Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-06-13 / 24. szám

Ml ÍGY LÁTJUK A tágas, napfényes folyosón egy-egy ajtó előtt ketten-hárman üldögélnek. Híre sincs a tolakodás­nak, nyugtalan várakozásnak. Ha valaki gyors lép­tekkel halad végig a folyosón, az biztosan orvos vagy nővér — sietnek a beteghez, akit itt nem szabad megvárakoztatni. Ilyen rohanó lépésekkel érkezik Jozef Tichavsky doktor is, aki nemcsak irányítja a brat.islavai K. Smidke utcai egészségügyi központot, hanem mint reumatológus is dolgozik. Kezében szegfű­­csokor. — Munkatársnőnk névnapjára vettük — mutat a virágra. A Csehszlovák—Szovjet Barátság szocialista bri­gád, melynek rajta kívül hat orvos és további tizen­egy egészségügyi dolgozó a tagja, a legjobbak közé tartozik a poliklinika huszonkét brigádja között. Néhány nappal ezelőtt vették át a kormány és a központi szakszervezeti tanács elismerő oklevelét. A brigád 1972-ben alakult, azóta már elnyerték a bronzérmet s minden feltétel megvan ahhoz is, hogy idén megkapják az ezüst fokozatot. A türelmes páciens az első bizonyítéka annak, hogy itt minden beteggel a legnagyobb körültekin­téssel bánnak. Alexander Durcek belgyógász, a bri­gád vezetője ezt így magyarázza: — A kölcsönös tisztelet, megbecsülés és egymás segítése nélkül az elérhetetlen lenne. A betegnek éreznie kell az egészségügyi dolgozók ..összhangját", azt a bizalmat keltő légkört, melyet csak egy jó kollektívában lehet megteremteni. Mert a bizalom bizalmat szül, erre pedig a mi munkánkban nagy szükség van. kásokon nehéz változtatni. De a legjobb baráti viszony mellett sem lehet a páciens előtt bizalmas­kodva keresztnéven szólítani egymást. — Én a lehető legrövidebb időn belül tegeződöm a munkatársaimmal — mondja Éva Sorocinová dok­tornő. — De a páciens előtt sohasem nevezzük egy­mást keresztnéven, mindig ..doktornő" és „nővérke“ a megszólítás, bármilyen a korkülönbség kettőnk között. A K. Smidke utcai egészségügyi központhoz száz­­huszonháromezer lakos és ötvenkétezer üzemi dol­gozó tartozik. Milyenek a mai páciensek? — Van, aki évekig nem kéri a segítségünket, de olyan is akad, aki havonta megjelenik a rendelő­ben. Van, akiből harapófogóval kell kihúzni a szót, de azt is türelmesen végighallgat.iuk, aki betegsé­gével távolról sem összefüggőnek tűnő dolgokról beszél. Néha éppen ezekből a jelentéktelennek lát­szó dolgokból fedezzük fel a betegség gyökereit — vélekedik Straková doktornő. A beteg ember sok türelmet igényel. Az első az orvos, akitől ezt elvárja. A nyugodt, szép szó mindig az első gyógyír számára. A poliklinika dolgozói — a XIV. pártkongresszus után Bratislavában első­ként — este hét óráig szolgálatban vannak. — Nem szükséges tehát munkából kimaradni, ha ezt a beteg állapota nem követeli meg. Azok számára, akik mégis munkaidő alat kérik a kivizsgálást, a kilépőn az orvos igazolja, mennyi időt töltött nála a dolgo­zó. így az üzem és a poliklinika együttműködésével a minimumra csökkentik a munkaidő-kiesést azok­nál is, akik gyakran „szeretnek" orvoshoz járni. A szocialista brigád kezdeményezése az is, hogy kötelezettségvállalásaikat körzeti munkaszombato­kon teljesítik. Tavaly több ilyen akciójuk volt: megelőző kivizsgálásban részesítették a Hydrostav n. v. dolgozóit, a II. Lakásépítő Vállalat 105 fűtőjét, és a Szlovákiai Fasisztaellenes Szövetség nyugdíjas tagjait. A II. körzeti nemzeti bizottság 140 dolgozó­ját a járványos influenza ellen oltották be. — Az ember nem is gondolná, milyen lappangó betegséget lehet felfedezni az előzetes kivizsgálás folyamán — jegyzi meg Magda Zalayová nővér. — Az egyik ilyen szombaton például a cukorbetegek tizenöt éven felüli gyermekeit vizsgáltuk meg. száz TÜRELEM ÉS KÖLCSÖNÖS MEGBECSÜLÉS — Mit jelent ez konkrétan? — Például azt, hogy ha a soron levő páciens nem hozzám, hanem a délutános kollégához tartozik, nem utasítjuk el azzal, hogy jöjjön délután. Tud­juk, mennyi bosszúságot, időveszteséget okozna ez a betegnek. Miért ne kíméljük meg tőle? — Az is előfordul, hogy a páciens nem a mi po­­liklinikánkra tartozik, de tájékozatlanságból hoz­zánk jött. Nem küldjük őt sem tovább — fűzi még hozzá Zuzana Ziaková nővér. A kölcsönös tisztelet fogalma körül kell keres­nünk a választ egy olvasónk kérésére is, aki azt javasolta, hogy vitánkban aá egészségügyben dol­gozó szocialista brigád tagjainak tegyük fel a sokat emlegetett kérdést: hogyan szólítja egymást az orvos és a nővér? Élek tehát a lehetőséggel - for­dulok Tichavsky igazgatóhoz. — A szocialista egészségügy etikája nagyon szi­gorú. Ehhez tartozik az is, hogy a megszólításnál már nem az úr, illetve az asszonyom megnevezést használjuk, hanem az elvtársat. Vagyis nem doktor úr. hanem doktor elvtárs. A mi poliklinikánkon ezt következetesen vezetjük be. s ebben éppen a szo­cialista brigádok mutatnak példát. — Persze nem megy ez egyik napról a másikra Vi'-.,' át a szót Edita Straková doktornő. — A szo­páciens között 12 cukorbeteget találtunk! így időben megkezdhettük a kezelésüket. A brigádtagok vállalásai közé tartozik az is. hogy évente kétszer részt vesznek a lakhelyükhöz tartozó körzeti nemzeti bizottság nyilvános ülésén, ahol előadások, tanácsok formájában nyújtanak segítsé­get a lakosoknak. Milyen a jó szocialista brigád? — keressük a fele­letet a lapunk vitasorozatában feltett kérdésre. A válasz itt egyértelmű: olyan, amelyben nemcsak a tagok, hanem a kollektíva többi dolgozója és mindazok a személyek, akik valamilyen formában kapcsolatban állnak velük, érzik és tudatosítják, mit jelent szocialista módon dolgozni. Ahol az egy­máshoz való jó viszony, megbecsülés és elismerés munkájuk természetes velejárója. H. ZSEBIK SAROLTA 1. A brigád 1972-ben alakult 2. Tágas, napfényes folyosók 3. Rendelés tolakodás, nyugtalan várakozás nélkül Huszár Tibor felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents