismerősök!

Micsoda kellemes meglepetés! Hogy vagytok?

De nagy huzat van!

Jaj, megfájdult a fejem!

Bárcsak ott lennénk már!

Tartalmi jegyek:

öröm, tudakozódás, közlés, megállapítás. kívánság, érdeklődés, óhaj. meglepődés, fájdalom, bosszúság.

Mit mondanak a majmok?

(afrikai népmese)

Egyszer egy éjszaka hatalmas zivatar szakadt egy erdőre. Csapdosott a villám, zengett az ég, az eső meg úgy zuhogott a fákra, mintha dézsából öntötték volna.

Megijedtek az esőtől a majmok. Ahogy csak tudtak, behúzódtak a pálmalevelek alá, a kicsinyek meg reszketik bújtak az anyjukhoz, annyira fáztak. De hát így is bőrig áztak valamennyien.

Abban a nagy esőben aztán így szólt az öregebb majom a fiatalabbhoz:

— Barát ócskám, holnap felépítjük a kunyhónkat.

— Bizony — válaszolta dideregva a fiatalabb —. reggel nyomban hozzákezdünk.

Csakhogy reggelre gyönyörű idő lett, ragyogott a nap. tiszta kék volt az ég. a fákon meg jókedvűen énekeltek a mada rak.

A fiatalabb majom éppen nagy álmosan szárítkozott az egyik tisztáson, mikor az öregebb elcammogott mellette, és ö is leheveredett a napra.

— Amondó vagyok — szólt akkor a fiatalabb majom —. együnk először, és csak azután építsük fel azt a kunyhót.

— Bizony — válaszolta az öregebb —. együnk először.

Mikor megszáritkoztak, neki is vágtak nyomban az erdőnek, és felkeresték a legkedvesebb gyümölcsfáikat. Ott aztán olyan lakmározást csaptak, hogy a többi állat bizony mind megirigyelte az étvágyukat.

Az öregebb majom pedig, ahogy jóllakott, kényelmesen elhelyezkedett az egyik ágon. és így szólt a fiatalabbhoz:

— Aludjunk először, csak aztán építsük fel a kunyhónkat.

— Bizony, aludjunk először — válaszolta a fiatalabb.

Mikor aztán felébredtek, már el is feledkeztek a kunyhóról.

meg a vihar sem jutott az eszükbe.

Igen ám, de éjszaka megint villámlani kezdett, dörgött az ég, ömlött az eső, a sok majom ismét ott reszketett a pálmalevelek alatt.

így szólt akkor az öregebb majom a fiatalabbhoz:

— Barátocskám, holnap felépítjük a kunyhónkat.

— Bizony — válaszolta dideregve a fiatalabb —, reggel nyomban hozzákezdünk.

És mit gondoltok, mi történt reggel? Bizony újra kiderült, sütött a nap, és a majmok megint csak nem építették fel a kunyhójukat. Úgy viselkedtek, mint a haszontalan emberek.

C013]

o iff n s x