Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-05-16 / 20. szám

Ivan Poltavec felvételei

30 ÉVES A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁG

feladatok előtt

Részt venni olyan tanácskozáson, ahol holnapi kenyerünkről döntenek, nagy felelősség. Mindenki, akivel Prágában a földművesszövetkezetek IX. kongresszusán találkoztam, erre utalt, bármiről kérdeztem. A küldöttek több mint kilencszázezer földművesszövetkezeti dolgazóját képviselték. A legjobb fejők, állatgondozók, traktorosok, kertészek, közgazdászok, elnökök cserélték ki tapasztalataikat, hogy hazatérve még termőbbé, jövedelmezőbbé tegyék szövetkezetük földjét.

Az utolsó kongresszus óta eltelt hét évben az anyagi-műszaki alap megsokszorosodása lehetővé tette, hogy egy mezőgazdasági dolgozó 17 lakos számára termelje az élelmiszert. Pedig a földalap hét százalékkal kisebb, mint harminc évvel ezelőtt volt. Csehszlovákia 1779 földművesszövetkezetének tagsága már elsajátította a nagyüzemi termelés formáit.

De még nem tártunk fel minden tartalékot, nem használtunk ki minden lehetőséget. A küldöttek ennek tudatában határozták meg a következő évek feladatait.

A kongresszus főbeszámolójában elmondottak mit jelentenek egy-egy szövetkezet, szocialista brigád, egy-egy mezőgazdasági dolgozó számára a munkás hétköznapok gyakorlatában?

Az élelmiszerfogyasztást illetően a világ legfejlettebb országai közé kerültünk. Az egészséges és ésszerű táplálkozás követelményeivel összhangban növelnünk kell a tej és tejtermékek fogyasztását, 1985-ig egy főre számítva 27 kg-mal. Ehhez azonban el kell érni, hogy az országos fejési átlag tehenenként 3300 liter legyen!

Mi a véleménye erről például Tánczos Irénnek a dióspatonyi (Orech. Potön) szövetkezet fejőnőjének, aki még csak harmincöt éves és már húsz éve állatgondozó.

— Géppel fejünk, de a mi szlováktarka teheneinknél elkerülhetetlen az utánfejés. Naponta száz liternél is több tejet fejek ki kézzel. Nálunk már évekkel ezelőtt meg volt a 3300 literes évi fejési átlag. Van olyan tehenem is, amelyik megadja a négy-ötezer litert. A dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás terve már 1980-ban előírja a négyezer literes átlaghozamot. Számunkra igényes feladat, mert ennél a fajtánál nehéz elérni.

A tartalékok, amelyek reálissá teszik a tervteljesitést, a takarmányok minőségében és a gondozók, fejők munkájában rejlenek. Nálunk a szólostakarmóny minősége sokat javult, amióta a lucernát szárítógép segítségével raktározzák. Kisebb a veszteség és a takarmányok tápanyaga a helyes tárolással megmarad. A szudáni füvek termesztése is sokat segít. Az öntözés maximális kihasználásával a .zöld futószalagot" egész évben biztosítani tudják. És ha az állatokat körültekintő gondoskodásban részesítik a hozam szerinti takarmányadagokat kapnak a gondozóktól, nem maradnak adósak a tejjel.

A mezőgazdaság műszaki szükségleteinek struktúrája széles és sokrétű. Több mint 900 különféle gépre és gépi berendezésre van szükség. Sürgősen biztosítani kell a nagy teljesítményű erőgépekhez függeszthető munkagépeket, nagyobb teljesítményű rakodógépeket, nehéz és köves talajokon is alkalmazható burgonyabegyűjtőket és egyebet. A KGST országokkal karöltve rövid idő alatt meg kell oldani a zöldség- és gyümölcstermesztés teljes gépesítését.

Mag Margit, az újbásti (Nová Basta) szövetkezet fiatal dolgozója szerint, ha ez szövetkezetükben mind megvalósulna, a legnagyobb gondon lennének túl.

Náluk még az itt felsorolt gépek helyett az asszonyok dolgoznak. Az asszonyok, akik még mindig készségesek, ha fizikai munkáról van szó. Kézzel szórják a műtrágyát, ahová a gép nem mehet, domboldalakon ültetik a burgonyát, palántázzák, törik a dohányt, gereblyézik a takarmányt. Egész éven nem fogy el a kézi munka, sőt mintha egyre több lenne, arányosan növekedne a dolgozó nők létszámának csökkenésével. Mert az öregek lassan elmaradoznak, a fiatalok pedig hátat fordítanak a mezőgazdaságnak.

— Kezdetben én is azt hittem, nem bírom ki sokáig, öreg, fiatal egyaránt belefárad az örökös hajlongásba, a megállás nélküli hajszába. De rákényszerítettek a körülmények. Lánykoromban a füleki (Fifokovo) Kovosmaltban dolgoztam, a keresetem nem volt több, mint most, délután azonban szabad voltam. A gyerekek miatt már nem utazhatok. Szeretném, ha a férjem is hazajönne a szövetkezetbe. A megélhetéssel itt nincs baj, csak nekünk, asszonyoknak lenne könynyebb a munka . .. Szélben, esőben, nyitott traktoron visznek a munkahelyre. A mezőn még ivóvizünk sincs . . . Nem csoda, ha a fiatalok inkább a Teslát választják még akkor is, ha ott kétszáz koronával kevesebbet keresnek. Melegben, tiszta környezetben dolgozhatnak, és olyan súlyokat sem kell emelgetniük, mint a dohányban dolgozó asszonyoknak, akik a több mint nyolcvan kiló dohánnyal rakott keretekkel ugyancsak megküszködnek.

Becsüljük azt, hogy életünk más területéhez hasonlóan a munkakezdeményezés és a munkaverseny a mezőgazdaságban is egyre jobban elterjedt. A szocialista brigádok amellett, hogy a termelés növelésére törekednek, mind nagyobb mértékben összehangolják az alapvető feltételeket - a kiváló minőséget és a gazdaságosságot. Az emberek kezdeményezése általunk nagyrabecsült, komoly érték. Ezért a döntő fontosságú feladatokra kell összpontosítanunk.

Simonka Erzsébet a szőgyéni (Svodín) Barátság szövetkezet II. számú szőlészete szocialista brigádjának vezetője. A kongresszuson a negyventagú brigádot és az érsekújvári (Nővé Zámky) járás mezőgazdasági dolgozóit képviselte. Mindaz, ami a zöldség- és gyümölcstermesztésről, a szocialista brigádról elhangzott, a jegyzetfüzetébe került. Tízéves munkája megbecsülésének érzi, hogy részt vehet a kongresszuson. Amikor a minőségi munkáról, a termelés növeléséről volt szó, elégedetten gondolt arra, hogy ezzel náluk nincs baj. Az asszonyok szorgalmasak. Tudják, mikor mit kíván a föld, mit igényel a növény. Szóvá teszik a metsző-, kapáló, szüretelőgép hiányát, de ha nincs, enélkül is megy a munka, összetart a brigád. A jó ötletek, kezdeményezések, kötelezettségvállalások sem hiányoznak, ha ez a termelés növelését, a munkafeltételek javítását eredményezi.

— Az emberek már megtanultak szocialista módon dolgozni, viszont még nem tudnak szocialista módon élni. Asszonyaink fáradhatatlanok a munkában, de erejüket nem pótolják olyan mértékben, ahogy erre szükségük és lehetőségük lenne. Pedig a mezőgazdasági dolgozóknak ezt is meg kellene már tanulniuk. Ezen a téren a szocialista brigádok sokat tehetnek.

A szövetkezetek Vili. kongresszu- • sóig nagyon sok dolgozó hagyta el a mezőgazdaságot. Sok helyen komoly munkaerőhiány lépett fel, különösen elégtelen volt a fiatalok utánpótlása. S milyen a helyzet ma? Nem szabad idealizálnunk, de a Vili. kongresszus óta jelentős változás következett be. A mezőgazdaságba fiatal szakemberek jöttek, jelentősen stabilizálódtak a munkaközösségek és kisebb lett a munkaerő-vándorlás. Ez nagy pozitív változás.

Franko Ilona, az izsai (Iza) Béke szövetkezet fiatal raktárosának példája is ezt bizonyítja. Habár ő a kivétel, amelyik erősíti a szabályt. A sok fiatal traktoros, gépkezelő között ma még kevés a fiatal nő.

— Elárusító szerettem volna lenni, de a körülmények úgy hozták, hogy a fonómesterséget tanultam ki. Nem sokáig dolgoztam a szakmámban. Izsóra mentem férjhez, s az anyasági szabadság utón már nem tudtam naponta előző munkahelyemre Komáromba (Komárno) utazni. Ebben az időben létesítették a szövetkezetben az alkatrészek raktárát. A férjem — aki a szövetkezet fertőtlenítő csoportjában dolgozik — azt javasolta, jöjjek én is a szövetkezetbe. Három éve vagyok raktáros. Nagyon meglepett, amikor megtudtam, hogy engem javasolnak a kongresszusra. Hiszen a mezőgazdaságot csak azóta ismerem, amióta a szövetkezetben dolgozom. Annyi új, számomra szinte ismeretlen hangzik itt el, hogy alig győzöm jegyezni! Ezután másképpen nézek ozokra a nehézségekre, amelyeket otthon jelentéktelennek, vagy éppen fordítva nagyoknak láttam. Országos áttekintéssel az ember nagyobb felelősséggel viszonyul a problémákhoz, szocialista mezőgazdaságunk feladatainak teljesítéséhez.

H. ZSEBIK SAROLTA